Milyen nyelven tanuljon a gyermek? – Péntek János szülőkhöz írt nyílt levele (2011)

Kedves Szülő!

Mielőtt döntene ebben a kérdésben, amely egy életre meghatározó lehet
gyermeke számára, kérem, olvassa el, és gondolja végig alaposan, mi nekem erről a
véleményem szülőként, tanárként, a hazai nyelvi helyzettel foglalkozó kutatóként.
A magyar nyelv még Romániában sem kevésbé értékes, mint a román: a román a
románok anyanyelve, a magyar a magyaroké. Akinek magyar az anyanyelve, annak az még
értékesebb, fontosabb is minden más nyelvnél. Fontos és értékes, mert elődeink évszázadok
alatt kiművelték, mindenre alkalmassá tették, amire az embernek szüksége lehet, amikor
beszél, olvas vagy ír.
A román hivatalos nyelve az országnak, a magyar az ország legnagyobb
kisebbségének nyelve, a mi nyelvünk. A Székelyföldön a legtöbben ezt a nyelvet beszélik,
Erdélyben a lakosság 20%-a, azaz minden 5. ember. Mellettünk itt van Magyarország és itt
vannak a többi Kárpát-medencei magyarok. A Kárpát-medencében éppen mi, a magyar
anyanyelvűek vagyunk a legtöbben. Az pedig, hogy többen leszünk-e a jövőben vagy
kevesebben, az is éppen szülői döntéseken múlik.
Országunkban a magyar nyelv használatának széleskörű, törvények által biztosított
lehetőségei vannak éppen az oktatásban, az egyházak életében, a tudományos életben, a
közigazgatásban, a közéletben. Fontos tudnia, hogy a magyar nyelvű oktatást, a magyar
iskolákat a magyar állam és az erdélyi civil szervezetek is jelentősen támogatják
ösztöndíjakkal, tanulmányi kirándulásokkal, anyanyelvi versenyekkel és táborokkal. A
szorgalmas, tehetséges gyermekeket különösen.

Ha gyermeke a magyar nyelvet tanulta meg elsőként beszélni, akkor írni-olvasni
is könnyebben megtanul ezen a nyelven. Az olvasással pedig megismeri ősei történelmét, a
magyar irodalmat, mindannyiunk közös kincsét: a magyar kultúrát, szülei vallását. Az
anyanyelv tanulása nem ér véget az elemi vagy általános iskolában, a középiskolai és
egyetemi tanulmányok során válik magabiztossá, kellően gazdaggá.
Ha gyermeke ezen a nyelven tanul, gyorsabban, pontosabban szerzi meg ismereteit,
és amit megtanul, az emlékezetében is inkább megmarad.

Igaz: itt a mi szülőföldünkön fontos a román nyelv megtanulása és ismerete is. Két
nyelv még több lehetőséget biztosít újabb ismeretek megszerzésére, szakmák megtanulására.
Arra is, hogy eligazodhassunk a mindennapi életben: a hivatalokban, az üzletekben, utazás
közben. Hogy beszélni tudjunk szomszédainkkal vagy azokkal, akikkel találkozunk,
megismerkedünk.
De ahhoz, hogy a gyermek megtanuljon románul, nem szükséges román tagozatra,
román iskolába járnia. Azt saját szorgalmából és a magyar iskolában is megtanulhatja, és
mindenütt gyakorolhatja. És a román nyelvet is nagyon jól meg kell tanulni, sokféle
változatában: ahogy az utcán beszélik, ahogy a könyvekben írják, ahogy a televízió közvetíti
műsorait. Csak ez a mélyebb és változataiban kiterjedtebb nyelvismeret válik igazán
hasznossá, értékessé az életben.
A két nyelv ismeretének, a kétnyelvűségnek akkor van igazi haszna, ha mindkét
nyelvben magas szintű, és ha annak az alapja az anyanyelv: ahogy otthon beszélik, és
ahogy közös változatában a legtöbb magyar ember írja és beszéli. Ez az ismeret, ennek
mindennapos használata tarthat csak meg bennünket műveltségünkben, magyarságunkban.
Ennek alapján, ehhez hozzáadva kell megtanulni, és használni a román nyelvet. És lehetőség
szerint más nyelveket is.
Ha Önöknek, a két szülőnek különböző az anyanyelve, akkor a gyermek bizonyára
párhuzamosan mindkét nyelven megtanult beszélni. Ilyen esetben az a jó, ha a gyermek a
továbbiakban is megmarad mindkét nyelvben. Ezt úgy lehet elérni, ha az egyik oktatási
ciklust az egyik, a másikat a másik nyelven végzi. Még ilyenkor is jobb a magyarral kezdeni,
az alsó tagozatra (I–IV. osztály) magyar osztályba íratni a gyermeket, hiszen ott a román
órákon románul is megtanul írni-olvasni, és később nem okoz számára nagy nehézséget, hogy
románra váltson. Ha viszont ezt kihagyja, már nem tud visszatérni a magyar nyelvű íráshoz,
olvasáshoz.

Sok minden nem igaz abból, amit mások tanácsolnak, még ha jó szándékkal teszik is.
Nem igaz az, hogy aki románul tanul, jobban boldogul az iskolában és később az
életben. Ellenkezőleg: tudományosan is igazolták, hogy a második nyelven nehezebb az
előrehaladás az iskolában. A magyar nyelven való tanulásnak pedig javultak a lehetőségei,
lényegesen megnőttek az esélyei: folyamatosan bővül a szakoktatás és a magyar egyetemi
hálózat. Abból pedig senkinek nincs hátránya, ha tanulmányait végig anyanyelvén folytatja.
Nem igaz, hogy a magyar nyelv jelenti a terhet, egy tantárggyal többet az iskolában,
megnövelve a heti órák számát, a vizsgák számát. Gyermekeink számára ez az a tantárgy,
amellyel megalapozzák anyanyelvi műveltségüket, minden egyéb iskolai tanulásnak az alapja.
A magyarok számára a román nyelv és irodalom jelenti a többletet, ezt azonban jó
lehetőségnek kell tekinteni, és vállalnia kell minden Romániában élő magyar gyermeknek,
éppen azért, hogy több lehessen, hogy semmi ne jelentsen számára akadályt.
Igaz viszont, hogy aki már kisgyermek korában román iskolába kerül, az sohasem tanul meg
rendesen magyarul: nem fog tudni írni, kín lesz számára az olvasás.
Igaz viszont, hogy nehezebben boldogul majd más iskolai tantárgyakkal is.
Igaz viszont, hogy az eredeti magyar nyelvtudása is megkophat az idő múlásával, lassan azt
is elfelejti, amit kisgyermekként megtanult.
Igaz viszont, hogy ebben a 2. nyelvben kevésbé lesz magabiztos, egyéniségében is
bizonytalanná válhat.
Igaz viszont, hogy a jobban ismert és beszélt 2. nyelv eltávolíthatja magyar rokonaitól,
ismerőseitől, átvezetheti a másik nyelvet beszélők társaságába.
És igaz az is, hogy az új nyelv és az új kapcsolatok meggyengíthetik magyar tudatát: teljesen
felcserélheti nyelvét, feladhatja magyarságát.

Mi tehát a nyeresége annak, ha gyermeke magyar nyelven tanul?
Teljes értékű ember lehet, megmarad a magyar nyelvben és a mi kultúránkban,
magyarságában. Tökéletesen megtanulhat románul és más idegen nyelveken is. Szakmákat
tanulhat, egyetemen tanulhat.
A magyar nyelvet szeretni lehet. A magyar nyelvet szeretni kell!

Mi történik, ha a román nyelvű tanulást választja?
Akkor is teljes értékű ember lehet, de számolni kell azzal, hogy eltávolodik a magyar
nyelvtől, ő vagy gyermekei már könnyebben cserélik fel magyar nyelvüket, vallásukat,
nemzetiségüket a többségire, a románra.
Vigyázzon gyermekére! Most helyette dönt: döntsön okosan, döntsön felelősen!