A fogak fejlődési rendellenességei
Alapszabályok
·
Az első fogak rendszerint 6 hónapos korban
törnek elő. Amennyiben
1,5 éves korig egyetlen fog sem bújik ki, további kivizsgálásra van szükség.
·
A teljes foghiány (anodontia) - rendkívül
ritka állapot -
rendszerint bizonyos syndromákhoz tásul, és gyermegyógyászati konzíliumot tesz
szükségessé.
·
Sok fog hiányzik általában az ectodermalis
dysplasia syndromákban.
Ezek közül a leggyakoribb, a hypohidroticus ectodermalis dysplasia.
·
-Korai életkorban diagnosztizálható,
amikor még csak kevés (kúposan) ék alakú fog tör elő (azért fontos, mert a verejtékmirigyek hiánya
okozta hyperthermia végzetes lehet).
·
A minor fogfejlődési
rendellenességek közül az alábbiak igényelnek figyelmet:
o
számfeletti fog, különösen a maxilla
középvonalában
o
esztétikailag zavaró zománchibák
o
fogak hiánya.
·
A tetracyclinek elszíneződést és más
maradandó elváltozást okozhatnak a fejlődő fogakban. Sem az anyák nem szedhetik ezeket terhesség
második felében, sem a gyermekek az első hét életévben. Amennyiben nincs
speciális javallat, az egész terhesség alatt, valamint egészen a pubertáskorig
kerülni kell őket. (A tetracyclineket ma Európában alig rendelik.)
.
A fogak fejlődése
·
A fog szájban látható része, a korona az
állcsontban fejlődik ki teljesen.
·
A legtöbb fog fejlődése praenatalisan
kezdődik.
·
A foggyökér kifejlődése azután válik
teljessé, hogy a fog a szájüregbe tör.
·
A maradandó fogak calcificatiója több évvel
az előtörés előtt kezdődik, és fejlődésük röntgennel követhető.
Hiányzó vagy számfeletti fogak
·
A fogak száma, mérete és alakja szinte
teljesen genetikai szabályozás alatt áll.
·
Egyetlen fog hiánya gyakori. Egy vagy több bölcsességfog a populáció
25%-ában, a többi fog 5–10%-ában hiányzik.
·
A foghiányhoz társulva jellemzőek a
kicsiny vagy (kúposan) ékalakú fogak.
·
Számos vagy az összes fog hiánya
rendszerint bizonyos syndromákhoz társul. Ezek gyakori kórállapotok, melyekben a szőrzet és
más ectodermalis szervek is érintettek. Közülük a leggyakoribb az ectodermalis
dysplasia (HED). A maradó. Foghiány
például Down-syndromában is észlelhető.
·
Számfeletti fog a népesség 4%-ában
látható.
·
Gyakori a fogak alakjának enyhe eltérése. Erre példa az occlusiós felszínen
előforduló extra csúcsok.
·
Néha a szomszédos fogak koronái vagy
gyökerei nőnek össze a fejlődés során.
·
Az ajak- és szájpadhasadékhoz foghiány
vagy kóros alakú fogak társulhatnak a felső állcsontban.
Zománc-hypoplasia
·
A korona mineralisatiós zavara, a
zománc-hypoplasia viszonylag gyakoriak. Szerkezeti elváltozásként jelentkeznek a fog
felszínén. A szerkezeti elváltozások gyakran okoznak másodlagos elszíneződést.
·
A zománc-hypoplasiát általában olyan
környezeti tényezők (pl. fertőzések) váltják ki, amelyek megzavarják a
zománctermelő sejtek működését.
·
A nagy koncentrációjú fluorid-expositio
hypomineralisatiót okoz,
ez azonban azokban az országokban ritka, ahol a talajvíz nem tartalmaz sok
fluoridot.
·
-A fluoridhiány a fogak szerkezetében nem
látszik, de a zománc hajlamosabb a szuvasodásra.
·
A zománc vagy a dentin szerkezetét érintő
genetikai állapotok ritkák. Mindig károsítják a tej- és a maradandó fogakat is.
Kezelést igénylő fejlődési rendellenességek
·
A fogak legtöbb fejlődési
rendellenessége nem igényel kezelést.
·
Számfeletti fog
különösen a maxilla középvonalában, megakadályozhatja más fogak előtörését,
ezért ki kell húzni.
·
A foghiányt
ideális esetben korán (8–10 éves korban) kell diagnosztizálni, amikor a
növekedésnek megfelelő beavatkozásra van lehetőség.
·
A foghiány rendszerint úgy korrigálható, hogy a fogakat orthodontiai eszközökkel vagy sebészileg elmozgatjuk, vagy
protetikát, többek között implantátumokat alkalmazunk (általában akkor
felhelyezve, amikor a növekedés befejeződött).
·
A zománc esztétikai elváltozásai a modern kompozit anyagokkal korrigálhatók,
amelyek lényegében láthatatlanná teszik az elváltozást.
http://www.tankonyvtar.hu
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése