TISZTELT FŐSZERKESZTŐ ASSZONY !
Azért folyamodok mondanivalóm ilyen formájú megfogalmazásához,mert az ön vezetése alatt álló sajtó orgánum megfosztott közlési lehetőségeimtől.
Személyesen Önt egy kiváló képességű újságírónak tartom és sajnálatos hogy abban a környezetben amiben él ezt nem gyakorolja,pedig meg vagyok győződve hogy írásait örömmel olvasná szatmár megye magyarsága.
Mielőtt a végső vadászmezőkre vonulnék szeretném tisztázni önnel két történés morális és az emberi tisztességemet érintő kérdés hátterét.
Az első az akkor történt amikor megállapodtam önökkel hogy a rendelkezésükre bocsátok díjtalanul 2oo írásomat ami gyermekgondozásról szólt, hogy leközlik egy heti rovatban mindezt szabad felhasználási joggal.
Ezek az írások azoknak az édesanyáknak szóltak akiknek nem volt NET-es hozzáférhetőségi lehetőségük. A megállapodást követően néhány nappal visszavonták, azzal az indokkal hogy ezek nem felelnek meg a betűkarakter számát illetően így tehát nem közölhetik őket. Mindezeket egy langyos zuhany szavaiba burkolva. Ezeket az írásokat feltettem a NET-re-GYERMEKGONDOZÁSI BÖNGÉSZŐ címmel és mindmáig 29.696 látogatója van.
Természetesnek tartom hogy a lap szerkesztése az Ön szakmai értékrendjét képviseli.
De felteszem a kérdést hogyha érezte volna a jóindulatot és az anyukák igényét ezekre az írásokra nem lehetet volna lerövidíteni ezeket az írásokat közös megegyezés alapján hogy megfeleljenek az önök technikai feltételeinek is.A későbbiekben döbbenten olvastam a hasábos- Illem kódex –közleményeiket oktatván szatmár megye civilizálatlan magyarságát a társadalmi viselkedés formák tisztességére/,de tudnék más példákat is idézni./ Ezekben az esetekben már leblokkolt a betűkaraktereket számító rendszer ??
A másik ellentmondásos helyzet egy hónappal ezelőtti írásom amit személyesen önnek küldtem el és ami szerintem egy pozitív kihangzású társadalmi értékrendű és töltetű írás volt. Ezt sem közölték és erre sem kaptam választ egy szó erejéig sem,amit az Ön magatartásának könyvelek el. Hangzatos szólamokban hívogatják a megszűnt Szatmári Magyar Hírlap olvasóit hivatkozva a demokráciára,szólásszabadságra sorsuk szellemi érlelésére stb- Mit hídjen a halandó ??
A félreértések elkerülése végett közlöm az írásom tartalmát.
Személyesen Önt egy kiváló képességű újságírónak tartom és sajnálatos hogy abban a környezetben amiben él ezt nem gyakorolja,pedig meg vagyok győződve hogy írásait örömmel olvasná szatmár megye magyarsága.
Mielőtt a végső vadászmezőkre vonulnék szeretném tisztázni önnel két történés morális és az emberi tisztességemet érintő kérdés hátterét.
Az első az akkor történt amikor megállapodtam önökkel hogy a rendelkezésükre bocsátok díjtalanul 2oo írásomat ami gyermekgondozásról szólt, hogy leközlik egy heti rovatban mindezt szabad felhasználási joggal.
Ezek az írások azoknak az édesanyáknak szóltak akiknek nem volt NET-es hozzáférhetőségi lehetőségük. A megállapodást követően néhány nappal visszavonták, azzal az indokkal hogy ezek nem felelnek meg a betűkarakter számát illetően így tehát nem közölhetik őket. Mindezeket egy langyos zuhany szavaiba burkolva. Ezeket az írásokat feltettem a NET-re-GYERMEKGONDOZÁSI BÖNGÉSZŐ címmel és mindmáig 29.696 látogatója van.
Természetesnek tartom hogy a lap szerkesztése az Ön szakmai értékrendjét képviseli.
De felteszem a kérdést hogyha érezte volna a jóindulatot és az anyukák igényét ezekre az írásokra nem lehetet volna lerövidíteni ezeket az írásokat közös megegyezés alapján hogy megfeleljenek az önök technikai feltételeinek is.A későbbiekben döbbenten olvastam a hasábos- Illem kódex –közleményeiket oktatván szatmár megye civilizálatlan magyarságát a társadalmi viselkedés formák tisztességére/,de tudnék más példákat is idézni./ Ezekben az esetekben már leblokkolt a betűkaraktereket számító rendszer ??
A másik ellentmondásos helyzet egy hónappal ezelőtti írásom amit személyesen önnek küldtem el és ami szerintem egy pozitív kihangzású társadalmi értékrendű és töltetű írás volt. Ezt sem közölték és erre sem kaptam választ egy szó erejéig sem,amit az Ön magatartásának könyvelek el. Hangzatos szólamokban hívogatják a megszűnt Szatmári Magyar Hírlap olvasóit hivatkozva a demokráciára,szólásszabadságra sorsuk szellemi érlelésére stb- Mit hídjen a halandó ??
A félreértések elkerülése végett közlöm az írásom tartalmát.
TALÁN RÜGYBE SZÖKKEN A CIVIL TÁRSADALOM ESZMEISÉGE
Immár jóleső érzés a helyi sajtóban olyan írásokat olvasni amelyek nem a múlt helyrehozhatatlan nyavalyáin kecmeregnek,hanem a ma vagy elkövetkezendő idők vasfogait csiszolgatnák a hétköznapi ember igazságérzetére hagyatkozva. Két méltányos-csontosdobozú-szatmári születésű és szellemiségű barátomról van szó,nevezetesen Dr.Zagyva Miklósról és Szerémy Péterről akik nem tartják ildomosnak hogy csak úgy némán settenkedve átvonuljanak a hontársaik által ácsolt társadalomi színpadon. Mély emberi igazságokról írnak amiket a ma embere érez de vagy nem tud megfogalmazni vagy nem mer kimondani. Irásaik olyannyira élményszerűek,tényfeltáró jelleguek.olyan mértékben előbukkan közös nyelvtanáraink pedagógiai hagyatéka,a szatmári zsiványnyelv íze,hogy ha eszembe jutnak napokig mosolyra derítenek. De ugyanakkor feltevődik a kérdés hogy miért nem vagyunk többen az igaz szó védelmében. Talán még mindig a félelem árnyéka kísért bennünket.??
Tisztelt Főszerkesztő Asszony ! Jómagam megvívtam a magam küzdelmeit amit 16.000 oldalon betűbe is véstem az interneten,és amit már 3.000.000 látogató 187 országból elolvasott. Tehát nem igénylek semminemű népszerűsítést. Csak egy kérdésre szeretnék választ kapni,miért írják a lapjuk fejlécére hogy demokratikus napilap.
Dr.Bauer Béla Ph.D
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése