A SZÓKIMONDÁS JOGÁN…
A marosvásárhelyi orvostudományi egyetemnek az erdélyi magyar társadalom
rendkívül széles és nagyon sokrétű hallgatója volt származásukat,és
élményanyagukat illetően. .Egy közös vonás azonban mindenkit jellemzett,
a magyarságtudat. A társadalom politikai gyarlóságai –nevezzük nevén a
gyermeket,a kommunizmus hőskorszakának kíméletlen embert gyötrő,sokszor
családi tragédiákhoz vezető cselekedetei belopóztak az egyetem szentélyébe is
.Pedig ahogyan jól megfértünk egymással /értem a józanul gondolkodó különböző
viselkedési és erkölcsi kelléktárat magukkal hozó kollégák-úgymond származás
szerint/mert a politikai foglyok leszármazottaitól kezdve,a Marosvásárhelyre
deportált földbirtokosok gyermekei,a székelyföld magukra utalt
szegényparasztjai,a városi mindennapi gondjaiból élő középrétegek,késői
ambíciókkal vívódó kollégák,és az akkori történelmi pillanat-gyönyöreiben
lubickoló azonnal élre törő –úgymond –jó elvtársak stb De ebben a vonatkozásban
is volt köztünk egy közös-szüleink és elődeink becsülete és embertársi
szeretete-/Részlet-Az alkotás kényszere-című irásomból./
Való igaz hogy ha még egy történelmi kényszerhelyzet körülményei között is
de a hallgatók többsége élethivatásának élte meg itthon Erdélyországban gyógyítani véreit.
A szemléletváltás a megélhetési minőségi remények kiürítették az erdélyi
magyarság erkölcsiségének az effajta kelléktárát. A mindennapi anyagi nehézségek
ami a közös sors átka volt és ennek a
bozótjából való kilábalás indokával tömegesen hagyták itt Erdélyt,szülőföldjüket,sorstársaikat
a fiatal magyar orvosok
Volt olyan évfolyam hogy a 112 hallgatóból 90-nek már meg volt a munkahelye
az anyaországban,és más külföldi országokban.
És itt Erdélyben kik váltották őket-idegen,más országból telepített az
anyanyelvünket sem ismerő orvosok.
Anélkül hogy személyes érzelmi indoklást vessek fel-vajon ez a tömeges
elvándorlás nem-e járult hozzá a szeretett egyetemünk drámájához ??
Mert a távolból bizony méltánytalan dolog üzeneteket küldeni –hogy
tartsatok ki testvéreink,csináljatok autonómiát-mikor már elhagytuk a végváraink
bástyáit.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése