Krupp tünetei és kezelése
2018. 04. 30.
Máriáss Márta
Dr. Mészner Zsófia
Mi a krupp?
A krupp a felső és alsó légutak fertőző, különösen belégzéskor nehézlégzést okozó vírusos megbetegedése.
Az általában éjszaka és váratlanul jelentkező belégzési nehezítettség
legjellemzőbb tünete, hogy a beteg gyerek száraz, jellegzetes ugató
köhögés kíséretében veszi a levegőt.
A roham súlyos, életveszélyes állapotot eredményezhet a kialakuló oxigénhiány, a szervezet kimerülése vagy a légút teljes elzáródása nyomán bekövetkező fulladás miatt.
szapora pulzus, sápadtság, száraz köhögés, ugató köhögés, beszűkült légutak, száraz belégzési hang, sípoló belégzés, akadályozott belégzés, kapkodó légzés
A krupp előfordulása
A krupp jellemzően a csecsemők és a kisgyermekek betegsége,
ugyanis minél fiatalabb a gyermek, annál kisebb keresztmetszetűek
légutai, márpedig az egészen szűk légutakat az erőteljes kruppos
nyálkahártya-duzzanat nagyon gyorsan képes beszűkíteni. A betegség ezért
különösen hároméves kor alatt veszélyes.
A krupp jelentkezése a 6 hónapos és négy és féléves kor közötti
gyerekeknél a leggyakoribb, az ilyen korúak mintegy 9%-át érinti a
tünetegyüttes.
Az arra hajlamos gyerekeknél a
krupphoz
vezető fertőzés, és ennek nyomán az első fulladásos rosszullét
általában 5-6 éves korig lezajlik. A betegség 12-14 éves korig
jelentkezhet, ezután a légutak átmérője már kellő nagyságú ahhoz, hogy
esetleges nyálkahártya-duzzanat mellett is biztosítsák a megfelelő
légcserét. Másrészt ekkor már az immunrendszer is megfelelő védettséget
biztosít a kruppot okozó vírusok ellen.
A tünetegyüttes elvileg felnőtteknél sem kizárt, de gyakorlatilag nagyon ritka.
A krupp okai
- Mit jelez a sípoló légzés?
- Terelőbóját találtak egy férfi légútjaiban
- A krupp ijesztő tünetei
- Kezelhető a krupp homeopátiával?
- Az ugató betegség
- Megtalálták az ijesztő gyermekbetegség okát?
- Mi okozhat sápadtságot?
- Milyen betegségekről árulkodhat az arcunk?
- Fulladásveszély miatt visszahívtak egy zselés édességet
- Mágneses gyöngyöket nyelt, majdnem belehalt
A légcső gyulladását mintegy 200 különböző légúti vírus (leggyakrabban parainfluenza, RS, ritkábban adeno- és influenza
vírus) okozza. Ősszel a parainfluenzavírus a leggyakoribb kórokozó,
télen és tavasszal kruppot okozhat a kanyaró és az influenzavírus. A
legsúlyosabb tünetek általában az influenzavírushoz köthetők. Ezek
tönkreteszik a nyálkahártya felszínét, amely így kiszárad, és nem tud
tisztulni, nem tudja eltávolítani a légúti a kórokozókat. A kruppos
roham ezért általában a vírusos náthás megbetegedések első jeleként,
váratlanul szokott jelentkezni. A tüneteket közvetlenül a légcső
beszűkülése okozza.
A vírusokra való érzékenység oka, valamint az, hogy miért éppen az
adott kórokozó váltja ki a tüneteket, nem pontosan tisztázott. A vírusok
valamilyen molekuláris összetevője játszhat szerepet nyálkahártya
kiszáradásában, sérülésében.
Egy-egy vírus többször is megbetegítheti az embert, ezért a krupp a
gyermekkor alatt többször is előfordulhat. Az érzékenységnek vélhetően
vannak örökletes tényezői, biztos adatok azonban nincsenek.
A tünetek hideg időjárás idején, a meghűléses betegségek
szezonjában jelentkeznek leginkább. Az érzékenység kialakulásának
bizonyítottan kedvez az erős légszennyezettség.
A krupp tünetei
A kruppos fulladást megelőzhetik hurutos, megfázásos tünetek, de általában minden előjel nélkül jelentkezik.
A sérült, kiszáradt légcső nyálkahártyája megduzzad a légutak
nagyfokú beszűkülését okozva. A légcső főként a hangszalagok alatti
területen duzzad meg, erre utal a betegség laryngitis subglottica
(glottis = a hangrést körülvevő hangképző szerv) elnevezése. A belégzési
hang száraz, hangos, olykor sípoló, mivel - az asztmára jellemző
kilégzési nehezítettséggel ellentétben - a krupp esetében a belégzés
akadályozott. Ez alapján biztosan el lehet különíteni az asztmától.
A levegőért küzdő gyerek ezért jellegzetes száraz, ugató
köhögést hallat, sokszor sír, nyugtalan, öklendezik, néha hány is. Az
izgalom a szervezet oxigénigényét fokozza, a roham tovább súlyosbodik: A rosszullétet sápadtság kíséri, az ajkak és környéke - az oxigénhiány jeleként - elkékül -, a légzés kapkodóvá válik.
A három éven aluliaknál a körbefutó nyálkahártya mindössze 1
mm-es duzzanata 70%-kal is szűkítheti a légutakat, életveszélyes
állapotot okozhat. A fokozott légzési munkát a légzési segédizmok
behúzódásai jelzik, ezek a kulcscsont felett, a rekesz mentén, a
mellcsont alsó szakaszán és a bordaközökben látszanak, illetve a
fokozott légzőmunka jól megfigyelhető a nyakon és az orrszárnyakon.
Az állapot súlyosbodásával
a pulzus egyre szaporább lesz. (A beteg állapota pillanatok alatt
válságosra fordulhat, ezért folyamatos, gondos megfigyelésre van
szükség). A roham az éjszakai órákban szokott bekövetkezni. A legszűkebb
légutakkal rendelkező kisebb gyermekeknél korábban, az idősebbeknél
inkább a hajnali órákra tolódva jelentkezik. A fertőzés nem feltétlenül
jár lázzal. Az első éjszaka után a roham még egy-két napon át
megismétlődhet.
A krupp diagnózisa
A betegség megállapítása a kórtörténetből és a klinikai tünetekből rendszerint nem nehéz a szakemberek számára.
A visszatérő krupp a spasztikus - görcsös - krupp, amelyet
mindenképp feltüntetnek a gyermek kórelőzményében. Olykor szükség lehet
más hasonló tünetekkel járó betegségektől - például a
gégefő-gyulladástól (epiglottitis) - való elkülönítésére. A szakorvos a
krupp különböző fajtái között a jellegzetes tünetek alapján tesz különbséget.
A krupp kezelése
A tünetek jelentkezésekor az első teendők a gyermek
életkorától és állapotától függően az orvos, illetve a mentők
értesítése, valamint a légutak mihamarabbi lehűtése annak érdekében,
hogy a roham a lehető legrövidebb ideig tartson, és így a lehető
legkevésbé veszélyeztesse az agy oxigénellátását.
Hároméves kor alatt a gyermeket mindenképpen látnia kell
orvosnak, aki gyakran dönt a kórházba szállítás mellett. Indokolt
esetben sürgősséggel a megfelelő gyermekintenzív osztályra szállítják.
A másik azonnali teendő a légutak mihamarabbi lehűtése. A
hideg nyálkahártyában ugyanis összehúzódnak a vérerek, ami azonnal
csökkenti a duzzanatot. Hideg időben ki kell nyitni az ablakot, és a
gyorsan meleg takaróba burkolt gyereket a hideg levegőre kell vinni. A
gyereknek addig kell a hűvös, párás levegőt belélegeznie, míg a roham teljesen meg nem szűnik. Ezt elő lehet segíteni otthoni párásító készülékekkel, légnedvesítővel.
Sokat számít, ha a szülő kedvesen nyugtatja a gyermeket, aki néhány korty hideg italt is kaphat. Biztosítani kell a gyerek megfelelő mennyiségű folyadékbevitelét,
és a nyugalmát, mert az erőlködés, a sírás tovább súlyosbítja a
rohamot. Ha van kéznél hideg párásító, akkor az abból kiáramló levegőt
is be lehet lélegeztetni.
A lázat lázcsillapító adásával kell kezelni. Az orvos által
felírt szteroidos kúpot mellékhatása miatt csak indokolt esetben szabad
beadni. A gyógyszert felíró orvosnak pontos és jól követhető
tájékoztatást kell adnia arról, mi számít indokolt esetnek, és hogyan
kell eljárnia a szülőknek.
Az orvosi, majd kórházi ellátás során a gyerek szájon át vagy
belélegeztetés útján váladékoldó, továbbá a légcsövet érösszehúzó hatása
révén gyorsan tágító - acetilcisztein hatóanyagú - gyógyszereket kap.
A gyulladásos ödémát csökkentő szteroid hatóanyagot nem helyileg,
hanem szisztémásan - a szervezet egésze számára - adagolják.
Szükség lehet nyugtató adására is, mivel azonban ez az oxigénhiányos állapot
figyelmeztető és fokmérő tünete is, nagyon körültekintően alkalmazzák. A
gyógyszerek porlasztása alkalmanként 15-20 percig tart, 1-5 óránként
ismétlik a gyógyszerek belélegeztetését.
Szükség esetén az erősen elzáródott légutak átjárhatóságát, illetve a
légcserét intubációval, egy tubusnak a légcsőbe történő bevezetésével,
esetleg gégemetszéssel biztosítják, amely beavatkozást szintén
lélegeztetéssel egészítenek ki.
Az állapot súlyossága olykor intenzív osztályon történő ellátást,
folyamatos műszeres megfigyelést, gépi lélegeztetést tesz szükségessé.
A még 4-5 éves korban is gyakori rohamokkal küzdő gyermek
számára otthon alkalmazható gyógyszerporlasztó használata is javasolt,
amellyel enyhén sós Salvus vizet, váladékoldót lehet a légutakba
juttatni.
A kruppos gyerek két roham között nem szorul gyógyszeres vagy egyéb kezelésre.
A krupp megelőzése
A fűtési időszakban érdemes az alvóhelyiség hideg vizes párásításáról gondoskodni.
A fűtési időszakban érdemes az alvóhelyiség hideg vizes párásításáról gondoskodni. A gyermek szobájában ne párologtassunk viszont illóolajakat. A fertőzéses, náthás időszakokban kerülni kell azok társaságát, akik megfertőzhetik a kruppra hajlamos gyermeket. A friss, tiszta levegő segít elkerülni a rohamokat. A gyerek környezetében ne dohányozzanak.
Gyógyszeres, különösen antibiotikumos megelőzésre nincs szükség, sőt kifejezetten káros, antibiotikumokat csak indokolt esetben, bakteriális felülfertőződés esetén és a kezelés keretében rendel az orvos. Náthás, hurutos tünetek esetekben az orvos által felírt, szájba porlasztható váladékoldókat lehet adagolni.
Hasznos tudnivalók
Mivel nem allergiás reakcióról van szó, az allergiára használt
antihisztaminos szerek nem segítenek, sőt a nyálkahártyát tovább
szárítják, ennél fogva a beteg állapotát ronthatják.
A súlyos állapotú, nehezen légző gyerekeket beutaló nélkül, sürgősséggel veszik fel a kijelölt kórházakban.
Az évente legalább három alkalommal pszeudokrupp diagnózissal kórházi ápolásban részesített közösségbe nem vihető gyermek szüleinek, felemelt családi pótlék jár.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése