Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2019. július 14., vasárnap

EGYEMLŐ JOGOT MINDEN GYERMEKNEK


Tartalomjegyzék I.Bevezetés.........................................................................................................................6A.A kutatás háttere és célja.................................................................................................6B.Módszertan.....................................................................................................................7II.Statisztikai adatok.............................................................................................................8III.A gyermek jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtásának általános kerete.........................9IV.Az erőszakkal és visszaélésekkel szembeni védelem............................................................10A.A visszaélések megelőzésének általános kerete..................................................................11B.Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek ellen elkövetett erőszak egyes formáinak felismerése.....................................................................................................................11C.Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek ellen elkövetett visszaélések megelőzése, jelzése és az áldozatok segítése.......................................................................................12D.A bentlakásos intézményekben elkövetett visszaélések.......................................................14E.Megfélelmlítés -a bántalmazás sajátos formája.................................................................15V.A családok támogatása és közösségi élet............................................................................16A.Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő családokat segítő szolgáltatások..........17B.A közösségi életet és az intézménytelenítést előmozdító stratégiái......................................18C.Nevelőszülői gondoskodás és örökbefogadás.....................................................................19VI.Oktatás –nevelés.............................................................................................................20A.Az inkluzív, befogadó oktatáshoz való jog.........................................................................20B.Az inkluzív oktatáshoz való hozzáférés..............................................................................21C.A családok segítése az inkluzív oktatásban........................................................................22D.A minőségi oktatást előmozdító források...........................................................................23E.Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek lehetőségei az oktatási rendszerben..................25VII.Egészségügy....................................................................................................................26A. Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek hozzáférése az egészségügyi ellátáshoz.............27B. Születés előtti diagnosztika..............................................................................................27C.Korai diagnózis és fejlesztés..............................................................................................27D. Mentális egészség...........................................................................................................28E. Fogászati ellátás..............................................................................................................29F. Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek speciális egészségügyi szükségletei...................29VIII.A jogok és a társadalmi részvétel előmozdítása és a diszkrimináció elleni küzdelem................31A.A diszkrimináció elleni küzdelem.......................................................................................32B.Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek jogai érvényesülésének és társadalmi részvételének elősegítése................................................................................................33IX. Következtetések és ajánlások..............................................................................................36X. Irodalomjegyzék..................................................................................................................41
Összefoglaló Jelen kiadvány az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek helyzetéről nyújt áttekintést 22 európai országból az alábbi 5 területen: visszaélésekkel szembeni védelem, családtámogatás, intézményi élet, egészség, oktatás és társadalmi részvétel. A jelentés az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek társadalmi befogadását akadályozó tényezők lebontására ajánlásokat is kínál. A kiadvány több európai ország, így Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és az Egyesült Királyság szakértőinek munkájára épül. A jelentések teljes szövege az alábbi linken olvasható: http://www.childrights4all.eu. A nemzeti jelentésekből kiragadott esetek csak példálózó, nem kimerítő jellegűek.2009 a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény elfogadása és a gyermekek jogaiért való lankadatlan harc huszadik évfordulója volt. Míg a Gyermek Jogainak ENSZ Bizottságarendszeresen felhívja a figyelmet a fogyatékossággal élő gyermekekre, mint sérülékeny csoportra és hangsúlyozza jogaik védelmének és előmozdításának szükségességét, az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek egyenlő esélyeinek fontossága így is kevés hangsúlyt kap. A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény hatályba lépése azonban lehetőséget adott arra, hogy újra előtérbe kerüljön az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek társadalmi befogadásának kérdése. A nemzeti jelentések meglehetősen lehangoló képet festenek az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek helyzetéről. Valamennyi megállapítja, hogy igen kevés adat, bizonyíték található arra vonatkozóan, hogy az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek jogai megfelelően érvényesülnek a kutatásban résztvevő országokban. A kutatás eredményei bizonyítják, hogy a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény végrehajtása az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek szempontjából, mind az 5 fenti területen jelentősenelmarad a kívánatos szinttől. Míg az oktatás és az egészségügyi ellátás terén történt némi előrelépés, az európai országoknak más területekre, így a visszaélések megelőzésére, a társadalmi részvétel előmozdítására is nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie. Az oktatás és az intézménytelenítés terén elért fejlődés és a pozitív eredmények ellenére sok értelmi fogyatékossággal élő gyermek még mindig szegregált körülmények között tanul vagy nagylétszámú bentlakásos intézményekben él.Civil szervezetek, kormányok és szakértők állítják, hogy az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek nagyobb eséllyel lesznek fizikai vagy lelki erőszak, szexuális visszaélés vagy megfélemlítés áldozatai, különösen intézményi körülmények között vagy az iskolában. Mindamellett a nemzeti szakértők kiemelik azt is, hogy hiányoznak az átfogó információk, adatok és irányelvek ezen a területen. Nehéz áttekintő elemzést adni a tanulmányok és indikátorok kis száma miatt. A kutatás arra is rámutat, hogy egy sor szükséges intézkedést a súlyos, halmozott fogyatékossággalélő gyermekek szükségleteinek figyelmen kívül hagyásával hajtottak végre. A többi közt ilyen például, a visszaélések áldozatainak segítése, oktatási
intézkedések, megelőzési programok és a rehabilitációs programok hatásának vizsgálata az áldozatok szempontjából. Kevés figyelem irányul továbbá az értelmi fogyatékossággal élő gyermekeiket otthonukban nevelő családokra. A nemzeti jelentések megállapítják, hogy a családok kevés támogatást kapnak, nem rendelkeznek megfelelő információkkala gyermekükről való gondoskodás és nevelés terén, illetve túl kevés közösségi alapú szolgáltatás áll a rendelkezésükre. A nemzeti kutatók ugyanakkor megerősítik azt is, hogy sok országban a döntéshozók tisztában vannak azzal, hogy az intézményben töltött gyermekkor, intézményben töltött felnőttkorhoz vezethet. Az intézménytelenítési stratégiákra így nagy figyelem irányul, az eredmények azonban még mindig nem kielégítőek, hiszen a nevelőszülői gondoskodás továbbra sem inkluzív, az alternatív gondoskodás pedig forráshiányos. Míg az inkluzív oktatás terén több országban fejlődés figyelhető meg, az értelmi fogyatékossággal élő tanulók „mainstream” iskolai oktatáshoz való hozzáférési esélye továbbra is igen csekély. Korábbi jelentésekben is megjelenő hiányosságokat a kutatók ismét kiemelték, így például az oktatási lehetőségek hiányát, a támogató személyzettel és a tanárokkal kapcsolatos hiányosságokat, vagy az értelmi fogyatékosságon alapuló diszkriminációt. Emellett, a megfelelő támogatás és a tanárok speciális felkészültségének, valamint az erőforrások hiánxa miatt, ezek a gyermekek gyakran oda-vissza „ mainstream” és a szegregált oktatás között. Hasonlóan az általános iskolához, a „mainstream” iskolához való hozzáférés a középiskola esetében is megfigyelhető valamint hiányzik a megfelelő támogatás hiánya is, mely az általános és a középiskolai oktatás közötti átmentet segíti. Mindezek alapvető fontosságúak, hiszen gyakran ezen tényezők zavarják meg az értelmi fogyatékossággal élő tanulók tanulmányi útját. Míg Európában az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés valamennyi gyermek számára biztosított, az országjelentések hatalmas eltéréseket állapítanak meg az egyes országok között. A korai intervenciós szolgáltatások hiánya, a gondozói és szakmai tudatosság alacsony szintje, az adminisztratív és pénzügyi akadályok, valamint a fogyatékosságon alapuló diszkrimináció a legfőbb tényezők, melyek megoldást igényelnek, annak érdekében, hogy az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek számára is biztosított legyen az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés. Végül, az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek számára nem biztosított a véleménynyilvánítás lehetősége sem. A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény 12. cikkében megfogalmazott, egyik központi kötelezettségvállalást a részes államok gyakran figyelmen kívül hagyják. Az iskolában hiányoznak az önérvényesítő és állampolgári ismereteket oktató programok, melyek segítenék a gyermekeket abban, hogy kifejezzék véleményüket az őket érintőkérdésekben. Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek döntéshozatali folyamatokban való részvételét ugyanakkor akadályozza ezirányú képességeik elismerésének hiánya is.Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekekhez kapcsolódó, a társadalomban és a közösségben létező feltételezések és előítéletek hatalmas akadályát képezik jogaik érvényesítésének és társadalmi részvételük előmozdításában. A kutatásban összegyűjtött esettanulmányok szerint
a diszkrimináció még mindig Mind az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek, mind családjaik úgy érzik, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. A diszkriminatív attitűdök pedig akadályozzák, a kortársak értelmi fogyatékossággal élő gyermekekkel történő kapcsolatteremtést és az informális tanulás lehetőségét. A kiadvány ajánlásokkal zárul, melyeket az európai, nemzeti, regionális és helyi szintek valamennyi döntéshozójának szem előtt kellene tartani ahhoz, hogy egyenlő esélyeket tudjanak biztosítani az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek számára.
 I.BevezetésA.A kutatás háttere és célja Az „Egyenlő jogokat minden gyermeknek –A Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény vizsgálata és végrehajtása az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek érdekében”elnevezésű projektet az Európai Bizottság DAPHNE programja támogatta. A projekt célja A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény végrehajtásának megerősítése az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek érdekeinek előtérbe helyezése mellett.Tekintettel arra, hogy jelenleg a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtásának kérdései számos európai országban és a világon is napirenden vannak, a fogyatékosságügyi mozgalom és közösség számára alapvető fontosságú kamatoztatni a gyermekjogi aktivisták elmúlt húsz év során szerzett hasznos, érdekvédelemi tapasztalatait, valamint a kormányoknak és civil partnereiknek a gyermeki jogok megerősítése terén elért eredményeit. Az Inclusion Europe gyermekekkel kapcsolatos stratégiaalkotása során felismerte, hogy szükséges a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény végrehajtásának jobb megértése és áttekintése, a gyermekjogi alkotás az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek érdekében. Egy ilyen kutatás szükségességét az Európai Bizottság is egyértelműen jelezte a Gyermekszegénység és jólét az EU-ban: a jelenlegi helyzet és a jövő útja (Foglalkoztatás, szociális ügyek és egyenlő esélyek Főigazgatóság, 2008. január). elnevezésű jelentésében. A jelentés 10. számú ajánlása csakugyan a következőképpen szól: „Szükséges a legsérülékenyebb gyermekek helyzetének vizsgálata. Ösztönözzük ezért a tagállamokat arra, hogy tekintsék át a különböző statisztikai felmérésekből, adminisztratív forrásokból és egyéb nyilvántartásokból származó adatokat, helyzetük felülvizsgálata céljából. Használják fel ezeket az adatokat, azon sérülékeny helyzetben lévő gyermek csoportok azonosítása céljából, amelyek speciális felülvizsgálatot igényelnek.”A projekt megvalósítása érdekében két szakterületet, az értelmi fogyatékosság és a gyermekjogok témáját ötvöztük, két európai civil szervezet, az Eurochild és az Inclusion közreműködésének köszönhetően. Jelen európai jelentés, továbbá az alapjául szolgáló nemzeti jelentések is, új megvilágításba helyezik a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt, valamint annak hatását és végrehajtását az Európai Unió tagállamaiban.
B.MódszertanA projekt átfogó célja az volt, hogy tudományos bizonyítékot szolgáltasson, ezáltal információt és ösztönzést nyújtson az egészségügy, a visszaélésekkel szembeni védelem, a családtámogatás és az intézménytelenítés, valamint a gyermekek társadalmi részvétele területére vonatkozó szakpolitika alkotás számára. A projekt céljai közé tartozott a jelenlegi statisztikai és más, a Gyermek Jogainak ENSZ bizottsága számára benyújtott országjelentésekben és civil árnyékjelentésekben rendelkezésre álló kvantitatív adatokfelülvizsgálata. A projekt áttekintette a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtásának jelenlegi állapotát és ajánlásokat készített a kormányok számára ezen ügy további előmozdítása érdekében. Jelen európai jelentés az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek helyzetére kívánja felhívni a figyelmet és ösztönzést kíván nyújtani ahhoz, hogy az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek jogainak érvényesítése, a gyermek jogok előmozdításáról szóló diskurzus alapvető részét képezze.A Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény valamennyi gyermekre „jogokkal rendelkező állampolgárként”tekint, ahelyett, hogy a gyermekeket csak a szüleiktől függő emberekként vagy az állami beavatkozások fogadóiként definiálná. A jelentés ezért, háromoldalú kutatási módszertant tükröz, az alábbi források felhasználásának segítségével: ·Hivatalos tények és adatok (Adatelemzés)·Szakmai állásfoglalások (Kvantitaív mérés): a nemzeti szakértők megvizsgálták a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtását saját országaikban egy értékelési modellt felhasználva·A gyermekek és szüleik véleményét a fókuszcsoportok és interjúk során rögzítettükA kutatásban alkalmazott fenti módszertan ötvözi a kvantitatív és kvalitatív megközelítést, mely segítségével strukturált válaszok nyerhetők, amelyek elősegítik a különböző országokból származó adatok alapján a helyzet átfogó leírását. A kutatás ugyanakkor arra is rámutat, hogy az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek helyzetének felmérése sok európai országban még kezdeti szakaszban van. A jelentés tehát három alapvető forrás ötvözésével kívánja felmérni a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtását, az értelmi fogyatékossággal élő gyermek szempontjából. A jelentés –a lehető legteljesebb mértékben –a kifejezések és fogalmak, kapcsolódó kutatások és a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtásának felülvizsgálata során alkalmazott magyarázatokat használta. Emellett, az „intézmény” szót a European Coalition for Community Living (ECCL) ajánlása alapján, valamennyi előfordulása esetén a következő értelemben használjuk: “Intézmény bármely olyan hely, ahol fogyatékossággal diagnosztizált emberek elszigetelt, szegregált körülmények között és/vagy önszántukon kívül élnek. Intézmény továbbá bármely olyan hely, ahol az ott élők nem gyakorolnak vagy nem gyakorolhatnak kontrollt a saját életük és mindennapi döntéseik felett. Egy intézményt nem definiálható kizárólag nagysága alapján.”
Jelen tematikus jelentés elkészítéséhez a nemzeti szakértők jelentései szolgáltatták a fő forrást. Emellett, a vonatkozó nemzeti jelentések, az egyes területek hiányosságait is feltárták. Ezen felül, a nemzeti szakértők a jó gyakorlatokat is összegyűjtöttek a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény értelmi fogyatékossággal élő gyermekek érdekében történő végrehajtása szempontjából. II.Statisztikai adatokAz időszakos jelentések formájára és tartalmára vonatkozó általános irányelvek szerint a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény 44. cikke alapján a részes államok adatokat közölnek az Egyezmény végrehajtásáról. A részes államok a rendlekezésükre álló adatokat az alábbiak szempontokra tekintettel közlik: utókövetés, monitorozás, erőforrás allokáció, statisztikai adatszolgáltatás pl.: kor, nem, városi/vidéki terület, fogyatékosság stb. szerint és a végrehajtást gátló tényezők. Egyértelműen megállapítható, hogy a projektben részt vevő országok mindegyike számára további erőfeszítések szükségesek az adatgyűjtés terén. Jelenleg az értelmi fogyatékossággal élő gyermekekkel kapcsolatosan, a fenti öt terület vonatkozásában nem állnak rendelkezésre átfogó információk. A legtöbb ország igen kevés statisztikai adattal rendelkezik az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek helyzetére vonatkozón. Az adatok többsége az oktatáshoz kapcsolódik, noha találunk néhányat a szociálisbiztonság és az egészségügyi ellátás terén is.A nemzeti szakértők eltérő tapasztalatokról és megfigyelésekről számoltak be, az országaikban rendelkezésre álló statisztikai adatok felülvizsgálata során. Jellemző, hogy a fogyatékosságra vonatkozó adatok igen szűkösek, mert az értelmi fogyatékossággal élő gyermekekre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. A statisztikai adatok megbízhatósága szintén sok esetben megkérdőjelezhető, hiszen az értelmi fogyatékossághoz kapcsolódó terminológia is nagy eltéréseket mutat.A gyermekekről gondoskodó ellátó rendszer egységességének hiánya szintén akadályát képezi a vonatkozó adatok összegyűjtésének és elemzésének. Csehországban és Lettországban például az ellátórendszer alábbi hiányosságai figyelhetők meg: a veszélyezetett gyermekek ellátását célzó eljárások és a jogszabályi háttér, valamint a definíciók egységességének hiánya, a gyermekekhez kapcsolódó adatok monitorozásának, a szolgáltatások rugalmasságának és a különböző minisztériumok közötti megfelelő kommunikáció hiánya.
III.A gyermek jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtásának általános kereteA tanulmány ezen fejezete a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtásának kérdésével foglalkozik. Arra kerestük a választ, hogy az Egyezmény előírásai mennyire érvényesülnek a kutatásban résztevvő országokban az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek szempontjából. A nemzeti szakértők az alábbiakat vizsgálták a részes államokban: ·milyen lépéseket terveznek az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek helyzetének javítása érdekében a különböző, eltérő területeken (megközelítés)·mit tesznek annak érdekében, hogy elérjék, például a nemzeti cselekvési tervekben vagy hazai jogszabályokban meghatározott, az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek életét javító célokat (alkalmazás)·továbbá mit tesznek a részes államok annak érdekében, hogy javítsák a rendszeres és átfogó monitoring tevékenységet ezen a területen (statisztikai adatok, minőségfejlesztési stratégiák, összehasonlító tanulmányok) (fejlődés, előrelépés)A módszertan alapjául a European Foundation for Quality Management (EFQM), azaz az Európai Minőségirányítási Alapítvány által, a minőségirányítási rendszerekben alkalmazott mérési módszerek szolgáltak. A kutatás kvalitatív jellege miatt, nem volt lehetőség a válaszok részletes elemzésére, mindazonáltal törekedtünk a hibák kiküszöbölésére. 1. Ábra: A Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtása öt területen Az 1. ábra a következő öt területen elért eredményeket illusztrálja: visszaélések megelőzése, társadalmi részvétel és antidiszkrimináció, család és intézménytelenítés, egészségügyi ellátás, oktatás. A Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtásának szintje azonban összességében nagyon alacsony. A nemzeti szakértők az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek ellen elkövetett visszaélések megelőzését tartják a leggyengébb területnek a végrehajtás szempontjából (21%), melyet a társadalmi részvétel és antidiszkrimináció (27%), majd a család és intézménytelenítés követ (31%). Az oktatás (34%) és az egészségügyi ellátás (35%) területeinek végrehajtása mutatja a legmagasabb szintet. Összességében a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtása az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek szempontjából messze elmarad a kívánatos mértéktől, mind az öt területen. Míg az oktatás és az egészségügyi ellátás terén történt előrelépés, az európai országoknak több figyelmet kellen fordítania az olyan területekre is, mint például a visszaélések megelőzése vagy az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek társadalmi részvétele.
IV.Az erőszakkal és visszaélésekkel szembeni védelem A Gyermekjogi Egyezmény 19. cikke1. Az Egyezményben részes államok megtesznek minden arra alkalmas, törvényhozási, közigazgatási és nevelési intézkedést, hogy megvédjék a gyermeket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás –ideértve a nemi erőszakot is –az bármilyen formájátólmindaddig, amíg szüleinek vagy valamelyik szülőjének, illetőleg törvényes képviselőjének vagy képviselőinek, vagy bármely más olyan személynek, akinél elhelyezték, felügyleet alatt áll. 2. Ezek a védelmi intézkedések szükség szerint olyan hatékony eljárásokat foglalnak magukban, amelyek a gyermek és gondviselői számára szükséges szociális programok létrehozását teszik lehetővé, továbbá a fentebb leírt rossz bánásmód eseteiben hozzájárulnak a cselekmény felismeréséhez, bejelentéséhez, a jelentés illetékes helyre juttatásához, vizsgálatához, kezeléséhez és az esetek figyelemmel kíséréséhez; szükség szerint magukban foglalják a bírói beavatkozással kapcsolatos eljárás
#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése