Tartalomjegyzék I.Bevezetés.........................................................................................................................6A.A
kutatás háttere és
célja.................................................................................................6B.Módszertan.....................................................................................................................7II.Statisztikai
adatok.............................................................................................................8III.A
gyermek jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtásának általános
kerete.........................9IV.Az erőszakkal és visszaélésekkel szembeni
védelem............................................................10A.A
visszaélések megelőzésének általános
kerete..................................................................11B.Az
értelmi fogyatékossággal élő gyermekek ellen elkövetett erőszak egyes formáinak
felismerése.....................................................................................................................11C.Az
értelmi fogyatékossággal élő gyermekek ellen elkövetett visszaélések
megelőzése, jelzése és az áldozatok
segítése.......................................................................................12D.A
bentlakásos intézményekben elkövetett
visszaélések.......................................................14E.Megfélelmlítés
-a bántalmazás sajátos
formája.................................................................15V.A családok
támogatása és közösségi
élet............................................................................16A.Az
értelmi fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő családokat segítő
szolgáltatások..........17B.A közösségi életet és az intézménytelenítést
előmozdító stratégiái......................................18C.Nevelőszülői
gondoskodás és
örökbefogadás.....................................................................19VI.Oktatás
–nevelés.............................................................................................................20A.Az
inkluzív, befogadó oktatáshoz való
jog.........................................................................20B.Az
inkluzív oktatáshoz való
hozzáférés..............................................................................21C.A
családok segítése az inkluzív
oktatásban........................................................................22D.A
minőségi oktatást előmozdító
források...........................................................................23E.Az
értelmi fogyatékossággal élő gyermekek lehetőségei az oktatási
rendszerben..................25VII.Egészségügy....................................................................................................................26A.
Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek hozzáférése az egészségügyi
ellátáshoz.............27B. Születés előtti
diagnosztika..............................................................................................27C.Korai
diagnózis és fejlesztés..............................................................................................27D.
Mentális
egészség...........................................................................................................28E.
Fogászati ellátás..............................................................................................................29F.
Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek speciális egészségügyi
szükségletei...................29VIII.A jogok és a társadalmi részvétel
előmozdítása és a diszkrimináció elleni küzdelem................31A.A
diszkrimináció elleni
küzdelem.......................................................................................32B.Az
értelmi fogyatékossággal élő gyermekek jogai érvényesülésének és társadalmi
részvételének
elősegítése................................................................................................33IX.
Következtetések és
ajánlások..............................................................................................36X.
Irodalomjegyzék..................................................................................................................41
Összefoglaló Jelen kiadvány az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek
helyzetéről nyújt áttekintést 22 európai országból az alábbi 5 területen:
visszaélésekkel szembeni védelem, családtámogatás, intézményi élet, egészség,
oktatás és társadalmi részvétel. A jelentés az értelmi fogyatékossággal élő
gyermekek társadalmi befogadását akadályozó tényezők lebontására ajánlásokat is
kínál. A kiadvány több európai ország, így Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus,
Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Magyarország,
Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország,
Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és az Egyesült
Királyság szakértőinek munkájára épül. A jelentések teljes szövege az alábbi
linken olvasható: http://www.childrights4all.eu. A nemzeti jelentésekből
kiragadott esetek csak példálózó, nem kimerítő jellegűek.2009 a Gyermek
Jogairól szóló ENSZ Egyezmény elfogadása és a gyermekek jogaiért való
lankadatlan harc huszadik évfordulója volt. Míg a Gyermek Jogainak ENSZ
Bizottságarendszeresen felhívja a figyelmet a fogyatékossággal élő gyermekekre,
mint sérülékeny csoportra és hangsúlyozza jogaik védelmének és előmozdításának
szükségességét, az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek egyenlő esélyeinek fontossága
így is kevés hangsúlyt kap. A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló
ENSZ Egyezmény hatályba lépése azonban lehetőséget adott arra, hogy újra
előtérbe kerüljön az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek társadalmi
befogadásának kérdése. A nemzeti jelentések meglehetősen lehangoló képet
festenek az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek helyzetéről. Valamennyi
megállapítja, hogy igen kevés adat, bizonyíték található arra vonatkozóan, hogy
az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek jogai megfelelően érvényesülnek a
kutatásban résztvevő országokban. A kutatás eredményei bizonyítják, hogy a
Gyermek Jogairól szóló Egyezmény végrehajtása az értelmi fogyatékossággal élő
gyermekek szempontjából, mind az 5 fenti területen jelentősenelmarad a kívánatos
szinttől. Míg az oktatás és az egészségügyi ellátás terén történt némi
előrelépés, az európai országoknak más területekre, így a visszaélések
megelőzésére, a társadalmi részvétel előmozdítására is nagyobb hangsúlyt
kellene fektetnie. Az oktatás és az intézménytelenítés terén elért fejlődés és
a pozitív eredmények ellenére sok értelmi fogyatékossággal élő gyermek még
mindig szegregált körülmények között tanul vagy nagylétszámú bentlakásos
intézményekben él.Civil szervezetek, kormányok és szakértők állítják, hogy az
értelmi fogyatékossággal élő gyermekek nagyobb eséllyel lesznek fizikai vagy
lelki erőszak, szexuális visszaélés vagy megfélemlítés áldozatai, különösen
intézményi körülmények között vagy az iskolában. Mindamellett a nemzeti
szakértők kiemelik azt is, hogy hiányoznak az átfogó információk, adatok és
irányelvek ezen a területen. Nehéz áttekintő elemzést adni a tanulmányok és
indikátorok kis száma miatt. A kutatás arra is rámutat, hogy egy sor szükséges
intézkedést a súlyos, halmozott fogyatékossággalélő gyermekek szükségleteinek
figyelmen kívül hagyásával hajtottak végre. A többi közt ilyen például, a
visszaélések áldozatainak segítése, oktatási
intézkedések, megelőzési programok
és a rehabilitációs programok hatásának vizsgálata az áldozatok szempontjából.
Kevés figyelem irányul továbbá az értelmi fogyatékossággal élő gyermekeiket
otthonukban nevelő családokra. A nemzeti jelentések megállapítják, hogy a
családok kevés támogatást kapnak, nem rendelkeznek megfelelő információkkala
gyermekükről való gondoskodás és nevelés terén, illetve túl kevés közösségi
alapú szolgáltatás áll a rendelkezésükre. A nemzeti kutatók ugyanakkor
megerősítik azt is, hogy sok országban a döntéshozók tisztában vannak azzal,
hogy az intézményben töltött gyermekkor, intézményben töltött felnőttkorhoz
vezethet. Az intézménytelenítési stratégiákra így nagy figyelem irányul, az
eredmények azonban még mindig nem kielégítőek, hiszen a nevelőszülői
gondoskodás továbbra sem inkluzív, az alternatív gondoskodás pedig
forráshiányos. Míg az inkluzív oktatás terén több országban fejlődés figyelhető
meg, az értelmi fogyatékossággal élő tanulók „mainstream” iskolai oktatáshoz
való hozzáférési esélye továbbra is igen csekély. Korábbi jelentésekben is
megjelenő hiányosságokat a kutatók ismét kiemelték, így például az oktatási
lehetőségek hiányát, a támogató személyzettel és a tanárokkal kapcsolatos
hiányosságokat, vagy az értelmi fogyatékosságon alapuló diszkriminációt.
Emellett, a megfelelő támogatás és a tanárok speciális felkészültségének,
valamint az erőforrások hiánxa miatt, ezek a gyermekek gyakran oda-vissza „
mainstream” és a szegregált oktatás között. Hasonlóan az általános iskolához, a
„mainstream” iskolához való hozzáférés a középiskola esetében is megfigyelhető
valamint hiányzik a megfelelő támogatás hiánya is, mely az általános és a
középiskolai oktatás közötti átmentet segíti. Mindezek alapvető fontosságúak,
hiszen gyakran ezen tényezők zavarják meg az értelmi fogyatékossággal élő
tanulók tanulmányi útját. Míg Európában az alapvető egészségügyi
szolgáltatásokhoz való hozzáférés valamennyi gyermek számára biztosított, az
országjelentések hatalmas eltéréseket állapítanak meg az egyes országok között.
A korai intervenciós szolgáltatások hiánya, a gondozói és szakmai tudatosság
alacsony szintje, az adminisztratív és pénzügyi akadályok, valamint a
fogyatékosságon alapuló diszkrimináció a legfőbb tényezők, melyek megoldást
igényelnek, annak érdekében, hogy az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek
számára is biztosított legyen az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő
esélyű hozzáférés. Végül, az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek számára nem
biztosított a véleménynyilvánítás lehetősége sem. A Gyermek Jogairól szóló
Egyezmény 12. cikkében megfogalmazott, egyik központi kötelezettségvállalást a
részes államok gyakran figyelmen kívül hagyják. Az iskolában hiányoznak az
önérvényesítő és állampolgári ismereteket oktató programok, melyek segítenék a
gyermekeket abban, hogy kifejezzék véleményüket az őket érintőkérdésekben. Az
értelmi fogyatékossággal élő gyermekek döntéshozatali folyamatokban való
részvételét ugyanakkor akadályozza ezirányú képességeik elismerésének hiánya
is.Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekekhez kapcsolódó, a társadalomban és
a közösségben létező feltételezések és előítéletek hatalmas akadályát képezik
jogaik érvényesítésének és társadalmi részvételük előmozdításában. A kutatásban
összegyűjtött esettanulmányok szerint
a diszkrimináció még mindig Mind az
értelmi fogyatékossággal élő gyermekek, mind családjaik úgy érzik, hogy
hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. A diszkriminatív attitűdök pedig
akadályozzák, a kortársak értelmi fogyatékossággal élő gyermekekkel történő
kapcsolatteremtést és az informális tanulás lehetőségét. A kiadvány
ajánlásokkal zárul, melyeket az európai, nemzeti, regionális és helyi szintek
valamennyi döntéshozójának szem előtt kellene tartani ahhoz, hogy egyenlő
esélyeket tudjanak biztosítani az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek
számára.
I.BevezetésA.A kutatás háttere és célja Az „Egyenlő jogokat minden gyermeknek –A Gyermek Jogairól
szóló ENSZ Egyezmény vizsgálata és végrehajtása az értelmi fogyatékossággal élő
gyermekek érdekében”elnevezésű projektet az Európai Bizottság DAPHNE programja
támogatta. A projekt célja A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény végrehajtásának
megerősítése az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek érdekeinek előtérbe
helyezése mellett.Tekintettel arra, hogy jelenleg a Fogyatékossággal Élő
Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtásának kérdései számos európai
országban és a világon is napirenden vannak, a fogyatékosságügyi mozgalom és
közösség számára alapvető fontosságú kamatoztatni a gyermekjogi aktivisták
elmúlt húsz év során szerzett hasznos, érdekvédelemi tapasztalatait, valamint a
kormányoknak és civil partnereiknek a gyermeki jogok megerősítése terén elért
eredményeit. Az Inclusion Europe gyermekekkel kapcsolatos stratégiaalkotása
során felismerte, hogy szükséges a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény
végrehajtásának jobb megértése és áttekintése, a gyermekjogi alkotás az értelmi
fogyatékossággal élő gyermekek érdekében. Egy ilyen kutatás szükségességét az
Európai Bizottság is egyértelműen jelezte a Gyermekszegénység és jólét az
EU-ban: a jelenlegi helyzet és a jövő útja (Foglalkoztatás, szociális ügyek és
egyenlő esélyek Főigazgatóság, 2008. január). elnevezésű jelentésében. A
jelentés 10. számú ajánlása csakugyan a következőképpen szól: „Szükséges
a legsérülékenyebb gyermekek helyzetének vizsgálata. Ösztönözzük ezért a
tagállamokat arra, hogy tekintsék át a különböző statisztikai felmérésekből,
adminisztratív forrásokból és egyéb nyilvántartásokból származó adatokat,
helyzetük felülvizsgálata céljából. Használják fel ezeket az adatokat, azon
sérülékeny helyzetben lévő gyermek csoportok azonosítása céljából, amelyek
speciális felülvizsgálatot igényelnek.”A
projekt megvalósítása érdekében két szakterületet, az értelmi fogyatékosság és
a gyermekjogok témáját ötvöztük, két európai civil szervezet, az Eurochild és
az Inclusion közreműködésének köszönhetően. Jelen európai jelentés, továbbá az
alapjául szolgáló nemzeti jelentések is, új megvilágításba helyezik a Gyermek
Jogairól szóló Egyezményt, valamint annak hatását és végrehajtását az Európai
Unió tagállamaiban.
B.MódszertanA projekt
átfogó célja az volt, hogy tudományos bizonyítékot szolgáltasson, ezáltal
információt és ösztönzést nyújtson az egészségügy, a visszaélésekkel szembeni
védelem, a családtámogatás és az intézménytelenítés, valamint a gyermekek
társadalmi részvétele területére vonatkozó szakpolitika alkotás számára. A
projekt céljai közé tartozott a jelenlegi statisztikai és más, a Gyermek
Jogainak ENSZ bizottsága számára benyújtott országjelentésekben és civil árnyékjelentésekben
rendelkezésre álló kvantitatív adatokfelülvizsgálata. A projekt áttekintette a
Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtásának jelenlegi állapotát és
ajánlásokat készített a kormányok számára ezen ügy további előmozdítása
érdekében. Jelen európai jelentés az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek
helyzetére kívánja felhívni a figyelmet és ösztönzést kíván nyújtani ahhoz,
hogy az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek jogainak érvényesítése, a
gyermek jogok előmozdításáról szóló diskurzus alapvető részét képezze.A Gyermek
Jogairól szóló ENSZ Egyezmény valamennyi gyermekre „jogokkal rendelkező
állampolgárként”tekint, ahelyett, hogy a gyermekeket csak a szüleiktől függő
emberekként vagy az állami beavatkozások fogadóiként definiálná. A jelentés
ezért, háromoldalú kutatási módszertant tükröz, az alábbi források
felhasználásának segítségével: ·Hivatalos tények és adatok
(Adatelemzés)·Szakmai állásfoglalások (Kvantitaív
mérés): a nemzeti szakértők megvizsgálták a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény
végrehajtását saját országaikban egy értékelési modellt felhasználva·A gyermekek és szüleik véleményét a fókuszcsoportok és
interjúk során rögzítettükA kutatásban alkalmazott fenti módszertan ötvözi a
kvantitatív és kvalitatív megközelítést, mely segítségével strukturált válaszok
nyerhetők, amelyek elősegítik a különböző országokból származó adatok alapján a
helyzet átfogó leírását. A kutatás ugyanakkor arra is rámutat, hogy az értelmi
fogyatékossággal élő gyermekek helyzetének felmérése sok európai országban még
kezdeti szakaszban van. A jelentés tehát három alapvető forrás ötvözésével
kívánja felmérni a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtását, az
értelmi fogyatékossággal élő gyermek szempontjából. A jelentés –a lehető
legteljesebb mértékben –a kifejezések és fogalmak, kapcsolódó kutatások és a
Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtásának felülvizsgálata során
alkalmazott magyarázatokat használta. Emellett, az „intézmény” szót a European
Coalition for Community Living (ECCL) ajánlása alapján, valamennyi előfordulása
esetén a következő értelemben használjuk: “Intézmény bármely olyan hely, ahol
fogyatékossággal diagnosztizált emberek elszigetelt, szegregált körülmények
között és/vagy önszántukon kívül élnek. Intézmény továbbá bármely olyan hely,
ahol az ott élők nem gyakorolnak vagy nem gyakorolhatnak kontrollt a saját
életük és mindennapi döntéseik felett. Egy intézményt nem definiálható
kizárólag nagysága alapján.”
Jelen tematikus jelentés
elkészítéséhez a nemzeti szakértők jelentései szolgáltatták a fő forrást.
Emellett, a vonatkozó nemzeti jelentések, az egyes területek hiányosságait is
feltárták. Ezen felül, a nemzeti szakértők a jó gyakorlatokat is
összegyűjtöttek a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény értelmi fogyatékossággal
élő gyermekek érdekében történő végrehajtása szempontjából. II.Statisztikai adatokAz
időszakos jelentések formájára és tartalmára vonatkozó általános irányelvek
szerint a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény 44. cikke alapján a részes
államok adatokat közölnek az Egyezmény végrehajtásáról. A részes államok a
rendlekezésükre álló adatokat az alábbiak szempontokra tekintettel közlik:
utókövetés, monitorozás, erőforrás allokáció, statisztikai adatszolgáltatás
pl.: kor, nem, városi/vidéki terület, fogyatékosság stb. szerint és a
végrehajtást gátló tényezők. Egyértelműen megállapítható, hogy a projektben
részt vevő országok mindegyike számára további erőfeszítések szükségesek az
adatgyűjtés terén. Jelenleg az értelmi fogyatékossággal élő gyermekekkel kapcsolatosan,
a fenti öt terület vonatkozásában nem állnak rendelkezésre átfogó információk.
A legtöbb ország igen kevés statisztikai adattal rendelkezik az értelmi
fogyatékossággal élő gyermekek helyzetére vonatkozón. Az adatok többsége az
oktatáshoz kapcsolódik, noha találunk néhányat a szociálisbiztonság és az
egészségügyi ellátás terén is.A nemzeti szakértők eltérő tapasztalatokról és
megfigyelésekről számoltak be, az országaikban rendelkezésre álló statisztikai
adatok felülvizsgálata során. Jellemző, hogy a fogyatékosságra vonatkozó adatok
igen szűkösek, mert az értelmi fogyatékossággal élő gyermekekre vonatkozó
adatok nem állnak rendelkezésre. A statisztikai adatok megbízhatósága szintén
sok esetben megkérdőjelezhető, hiszen az értelmi fogyatékossághoz kapcsolódó
terminológia is nagy eltéréseket mutat.A gyermekekről gondoskodó ellátó
rendszer egységességének hiánya szintén akadályát képezi a vonatkozó adatok
összegyűjtésének és elemzésének. Csehországban és Lettországban például az
ellátórendszer alábbi hiányosságai figyelhetők meg: a veszélyezetett gyermekek
ellátását célzó eljárások és a jogszabályi háttér, valamint a definíciók
egységességének hiánya, a gyermekekhez kapcsolódó adatok monitorozásának, a
szolgáltatások rugalmasságának és a különböző minisztériumok közötti megfelelő
kommunikáció hiánya.
III.A gyermek jogairól szóló ENSZ
Egyezmény végrehajtásának általános kereteA
tanulmány ezen fejezete a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtásának
kérdésével foglalkozik. Arra kerestük a választ, hogy az Egyezmény előírásai
mennyire érvényesülnek a kutatásban résztevvő országokban az értelmi
fogyatékossággal élő gyermekek szempontjából. A nemzeti szakértők az alábbiakat
vizsgálták a részes államokban: ·milyen lépéseket terveznek az
értelmi fogyatékossággal élő gyermekek helyzetének javítása érdekében a
különböző, eltérő területeken (megközelítés)·mit tesznek annak érdekében, hogy elérjék, például a nemzeti
cselekvési tervekben vagy hazai jogszabályokban meghatározott, az értelmi
fogyatékossággal élő gyermekek életét javító célokat (alkalmazás)·továbbá mit tesznek a részes államok annak érdekében, hogy
javítsák a rendszeres és átfogó monitoring tevékenységet ezen a területen
(statisztikai adatok, minőségfejlesztési stratégiák, összehasonlító
tanulmányok) (fejlődés, előrelépés)A módszertan alapjául a European Foundation
for Quality Management (EFQM), azaz az Európai Minőségirányítási Alapítvány
által, a minőségirányítási rendszerekben alkalmazott mérési módszerek
szolgáltak. A kutatás kvalitatív jellege miatt, nem volt lehetőség a válaszok
részletes elemzésére, mindazonáltal törekedtünk a hibák kiküszöbölésére. 1.
Ábra: A Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtása öt területen Az 1.
ábra a következő öt területen elért eredményeket illusztrálja: visszaélések
megelőzése, társadalmi részvétel és antidiszkrimináció, család és
intézménytelenítés, egészségügyi ellátás, oktatás. A Gyermek Jogairól szóló
ENSZ Egyezmény végrehajtásának szintje azonban összességében nagyon alacsony. A
nemzeti szakértők az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek ellen elkövetett
visszaélések megelőzését tartják a leggyengébb területnek a végrehajtás
szempontjából (21%), melyet a társadalmi részvétel és antidiszkrimináció (27%),
majd a család és intézménytelenítés követ (31%). Az oktatás (34%) és az
egészségügyi ellátás (35%) területeinek végrehajtása mutatja a legmagasabb
szintet. Összességében a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtása az
értelmi fogyatékossággal élő gyermekek szempontjából messze elmarad a kívánatos
mértéktől, mind az öt területen. Míg az oktatás és az egészségügyi ellátás
terén történt előrelépés, az európai országoknak több figyelmet kellen
fordítania az olyan területekre is, mint például a visszaélések megelőzése vagy
az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek társadalmi részvétele.
IV.Az
erőszakkal és visszaélésekkel szembeni védelem A Gyermekjogi Egyezmény 19. cikke1. Az Egyezményben részes
államok megtesznek minden arra alkalmas, törvényhozási, közigazgatási és
nevelési intézkedést, hogy megvédjék a gyermeket az erőszak, a támadás, a
fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód
vagy a kizsákmányolás –ideértve a nemi erőszakot is –az bármilyen
formájátólmindaddig, amíg szüleinek vagy valamelyik szülőjének, illetőleg törvényes
képviselőjének vagy képviselőinek, vagy bármely más olyan személynek, akinél
elhelyezték, felügyleet alatt áll. 2. Ezek a védelmi intézkedések szükség
szerint olyan hatékony eljárásokat foglalnak magukban, amelyek a gyermek és
gondviselői számára szükséges szociális programok létrehozását teszik lehetővé,
továbbá a fentebb leírt rossz bánásmód eseteiben hozzájárulnak a cselekmény
felismeréséhez, bejelentéséhez, a jelentés illetékes helyre juttatásához,
vizsgálatához, kezeléséhez és az esetek figyelemmel kíséréséhez; szükség
szerint magukban foglalják a bírói beavatkozással kapcsolatos eljárás
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése