Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2019. július 7., vasárnap

Gyermekkori szexualitás

Gyermekkori szexualitás

E témáról nem könnyű röviden, mégis összefoglalóan szólni, hiszen könyvtárnyi irodalma és önálló tudományága van. Freud óta számtalan elmélet és megfigyelés gazdagítja ismereteinket. Elméletileg már majdnem mindent tudunk, a gyakorlatban mégsem mindig úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretnénk. Ennek okát egyrészt az egyház középkori befolyásában - tabuizálás, moralizálás, puritánságra intés - másrészt az ipari társadalom alapszerkezetében kereshetjük. A nemiség kibontakozása

Az életforma alapvető megváltozása gyökeresen átformálta legősibb, legelemibb ösztönünk megélését is. A ma is ősi viszonyok között élő népek sokkal természetesebben, problémától mentesebben integrálják hétköznapjaikba a szexualitást, mint mi. Számukra a nemiség nem pusztán azt a tevékenységet jelenti, amit a felnőttek nemi szerveikkel végeznek, kezdetének nem azt a pillanatot tartják, amikor a kisgyermek elkezd játszani saját vagy játszótársa nemi szervével, avagy felteszi a sokak által "rettegett" kérdést: "hogyan születik a kisbaba?".

Természetesen nem arról van szó, hogy másszunk vissza a fára és akkor rendbe jön a nemi életünk; ám a 60-as, 70-es évek szexuális forradalma sem a kívánt változáshoz vezetett. A gátak leépítése által a fogyasztói társadalom átlendült a ló túloldalára. A tizenévesek számára szabadon hozzáférhető videók, szexlapok gátlástalan erőszakkal összefonódó pornóvilága sem jelent ideális légkört.

A nemiség kibontakozása, a testi-lelki-szellemi női vagy férfiúi öntudat fejlődése nemcsak a közvetlen "gyakorlati" lehetőségektől függ. A környezetből (szülő példája, óvoda, szomszédok, város) kapott élmények is döntően befolyásolják. A gyermek játékszerei, könyvei, ruhái is jelentősen formálják az öntudatot és a másokkal szembeni viselkedést.

Bár a szexuális nevelés terén tevékenykedők mind szorgosan igyekeznek eleget tenni feladatuknak, keveset tudnak változtatni azon, ami addigra kialakult. A biológia tanár felvázolja a szaporodást, az evolúciót, a nemi szervek működését, feltárja a hormonháztartás titkait, a hittanórán a gyermek a társas élet erkölcsi alap-jairól hallhat, a szociológus fejtegetése a szexualitást mint árut értelmezi és a vele való visszaélést boncolgatja. Mindez azonban csak soványka, száraz elmélet, ami alig visz előre.


A szexus az egész embert érinti

A gyermek tanulásszabálya azonban - mint más téren is - a játék. A szoptatás, tisztába tevés mozzanatai, a fürdetés öntudatlan élmények. A nemiség ugyanis az egész embert érinti. A testet, a lelket és a szellemet egyaránt. Ezért a szexualitás "elsajátítására" olyan játékok is alkalmasak a későbbiek során, melyek élénkítik érzékeinket. Kedvtelés, szeretetteljes gyengédség, kíváncsiság, pajkosság kötődhet hozzájuk.

A nyár mindig több lehetőséget kínál közvetlen testi érintkezésre, hisz ilyenkor jóval kevesebb ruhát viselünk. Egymás ledörzsölése törölközővel, beolajozása napozás előtt, hempergés a matracon természetes, mégis elemi élmény.

Számtalan formában játszhatunk úgy, hogy bizonyos tárgyak vagy a játszótársak megérintése, megtapintása fűszerezze a felszabadult együttlétet. A fogócskázás, pirospacsizás ezek legegyszerűbb és legősibb formái. A "kinek a keze van a vállamon", vagy a "melyik testrészemmel simogattam meg a hátad" már kifinomultabb társas időtöltések.

A testi öntudat fejlesztésére nagyobbacska gyermekkel játszhatunk háton fekve talppal biciklizőst vagy gondolatban "megvan-e még mindenem"-et. A szájunkkal például úgy játszhatunk, ha egy ropit két vége felől a közepe felé együtt ropogtatunk egyre közeledve egymáshoz. A "tanulás", a kellemes élmény és a vidámság ideális kombinációja a szaglást élénkítő, bekötött szemmel játszott kitalálósdi. A szerelem hangjai olykor hangosak, olykor egész halkak. Közölnivalónkat hadarva vagy egészen lassan is elmondhatjuk. Ezt a nyelvi sokszínűséget ölelhetjük fel például sugdosós játékok formájában.


A pubertáskor felébredő szexuális vágy

Természetesen játékokat a gyermekek maguk is kitalálnak. A doktoros és a papás-mamás játékban a gyermekek visszahúzódva - felnőtt nélkül - ismerkednek testrészeikkel. Óvakodjunk attól, hogy megzavarjuk őket. Képzeljük magunkat a helyzetükbe.

Ha a gyermekek az élet más terén is harmonikusan fejlődnek, ezek a játékok sem öltenek káros formát, mértéket. Minél kisebb a gyerek, annál inkább a puszta "működési alapelv" érdekli. Csak a pubertás táján jelentkezik a konkrét szexuális vágy. Ennek elnyomása azonban bármely korban kárt okozhat. Hiba lenne a kamaszodó fiút vagy lányt önkielégítésen "tetten érve" megszidni, vagy moralizáló szavak kíséretében megbüntetni. Az esemény így traumás élménynyé fajul, ami nemcsak a későbbi szexuális életre, hanem az egész személyiségfejlődésre rányomhatja bélyegét.

Aki a fenti módon "készíti fel" gyermekét a szexualitásra, páros életre, az nem fog nehézséggel küzdeni, amikor a felvilágosító beszélgetésre kerül sor. Tudni fogja, hogy a "nagy titokba" való bevezetés nem egyszeri beszélgetés arról, amit két felnőtt a nemi szervével közösen cselekszik. A konkrétan feltett kérdésre olyan választ fog tudni adni, mint bármi mást érintő kérdésekre. Természetesen, magától értetődően, egyszerűen, a gyermek pillanatnyi képzeletvilágához és fejlődési fokához mérten. #1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése