Érzelmi fejlődés

Egy gyermeknek fokozatosan alakul ki a személyisége, a saját egyéni érzésvilága és viselkedése, amellyel a külső világ történéseire reagál. A társas kapcsolatok, elsősorban a szülő, alakítja kezdetben, hogy hogyan kell egyes helyzetekben viselkednie, mi az adott társadalmi norma. A viselkedésére adott visszajelzések alapján alakul ki benne mi a helyes, a jó, és mi a helytelen, a rossz viselkedés. Igazodnak az elvárásokhoz és a későbbiekben természetes módon alakul ki az erkölcsisége.

A személyiség fontos összetevője az énkép, amely a gyermek önmagáról kialakított képe. Elhatárolja magát a környezetétől, elkülöníti a tárgyakat és saját magát. Felfedezi a testét, a nemeket és a nemek közti különbségeket. Tud céljairól, vágyairól beszélni, ismeri tulajdonságait. Érzelmi kifejezése testi megnyilvánulásokkal is jár. Ha haragszik, toporzékol és kiabál. Ha örül, ugrál és ujjong. Később fokozatosan alakul ki érzelmei kontrollálása, a szélsőséges megnyilvánulások fegyelmezése, a gátlás beépítése, vagyis az önkontroll.

Személyiségfejlődésének a legjobb eszköze a játék. Egy óvodás gyermek mérhetetlenül kíváncsi és jó megfigyelő. A világ történéseit, környezetét a játéka folyamán másolja, a történt eseményeket eljátssza. Belebújik mások bőrébe, ilyenkor lesz orvos, vagy fűszeres, megtörtént és képzelt szituációkban. Az élmények játékban való újraélése sok szorongást, feszültséget is felold, pl az orvostól való félelmet. A történeteket alakítva közösen eljátszhatjuk a szerepek érzelmeit, haragosak lehetünk, nevethetünk, grimaszolhatunk. Ilyenkor a gyermek kiéli az érzelmek testi kifejeződését, ismerkedik vele, hogy pontosan mit érez, és hogy ezzel az érzéssel hogyan birkózzon meg.

Az óvodás korban a kortársakkal való játék is fontos szereppel bír. Az együttjátszás alatt fejlődik a kommunikáció, a változatos szituációk megtanítják őket az osztozásra, az együttműködésre, figyelni fognak egymásra, és megszületnek az első barátságok. Eleinte persze külső szempontok alapján választanak barátot, mert annak szép a ruhája, gyors a kisautója, de később fontosabb szempont lesz a belső érték szerinti választás, jószívű, kedves, stb. Sok baráti érzelmi kötődés ebben a korban labilis, mégsem ritkák az életre szóló, óvodás barátságok.

Egy gyermek érzelmi fejlődését a mesék is elősegítik. Miközben hallgatja a mesét, befelé is figyel. Belső képet készít, ezeknek a segítségével és ugyanannak a mesének újra és újra meghallgatásával oldja feszültségét. Évszázadok óta nem változnak a mesék, tartalmuk hasonló. A rossz elpusztul, a jó viszontagságos megpróbáltatások után elnyeri méltó jutalmát. A pozitív végkifejlet segíti a felgyűlt agressziót, félelmeket, indulatokat a mesehős kalandjaihoz kapcsolódóan feloldani.

A legegyszerűbb módja, hogy a gyermekek lelkivilágáról, érzelmeiről képet kapjunk, ha rajzoltatjuk őket. Érzéseiket tükrözni fogja a rajz témája, az, hogy a papír melyik részére rajzolnak, milyen nagyok vagy kicsit a használt formák, milyen a színvilág.A színek nagyon jó szűrést adnak az érzelmek felismerésére. Ha csemeténk előszeretettel használ erős, élénk színeket, sokkal magabiztosabb, mint a pasztell-színeket használó érzékenyebb és visszafogottabb társa. Ha sok a fekete szín az alkotásban, érdemes odafigyelni, mi történt vele, miért szomorú, mit az, amit nem tud feldolgozni. Figyeljünk rá, hogy gyermekünknek biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkört teremtsünk mindig, a későbbi egészséges érzelmi élet alapja #1 Dr.BauerBela

---