Hajmeresztő dolgokat csinál
Lányomról
lenne szó. Most töltötte be a 12. évét. Kitűnő tanuló, sikeres
focista. Szép lány, minden fiú fut utána. Formás, nőies. 165 cm, 50 kg.
Mégis olyan hajmeresztő dolgokat csinál, hogy megrémülök tőle. Kétszer
kaptam rajta azon, hogy saját magának levelet ír. Volt egy fiú, akibe
szerelmes volt, levelet írt magának tőle. Most állítólag csúszdázott egy
fiúval a strandon, de mi nem láttuk, hogy valóban lett volna valaki,
majd létrehozott egy Facebook-profilt egy fiúnévvel és magának leveleket
írt. Többször lódításon kapom, és szerintem az iskolában is talál ki
ilyen
történeteket. Miért van ez? Komolyan kell venni? Egyébként
van egy ötéves öccse, akit kiskora óta nem szeret és csúnyán bánik vele.
Normal
0
21
false
false
false
HU
X-NONE
X-NONE
Kedves aggódó Szülő!
Persze, hogy érdemes komolyan venni – de mit is?! Szerintem leginkább a belső folyamatokat, amik ebben a helyes kiskamasz lányban mennek végbe. Nem kell megijedni tőlük, de végig lehet gondolni, hogy mi minden zajlik most őbenne? Mik a nehézségei, mi minden okoz neki örömet, mitől fél, mire vágyik? Önnek, felnőttként ez már könnyebb lehet, hiszen végigment hasonlón: emlékezzen vissza, milyen volt tizen-egynéhány évesnek lenni? Olyan más tud lenni belülről egy ekkora… gyerek…? fiatal…?, mint amit a külseje mutat! Sokszor a látvány hajmeresztő, a lélek meg rendben van – máskor egy szép, formás, nőies testben egy félénk, kétségek közt vergődő, küzdelmes útkeresésben lévő kisgyermek bújik meg. Aki már kacsintgat a felnőtt-lét felé, szerelemre vágyik, de eszközeit még nem találta meg, nem munkálta ki arra, hogy ehhez partnert is találjon, kapcsolatot teremtsen. Van, aki ebben az életkorban már igen éretten képes kapcsolódni, és már „jár valakivel”, van, aki még inkább a copfhúzogatásnál és lábrugdosásnál tart, ami a tetszésnyilvánítást illeti… és mindkettő elfogadható! A fantázia, az intenzív képzeleti működés nagyon fontos tere az érzelmi életnek, az identitás kimunkálásának is. Ebbe bőven belefér az, ha egy királylány teremt magának egy pont olyan királyfit, akire vágyik. (Hát nem a saját képzelet, vágyak teremtő, valóságot formáló erejében próbálunk felnőttként is hinni?). Ez egyfajta gyakorlásként is felfogható: elképzelem, mi mindenre vágyom a fiúban, így majd jobban fogok tudni választani, ha eljön az ideje!
Másrészt: a kiszínezett történetek mesélésével egy kicsit a környezetét is teszteli: mások vajon hogyan csinálják? Hogyan lehet mások tetszését, elismerését kivívni? Aztán a társas közeg reagál: díjazza például a szórakoztatást, érdekességet, lelkesedést, elutasítja a túl szélsőséges hazudozást: így fejlődik az ember! Amíg az iskolai és sportteljesítmény ennyire hibátlan, amíg barátok veszik őt körül – aggodalomra semmi ok, mert láthatóan nem a saját képzeletének foglya.
Kívánok sok örömteli, bensőséges együttlétet ezzel a csodás kicsi lánnyal, aki maholnap nagylány lesz; sok boldog rácsodálkozást a kibontakozására.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése