A veleszületett hajlam és a szülői felelősség
A gyerek életének első 50-55
hónapjában a veleszületett adottságokkal szemben is formálható személyiség,
ekkor alakulnak ki alapvető karaktervonásai és szokásai, ezért különösen fontos
a szülők felelőssége abban, hogy milyen környezetet biztosítanak, milyen mintát
nyújtanak életmódjukkal.
Ranschburg Jenő pszichológus professzor a Quintess Médiaklubjának gyerekeink egészségéről, a szülői felelősségről tartott eszmecserén beszélt a gyermekkori elhízás okai kapcsán az életmódminta maghatározó voltáról, a gyermekkori szokások kialakításának jelentőségéről.
A gyermekkor az élet legfogékonyabb szakasza, az ilyenkor bevezetett szokások beépülnek az ember mindennapi életébe, és felnőtt korában is ezek szerint él. A genetikai hajlam és a környezet egymásra hatása nagyon összetett, ha egy családban tudatában vannak valamely kockázatnak, az kellő időben az életmód jobb kialakításával megelőzhető
Az elhízás egyre több
gyereket érint világszerte: a csecsemők, kisgyerekek és serdülők mintegy 35
százaléka túlsúlyos. Fekete György elmondta, hogy régebbi korok
ideálja volt a pufók, puttó alkatú kövér kisgyerek, és noha ma már más az
eszménykép, az elhízott gyerekek száma növekszik.
Egy felmérés szerint a középiskolások 15 százaléka túlsúlyos a vékony tinik divatja ellenére. Az Egyesült Államokban 15 év alatt megduplázódott az elhízott gyerekek aránya, már minden negyedik túlsúlyos, 11 százalékuk pedig kövér. Ám egy európai uniós statisztika is elrettentő képet mutat: 22 millió túlsúlyos és 5 millió kövér gyerek él országaiban, ez a szám ráadásul évente 300 ezerrel emelkedik.
Egy felmérés szerint a középiskolások 15 százaléka túlsúlyos a vékony tinik divatja ellenére. Az Egyesült Államokban 15 év alatt megduplázódott az elhízott gyerekek aránya, már minden negyedik túlsúlyos, 11 százalékuk pedig kövér. Ám egy európai uniós statisztika is elrettentő képet mutat: 22 millió túlsúlyos és 5 millió kövér gyerek él országaiban, ez a szám ráadásul évente 300 ezerrel emelkedik.
Bűntudat és zugevés
Mindkét szakember hangsúlyozta, hogy az elhízásra való hajlamot genetikai tényezők határozzák meg, azt azonban környezeti hatások szabják meg, hogy valóban kialakul-e - az életmód javításával kivédhető a baj. Fekete professzor példákat sorolt arra is, hogy a kóros kövérség mintegy 30 százalékánál valóban a gének a felelősek.
Léteznek ismert tünetegyüttesek, amelyek egyik tünete az elhízás: ilyen például a testsúlyt szabályozó leptin nevű anyag veleszületett hiánya. A zsírsejtek mennyisége és minősége is egyéni, és hatással van arra, hogy mennyire hajlamos valaki az elhízásra. Még fokozottabban kell figyelni azokra a túlsúlyos gyerekekre, akiknél már szövődmények, például magas vérnyomás, diabétesz vagy a zsíranyagcsere zavara is megjelent.
A környezeti hatások közül a leginkább meghatározók a rossz étkezési szokások, a sok tévézés és számítógépezés, általában a kevés mozgás. Minden olyan lehetőséget támogatni érdemes a családokban, amely örömszerző, jutalmazó dologként rögzíti a gyerekekben a mozgást. Ehhez mindenképpen kell a szülői támogatás, mert - Fekete György kiemelte - a magára hagyott gyerek óhatatlanul a passzivitás irányába mozdul el.
Ranschburg Jenő hozzátette: csak látszólag egyszerű, hogy a család elhatározza az életmódváltást, valójában ehhez szakemberek segítségére is szükség lehet. Elmondta, hogy a kövér embereknél külső kontroll érvényesül. Nem csak akkor esznek, amikor megéheznek, hanem akár jóllakott állapotban is elfogyasztják a vonzó eledelt, vagy az órájukra nézve akkor is megebédelnek, ha még nem éheztek meg. Ez a hozzáállás a rosszul kezelt fogyókúrák nyomán is kialakulhat.
A pszichológus szerint a kövér gyerekek önbecsülése egyébként is alacsony, a bűntudatkeltés még tovább rombolhatja, aminek hatására a gyerek egyre jobban tart a környezetétől, megjelenhetnek az áldozatként való viselkedés jegyei.
Mindkét szakember hangsúlyozta, hogy az elhízásra való hajlamot genetikai tényezők határozzák meg, azt azonban környezeti hatások szabják meg, hogy valóban kialakul-e - az életmód javításával kivédhető a baj. Fekete professzor példákat sorolt arra is, hogy a kóros kövérség mintegy 30 százalékánál valóban a gének a felelősek.
Léteznek ismert tünetegyüttesek, amelyek egyik tünete az elhízás: ilyen például a testsúlyt szabályozó leptin nevű anyag veleszületett hiánya. A zsírsejtek mennyisége és minősége is egyéni, és hatással van arra, hogy mennyire hajlamos valaki az elhízásra. Még fokozottabban kell figyelni azokra a túlsúlyos gyerekekre, akiknél már szövődmények, például magas vérnyomás, diabétesz vagy a zsíranyagcsere zavara is megjelent.
A környezeti hatások közül a leginkább meghatározók a rossz étkezési szokások, a sok tévézés és számítógépezés, általában a kevés mozgás. Minden olyan lehetőséget támogatni érdemes a családokban, amely örömszerző, jutalmazó dologként rögzíti a gyerekekben a mozgást. Ehhez mindenképpen kell a szülői támogatás, mert - Fekete György kiemelte - a magára hagyott gyerek óhatatlanul a passzivitás irányába mozdul el.
Ranschburg Jenő hozzátette: csak látszólag egyszerű, hogy a család elhatározza az életmódváltást, valójában ehhez szakemberek segítségére is szükség lehet. Elmondta, hogy a kövér embereknél külső kontroll érvényesül. Nem csak akkor esznek, amikor megéheznek, hanem akár jóllakott állapotban is elfogyasztják a vonzó eledelt, vagy az órájukra nézve akkor is megebédelnek, ha még nem éheztek meg. Ez a hozzáállás a rosszul kezelt fogyókúrák nyomán is kialakulhat.
A pszichológus szerint a kövér gyerekek önbecsülése egyébként is alacsony, a bűntudatkeltés még tovább rombolhatja, aminek hatására a gyerek egyre jobban tart a környezetétől, megjelenhetnek az áldozatként való viselkedés jegyei.
A hízásra
hajlamos gyerekeknél, de a többieknél sem szabad étellel, főként édességgel
jutalmazni, illetve annak megvonásával büntetni. Azt is tanácsolja a
pszichológus, hogy ne legyenek tiltott ételek, mert az zugevéshez vezethet.
Mindkét szakértő kiemelte az anya szerepét: már a terhesség alatti életmódjával, majd a szoptatással jelentősen befolyásolhatja a kockázati tényezőket. Pontos okát nem ismerik a kutatók, ám a hosszabb ideig szoptatott gyerekek közül kevesebben lesznek kövérek. Érdekes módon annak is szerepe van, hogy a gyerek hányadikként érkezett a családba: az egykék és az elsőszülöttek között nagyobb az elhízottak aránya, mint a később született gyerekeknél.
Mindkét szakértő kiemelte az anya szerepét: már a terhesség alatti életmódjával, majd a szoptatással jelentősen befolyásolhatja a kockázati tényezőket. Pontos okát nem ismerik a kutatók, ám a hosszabb ideig szoptatott gyerekek közül kevesebben lesznek kövérek. Érdekes módon annak is szerepe van, hogy a gyerek hányadikként érkezett a családba: az egykék és az elsőszülöttek között nagyobb az elhízottak aránya, mint a később született gyerekeknél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése