Fejlődési szakaszok a méhen belül biológiai
szempontból
Csíraszakasz
Az első osztódás, a
zigóta mitózissal kb. 24 órával a fogamzás után megtörténik. Az egy sejtből
álló zigóta kettéosztódik, és így tovább. A sejtek nem egyforma ütemben
fejlődnek. Ez nevezzük heterokróniának. A fejlődés egy másik jellegzetes
vonása, hogy a szervezet különböző részeinek fejlettsége között azonos időben
eltérések vannak. Ezt heterogenitásnak nevezzük. A sejtosztódások után, létrejön a szedercsíra. Amikor a
sejtjei elérik a testbenlévő sejtek átlagos nagyságát, átjut a méhben. Folyadék
kerül a szedercsírába, és ahogy ennek mennyisége nő a sejtjei két részre
osztódnak. A szedercsíra közepén lévő sejtcsoportra, valamint egy külső
sejtrétegre. Majd hólyaggá alakul. A középen lévő sejttömegből jön létre maga
az élőlény. Majd kialakul a trofoblasztokból álló védőgát a belső sejttömeg és
a környezet körül. A trofoblaszt védelmi szerepet, tápanyag közvetítést old
meg, valamint a belső üreget megtölti. Az új formákba szerveződést
epigenezisnek nevezzük. A hólyagcsíra a méhen belül tovább halad, és a
trofalobaszt sejtek apró nyúlványokat növesztenek a méh szivacsos falába. Ez a
folyamatot beágyazódásnak nevezzük, az átmenetet képez az embrionális szakasz között.
Embrionális szakasz
Az embrionális szakasz 6
hétig tart. Ezen időszak alatt formálódnak ki a test alapvető szervei, és a
közvetlen ingerlésre már
érkeznek válaszreakciók. Az embrió gyorsan növekszik, a trofalobasztból hártyák
növekszenek és biztosítják a tápanyagot és védelmet. A belső magzatburok (amnion)
vékony, erős, átlátszó hártya, amely tartalmazza a magzatvizet, és körülveszi
az embriót. Ez a folyadék védi a kemény felületektől, valamint a magzat gyenge
izomzatát és lágy csontjait. A belső magzatburok körül, a külső magzatburok
(chorion) helyezkedik el, amely a méhlepény alkotórésze.
A méhlepény (placenta) egy összetett szerv, amely az anya és az embrió közös
szöveteiből épül fel, és a köldökzsinór köti össze a magzattal.
Megakadályozza, hogy az
anya és gyermek vérkeringése közvetlenül kapcsolatba kerüljenek, tápanyagokat, oxigént szállít,
valamint hulladék cserélődését is segíti. Ezzel egy időben a belső sejttömeg is
differenciálódik, amikből később a szervek alakulnak. Ez a sejttömeg egy külső
rétegre, ektodermára válik, ami a bőr külső felszíné, a fogak egy
részét, a körmöket, a belső fület,
a szemlencsét,
az idegrendszert (az agyat,
az idegeket és agerincvelőt) alkotja. Egy belső rétegre az
endodermára válik szét, amiből az emésztőrendszer és tüdő alakul
ki. Azután kialakul középső réteg, a mezoderma. Ebből formálódnak az izmok,
a csontok,
a keringési rendszer és a bőr belső rétegei. A sejtek rétegekbe különülése az
10–13–ig tart.
Az első cefaloklaudális
minta szerint a fejtől halad lefelé a fejlődés (a „farok”
felé). A második a proximodisztális minta szerint a szervezet közepe felől
halad a periféria felé a fejlődés. A 3. hét vége felé az agy három fő része osztódik,
előagyra, középagy és utóagyra. Megjelennek a primitív vérsejtek és vérerek. Megjelenik a szív és
a 3. hét végére elkezd verni. A 4. héten látszódnak a végtagkezdemények, a szemek,
a fülek és az emésztőrendszer kezd kialakulni. A főbb artériák és
vénák, valamint a csigolyák megjelennek, és az idegek kezdetleges, egyszerű
alakot öltenek. Az
5. héten kialakul a köldökzsinór, a hörgőkezdemények,
amelyekből lesz a tüdő. Kialakul a kézlemez és megjelennek az első izom csomói
a fejben, a törzsben és a végtagokban. A 6. héten a fej mérete meghatározóvá
válik. Láthatóvá válik a külső fül, az agy három fő rész különválik, összenő az
alsó A 7.
héten az arc, a nyak, a szemhéj, a gyomor, nemi
szervek előzményei alakulnak ki. Valamint az izmok a test minden részén
differenciálódnak, és több ezer idegsejt percenkén fejlődik. A 9. hét
kialakulnak a belek, a nyak elkülönül, a fej kiemelkedik, fül és része
felveszik végső formájukat, már képes mozgásokra és válaszol a száj körüli
ingerlésre.
Magzati szakasz
Akkor kezdődik, mikor
kezdetleges formában megjelennek a szervek és a szövetek, elkezdődik a csontosodás.
Ez a szakasz a 8. vagy 9. héttől a születésig tart. A hossza 3 cm–től kb. 50
cm–ig nő, a súlya pedig 8 g–tól 3250 g–ra nő. A 10. hétre elfoglalják a testen
belüli végleges helyüket a belek. A 12. héten már a külső nemi jellegek
egyértelműen látszanak. A 16. hét végére a fej felemelkedik, a fül a fej
oldalára vándorol, az alsó végtagok jól fejlettek. Az 5. hónap végére az
idegsejtjeinek száma végleges. A 7. hónap végére képessé válik a tüdő a
légzésre, a szem kinyílik és reagál a fényre. A 8. hónap végére az agyban már
sok tekervény megjelenik és a 9. hónap folyamán az agy egyre barázdáltabbá válik.
A magzat a születés előtti utolsó hetekben megduplázza súlyát.
Magzati aktivitás
A magzati mozgás nagyon fontos célokat szolgál: az extrauterin életben maradáshoz
szükséges funkciók gyakorlásában, megakadályozza a keringés csökkenésének
kialakulását, és fontos kommunikációs eszköz a magzat és a külvilág, és a mama
között. A kutatók 7-22mm-es embriók (ez kb. a
7-9. gesztációs hétnek felel meg) mozgását figyelték meg, és összesen 1166
mozgáselemet különböztettek meg. Chamberlain (idézi Andrek Andrea, 1997) a
magzati mozgást, mint kommunikációs eszközt, testbeszédet értelmezi,
és három különböző kategóriába sorolja:
Önindította aktivitások
A 6. hét elejétől már megfigyelhető. A 10. héttől a kéz érinti az arcot, fejet, ajkakat, a magzat
kinyújtja-behajlítja végtagjait, forog saját tengelye körül, nyel, nyitja és
zárja a száját. Aktivitása spontán, nem
reflex-jellegű. Prechtl (idézi Andrek Andrea, 1997) az önindította aktivitások
három fajtáját különbözteti meg: nagymozgások, melyek a 9-10. héten a leggyakoribbak, összerezzenő mozgások, melyek
gyakorisága a 9. héttől csökken, valamint a fejforgatás, szopóreflex,
légzőmozgások. A magzat aktivitása hosszabb rövidebb ideig változik. A mama
számára ez esetleg nyugtalanító lehet, hiszen ha a magzat mozog, akkor
feltételezhetően jól érzi magát.
A magzat reaktív viselkedése
A környezeti ingerekre
való reagálás mozgással, védekező gesztusokkal vagy éppen megdermedéssel, korai
önregulációs viselkedésként, copingként értelmezhető.
Az interaktív viselkedés
Piontelli (1992., idézi
Andrek Andrea, 1997) megfigyelései a legmeggyőzőbbek. Arról számol be, hogy 20
hetes magzatok rendszeresen találkoztak az őket elválasztó hártya mentén,
kialakult játékaik, szokásaik voltak. Évekkel a születésük után ugyanezeket a
játékokat játszották a függöny két oldalán. A babák interaktív képességeire
különböző prenatális stimulációs programok épülnek, melyek célja a korai
baba-mama kapcsolat építése. A babák nagyon hamar „megtanulják” a játékok
szabályait, és „szívesen” vesznek részt az interakcióban.
Magzati érzékelés
Modern módszerek alkalmazásával a kutatók részletes képet kezdenek kapni
arról, hogy az emberi magzat milyen érzékelési képességekkel rendelkezik.
Mozgás érzékelése: A középfülben elhelyezkedő vesztibuláris
rendszer, ami az egyensúlyérzék szerve, a fogamzás után 5 hónappal kezd el
működni, és születéskor már teljesen működik. Ennek köszönhetően a magzat az
anya testhelyzetének változásait képes érzékelni.
Látás: A 26. héttől reagál a fényre, a szívritmusa megváltozik, és elkezd
mozogni. Aidan Macfarlane szerint a terhesség vége felé a hasfalon áthatoló
fényeket már láthatja.
Hallás: A magzat a hangingerekre 5 – 6 hónappal a fogamzás után reagál. Megmérték
a magzat feje melletti átlagos zajszintet, ami az utcán közlekedő autókban zárt
ablak mellett hallható zajszintnek felel meg. Ez 75 decibel. Az anya
szívverésének erősebb a hangja, a beszédhangjának még erősebb. A magzat
szívritmusának változásai mérhetők, ha hallja az anya hangját. A 20. gesztációs
hét végére a hallórendszer már teljesen kifejlődött, az éles zajokra félelmi
reakciót mutat, mely a 28. héttől teljesen konzisztens. Az akusztikus
mintázatok alakulása tanulás eredménye, nem genetikusan meghatározott.
Tapintás és hőérzékelés: A 7. héttől tapintási
reflexeket mutat a magzat. Az ingerlés megszüntetésére elfordítja a fejét,
kinyújtja karjait. A 14. héten összezárja ujjait a kéz érintésére, a 17. héttől
az egész bőrfelület reagál az érintésre. A 4. hónaptól lehetséges kapcsolatot
teremteni, hogy az anya hasfalán megfelelő helyeken nyomást gyakorolnak. Ezzel
a haptonómiás kísérettel lehetőség van rá, hogy a szülő affektív megerősítést
adjon a magzatnak és ő is ugyanígy viszonozza. A haptonómia fontos terápiás
elem lehet a pre- és perinatális időszak különböző területein fellépő problémák
esetén. A magzat érzékeny a hőmérsékletváltozásra, erős nyugtalansággal reagál
az anya lázára, valamint befecskendezett hideg sóoldatra.
Ízlelés és szaglás: A magzat rendszeresen
nyel a magzatvízből, ennek mennyisége az utolsó trimeszterre óránként 15-45ml
lesz, ami megfelel napi 40 kalóriának. A magzat ízlelőbimbói a 15. gesztációs
hétre fejlődnek ki, ezután meg tudja különböztetni az édeset a keserűt; az édes
magzatvízből többet nyel. Az édes ízek preferenciája az extrauterin életben is
megmarad, az újszülött pedig már mind a négy alap ízt el tudja különíteni.
Mivel rendszeresen iszik a magzatvízből, megismerkedik anyja étrendjének kémiai
összetevőivel, melyek a placentán keresztül eljutnak el, és mire megszületik,
már preferálja saját édesanyja tejének ízét. Az anya drasztikus
étrendváltoztatása akadályozhatja a szoptatást.
Nyitott kérdés, hogy a szaglás veleszületett
érzék-e vagy az intrauterin élet alatt begyakorolt készség. Odafigyel az édes
szagra és preferálja, és elfordul az ártalmas szagoktól. Újabb vizsgálatok
fényt derítettek a magzati kemoreceptorok komplex interakciójára. Kémiai anyagok
egy része a placentán keresztül éri el a magzatot, másik része a magzatvízből
közvetlenül jutnak el az orr nyálkahártyájáig. Russell (1976., idézi Andrek
Andrea, 1997) vizsgálata szerint már az egészen fiatal újszülöttek felismerik a
saját édesanyjuk tejével átitatott párnát, és afelé fordítják fejüket.
Fájdalom: A hagyományosan felfogás szerint az
újszülött nem érez fájdalmat (a magzat sem). Megfigyelték, hogy a magzatok
invazív beavatkozások közben mozdulatlanná válnak, szívritmusuk felgyorsul,
vagy teljesen lelassul, és csak órákkal később normalizálódik. Tudományos
vizsgálatok bebizonyították, hogy már a 19 hetes magzatok is reagálnak a
fájdalmas beavatkozásokra megnövekedett fájdalom- és stresszhormonszinttel.
Tudományos vizsgálatok alapján feltételezhetjük, hogy a második trimeszterben a
magzat, vagy az azonos gesztációs korú koraszülött sokkal érzékenyebb a
fájdalomra, mint az időre született babák vagy a felnőttek. Ennek oka, hogy a
fájdalomszabályozó, gátló rendszerek a fájdalmat közvetítő pályák kifejlődése
után az embrionális fejlődés során alakulnak csak ki. Míg a fájdalomközvetítő
pályák már a 20-24. héten már működnek, a gátló rendszerek csak a szülést
követően válnak teljesen éretté. Így a magzathoz beérkező fájdalomingerek
módosítás nélkül mennek az agyba.
Alvás, álom: A magzati életritmus nagyjából követi az
anyáét, az utolsó trimeszterben kialakult alvás-ébrenlét ciklussal rendelkezik.
A 7. hónapban megjelenik a REM fázis, mennyisége négyszer annyi, mint
újszülöttkorban. Schindler (idézi Andrek Andrea, 1997) szerint, a magzat
növekedésével a hely szűkebb lesz, az aktivitás pedig átalakul fokozott agyi
tevékenységgé. Ezt cáfolja az a tény, hogy koraszülötteknél ugyanannyi REM
szakasz figyelhető meg, mint az azonos gesztációs korú magzatoknál.
Valószínűbb, hogy a jelenség a fejlődő idegrendszer sajátossága.
Sírás: A 21. héttől hallhatóvá válik a magzat sírása, ha a magzati gégébe levegő
jut. Gyakori a magzati hangadásokat, apró karmozgások követnek. Ez a reakció a
születés után is megfigyelhető: az újszülött egész testével reagál az őt érő
ingerekre. A gyermek sírása kommunikációs eszköz, az anyák a 2. naptól
felismerik gyermekük hangját, és a sírásmintázatokat is folyamatosan
megkülönböztetik.
Mosoly: Sokáig csak fiziológia dolognak tartották a mosolyt, kutatások
bebizonyították, hogy minden mosoly jelentéssel bír, kommunikációs eszköz. A
magzati mimika megjelenését az 5. gesztációs hónapra teszik.
Magzati tanulás
Az intrauterin fejlődésnek pszichológiai vonatkozásai is vannak, ezekkel a
prenatális pszichológia foglalkozik. Különböző társadalmi hiedelmek szerint a
magzat képes az anyja méhében is tanulni. A prenatális pszichológia
alapkérdéseinek feltevésével és azok bizonyításával tudjuk ezt a feltevést
alátámasztani.
1.
Képesek-e a magzati érzékszervek külsőingerek felvételére? Ha igen,
mikortól és milyen mértékben?
2.
Hogyan dolgozza fel a magzat az ingereket és miképp válaszol ezekre?
3.
Tárolódnak-e a magzatban az ért ingerek hatásai, azaz létezik-e magzati
memória? Hogyan hívódnak elő ezek az emlékek?
4.
Mennyire fejlett a magzati mozgásrendszer?
5.
Létezik-e magzati öntudat?
Ezeket a kérdéseket műszeres
megfigyelésekkel és mérésekkel vizsgálták. Az anyán és a magzaton
párhuzamosan végzett mérések eredményeit hasonlították össze. Etikai szempontból elfogadható célzott
kutatásokat végeztek. Vizsgálták a viselkedést és az érzelmeket születést
követően, és ezekből próbáltak következtetéseket levonni.
Az anya állapota és annak hatásai a magzatra]
A közvetlenül ható
ingereken kívül a magzatra az anya testi, társas és pszichológiai helyzete is hatással van. A
méhlepényen keresztül ezek a változások eljutnak magzathoz. Kémiai változásokat
az anya testében olyan tényezők is előidézhetnek, mint a gyermek attitűdje,
általános egészségügyi, érzelmi állapota, az általa evett ételek. A kutatások
kimutatták, hogy a stressz hatásnak kitett vagy érzelmi harmóniájából
kibillentett anya olyan hormonokat (pl.:kortizon és adrenalin) választanak ki,
amelyek a méhlepényen átjutnak és hatással vannak a magzat mozgásos
aktivitására. Több kutatás talált összefüggést a pszichlógiai stressz és a
terhesség komplikációi között.
A táplálkozás hatása a méhen belüli fejlődésre
A kutatások szerint egy
terhes nőnek napi 2000–2800 kalóriát kell elfogyasztani kiegyensúlyozott, ásványi anyagokat tartalmazó étrend alapján,
ahol afolsav-, a kalcium- és a vastartalmú ételek arányát növelik. A terhesség
első három hónapja a legveszélyesebb. Központi idegrendszeri
rendellenességekkel, koraszüléssel és halállal végződhet. Az utolsó három
hónapban a táplálékhiány a magzat növekedését gátolja, és kis születési súllyal
jár. Teratogének, környezeti források, amik születési rendellenességekhez
vezetnek
A teratogének, olyan környezeti tényezők, amelyek
hatással vannak a normális fejlődésre, és súlyos rendellenességekhez vagy akár
halálhoz is vezethetnek. A leggyakoribb teratogének közé tartoznak az egyes gyógyszerek, a drogok, a fertőzések, a sugárzás és a környezetszennyezés.
A teratogénekkel szembeni fogékonyság függ, a fejlődési szakasztól, amelyben a
hatást ért szervezet van. Általánosságban az első két hét jelenti a legnagyobb
veszélyt. Mindegyik teratogén egyedi módon hat, ezért a rendellenes fejlődés
egyedi mintázatokat mutat. Egy adott mennyiségű és fajtájú teratogén hatá, nem
minden szervezetre hat ugyanúgy, a különböző géntípusoktól függ. Az anya
élettani állapotától is függ a hatásokkal szembeni fogékonyság. A kockázat
akkor a legnagyobb, ha az anya fiatalabb 20 évesnél, és öregebb 40 évesnél. Ha
nagyobb a teratogén hatás koncentrációja, a rendellenes fejlődés kockázata
nagyobb. Kicsi vagy időleges hatású kábítószerek, amelyeknek az anya ki van
téve, súlyos rendellenességeket okozhatnak a fejlődő szervezetben.
Vényre és vény nélküli gyógyszerek: Contergan, nyugtató és hányingercsillapító,
súlyos testi deformitás, halláskárosodás. Ide tartoznak a sztreptomicin és
tetraciklin antibiotikumok, alvadásgátlók, görcsoldók, a legtöbb mesterséges
hormon, a szkizoférnia kezelésében használt klórpromazin, a pattanások ellen
szedett Accutane és a nyugtató Seduxen, nagy adagban még az aszpirin is. Ezért
a terhes nőknek tanácsos orvosukhoz fordulniuk, mielőtt recept nélkül kapható
gyógyszereket beszednének.
Koffein: nagyobb mennyiségben kis születési súly, spontán vetélés Dohány:
növeli a spontán vetélést, halvaszületést, újszülöttek korai halálát, a
méhlepény rendellenes fejlődéséhez vezet, kicsi születési súly, növeli a
hirtelen születési súlyt. Alkohol:
magzati alkoholszindróma, rendellenesen kicsi fej, fejletlenagy,
szemrendellenességek, veleszületett szívbetegségek, ízületi bántalmak, arc
deformáció, visszamarad a testi és szellemi fejlődés, serdülőkorban tanulás és
viselkedés enyhe károsodása, értelmi és motoros működés enyhe károsodása Marihuána: kis születési súly,
koraszülés, a csecsemők könnyebben megriadnak, remegésre hajlamosak, nehéz
alvási ciklusok Kokain:
gyors függőség, serkentő szer, szívrohamot, agyvérzést, főütőér – szakadást,
rohamokat okoz az anyáknál, halvaszületés, kis súly, agyvérzés, születési
rendellenességek, ingerlékenyek, túlzottan reagálnak mindenre, károsodott
mozgáskoordináció, lassabb tanulás, hatása évekig megmarad Metadon
és heroin: a csecsemők születésükkor már függőek, koraszülöttek, kis
súlyúak, könnyen kapnak légzőszervi betegségeket, a leszoktatás után is
ingerlékenye, reszketnek, sírásuk rendellenes, alvásuk zavart,
mozgáskontrolljuk csökkent marad, gyenge figyelem, hosszútávú fejlődési
problémák. Rubeola:
szívrendellenesség, hályog, süketség, értelmi fogyatékosság, van ellene
védőoltás Nemi úton terjedő betegség: gonorrea, herpesz, vérbaj. Más betegségek
és anyai állapotok, amik hatással vannak a méhen belüli fejlődésre:
bárányhimlő, citomegália, cukorbetegség, fertőző májgyulladás, influenza, magas
vérnyomás, mumpsz, toxéma (terhességi mérgezés), toxoplazmózis. Aids:
fertőzött anyák által szült csecsemők 30%-a megkapja ezt a kórt. Zidovudinnal
50%-kal csökkenhető az átadás veszélyeRH – összeférhetetlenség: az Rh –
negatív anya immunrendszere antitesteket termel, és ha ismét teherbe esik, az
új magzat vérében megtámadja és elpusztítja a vörösvértesteket, súlyos
születési károsodás, halál, vérátömlesztéssel kezelhetők ezek a csecsemők
Sugárzás: súlyos deformáció, méhen belüli halál, spontán vetélés, értelmi
fogyatékosság Szennyezés: környezet
szennyezés, kémiai úton a szervezetbe jutó szennyezés, levegő,
vízszennyezés súlyos károsodásokat okozhat pl.: higanymérgezés következtében
Minamita – kór, agyi eredetű bénulás, koponya deformáció, rendellenesen kicsi
fej.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése