A skizofrénia jelei gyermekkorban

Már gyermekkorban észlelhetők a jelei annak, hogy valakinél felnőttkorban skizofrénia fog kialakulni – állítják új zélandi kutatók. A tünetek jellemző, összetett mintázatot követnek és főleg a kognitív fejlődés során jelennek meg: a gyerekeknél értelmezési és koncentrálási problémák, illetve kommunikációs zavarok figyelhetők meg.

A gyermekek fejlődésének azt a szakaszát, melynek során megértik és megismerik a körülöttük lévő világot, illetve amikor saját magukat „elhelyezik” benne, a pszichológusok a személyiségfejlődés megismerő, kognitív szakaszának nevezik.


Új – Zélandon egy kutatócsoport összesen 1000, 1972 és 1973 között született emberen végzett évtizedeken át tartó pszichológiai megfigyelést. Tapasztalataik szerint azoknál a gyerekeknél, akiknél felnőttkorban kialakult a skizofrénia, a fejlődésükben fellépő eltérések hasonló mintázat szerint alakultak szemben a mentálisan egészséges társaikkal. Nem meglepő, hogy ezek a különbségek a tesztek eredményeiben akkor mutatkoztak meg, amikor a gyerekek a kognitív személyiségfejlődés szakaszába léptek, azaz 7 éves koruk környékén.

A kutatásban résztvevőket többféle módszerrel vizsgálták 3, 5, 7, 9, 11 és 13 éves korukban. Most, hogy a tanulmányban szereplő emberek a harmincas éveik vége felé járnak, és némelyiküknél pszichiátriai betegségeket diagnosztizáltak, a kutatóknak módjukban áll visszakövetni a betegség alakulását, hogy megértsék, hogyan fejlődhet ki az elmezavar. Csupán a korábban gyűjtött adatokhoz kell visszanyúlniuk.

Egyértelműen látszik, hogy a felnőttként skizofréniában szenvedő gyerekek értelmi szintjüket tekintve eleinte kis mértékben, később aztán jelentős mértékben visszamaradottnak bizonyultak. A verbális, vagyis szóbeli kifejezőképességeik már kezdetben is szegényesek voltak. Később komolyabb tanulási problémákat és memóriazavarokat is megfigyeltek. Mindezek alapján összességében elmondható, hogy azoknak a 7-13 éves korosztályba tartozó gyerekeknek a mentális kora, akiknél később skizofréniát diagnosztizáltak, 0.17-0.26 évvel maradt el az egészséges társaikétól.

Ám mindezek ellentmondanak annak a ma leginkább elfogadott nézetnek, mely szerint a skizofrénia kialakulása a kognitív (megismerő) képességek hanyatlásának a következménye. A mérési adatok szerint ugyanis nem mentális leépülésről, csupán lassabb fejlődésről van szó.

Mindezek újabb megválaszolatlan kérdést vetnek fel: a lassabb értelmi fejlődés miként okoz skizofréniát?  Avshalom Caspi az Új-Zélandi Duke Egyetem munkatársa, a kutatás egyik résztvevője szerint az értelmileg elmaradottabb gyerekeknek önmagában az is elég megterhelő, hogy felfogják, megértsék az őket körülvevő világot. Mindezt csak  nehezíti, hogy ugyanekkor kell megküzdeniük a kamaszkor okozta stresszel is. Ezek viszont egyértelműen nem az egészséges elme fejlődését támogatják.

Szinte bizonyos, hogy ha a tesztek alapján a betegségre hajlamos gyerekek gyógyszeres kezelését időben elkezdenék, akkor a mentális diszfunkciók felnőttkori megjelenése gátolható lenne. Ugyanakkor, mivel az eredményeik alapján a gyerekek 20%-a fejlődik lassabban, de csak 1%-uk lesz ténylegesen beteg, 19%-uk fölöslegesen kapna antipszichotikumokat, ami a nem várt mellékhatások miatt megengedhetetlen kockázatvállalás lenne.

A kutatók remélik, hogy hamarosan megtalálják a módját annak, hogy mikor és hogyan lehet beavatkozni a gyermekek személyiségfejlődésébe azért, hogy csírájában fojtsák el a skizofrénia kialakulását. Richard Keefe, a Duke Egyetem Skizofrénia Kutatócsoportjának vezetője szerint  „Minél inkább kutatjuk és minél többet tudunk meg a betegség kiváltó okairól, annál közelebb jutunk ahhoz, hogy akár gyógyszerek nélkül is hatékony kezelésben részesíthessük a beteg gyerekeket, megelőzve a komoly pszichiátriai problémák felnőttkori megjelenését” 
#1 Dr.BauerBela

---