5 apró jel, hogy
kiközösítik a gyereked
Ha csemetéd kirekesztett, lehet, hogy otthon nem beszél
róla, de néhány apró jelből felismerheted.
Szülőként nehéz megítélni, hogy
csemetéd mennyire népszerű az oviban vagy az iskolában, így könnyen
előfordulhat, hogy elsiklasz afölött, hogy a kicsit valamilyen oknál fogva kiközösítik
társai. Annál is inkább, mert számos gyerkőc hajlamos önmagát hibáztatni a
kialakult helyzetért, és nem szívesen beszél a hasonló problémákról.Pedig
fontos lenne, hogy időben észrevedd a bajt, a kiközösítés során
elszenvedett sérelmet ugyanis csemetéd továbbviheti, így a felnőtt életére is rányomhatja
a bélyegét.
Változatos okai
lehetnek annak, ha egy gyereket kiközösítenek a társai, ám
legtöbbször az jelenti számukra a hivatkozási alapot, hogy a kicsi
valamilyen szempontból kilóg közülük. Ilyen indokok lehetnek az átlagtól eltérő
külső-belső tulajdonságok, a különös viselkedés- vagy beszédmód, illetve a
vallási-etnikai hovatartozás.
Megfigyelhető azonban, hogy egy kellő önbizalommal rendelkező gyermek esetében a másság önmagában nem elég ahhoz, hogy a közösség perifériájára szoruljon. Ha láthatóan nem izgatja különösebben, hogy a többiek nem szólnak hozzá, vagy kihagyják a játékból, illetve adott esetben képes megvédeni magát, társai egy idő után már nem is próbálnak fogást keresni rajta, és napirendre térnek afölött, hogy különbözik tőlük.
Megfigyelhető azonban, hogy egy kellő önbizalommal rendelkező gyermek esetében a másság önmagában nem elég ahhoz, hogy a közösség perifériájára szoruljon. Ha láthatóan nem izgatja különösebben, hogy a többiek nem szólnak hozzá, vagy kihagyják a játékból, illetve adott esetben képes megvédeni magát, társai egy idő után már nem is próbálnak fogást keresni rajta, és napirendre térnek afölött, hogy különbözik tőlük.
A szakemberek
szerint valójában csak azt lehet kiközösíteni, aki azonosulni tud ezzel
a szereppel, azaz áldozat típus. Ezek a gyerekek ugyanis, anélkül, hogy
tudatában lennének, gyámoltalanságukkal egyenesen felkínálják a támadási
felületet társaiknak.
Árulkodó jelek
Ha a te
gyermeked is az említett áldozat típusba tartozik, és a társai ki is szemelik
maguknak, nem egyszerű észrevenned, hogy bajban van. A kiközösített gyerekek
ugyanis sokszor büntetésként élik meg a többiek ítéletét, miközben a lelkük
mélyén abban bíznak, hogy majd magától megoldódik minden - amire persze nem sok
esély van. Néhány apró jel azonban számodra is világossá teheti, hogy a
kicsi nem érzi magát a közösség teljes értékű tagjának.
Megváltozott viselkedés
Ha csemetéd a
korábbinál visszahúzódóbbá válik, és a közös játék helyett inkább a magányos
tevékenységeket részesíti előnyben, érdemes jobban odafigyelned rá. Amennyiben
közlékenységét indokolatlan csendesség váltja fel, és kiváltképp arról nem
beszél, hogy mi történt vele napközben, az intő jel lehet. Emellett arra
is érdemes felfigyelned, ha korábban kifejezetten nyílt, jókedvű gyermeked
hirtelen zárkózottá válik, ha szóba kerülnek a társai.
Szintén bajról
árulkodik, ha reggelenként gyermeked igyekszik elodázni az indulást, vagyis
feltűnően lassan készülődik, netán sírva is fakad. Az is lehet, hogy különböző
tünetekre hivatkozva próbálja megúszni az újabb közösségben töltött
napot, holott nyilvánvaló, hogy teljesen egészséges.
Gyakori megbetegedések
Nem csak
szimulálhatja a tüneteket csemetéd. A kiközösítés miatt elszenvedett
lelki sérelmek idővel fizikai szinten is jelentkezhetnek, rendszeres
hasfájás, emésztési problémák, megfázás vagy vírusos fertőzés formájában. A
sorozatos megbetegedés különösen elgondolkodtató abban az esetben, ha korábban
ritka vendégnek számítottatok az orvosi rendelőben.
Az étkezési szokások megváltozása
A kiközösített
gyereknek szinte egyik napról a másikra elmehet az étvágya - nem
hajlandó megenni korábbi kedvenc ételeit, válogatóssá válhat, esetleg
gyomorfájásra is panaszkodhat. Ám ugyanerre a problémára utal a másik véglet
is, amikor is a gyerkőc éppen az evéssel próbál vigasztalódni, ezért nagy
mennyiségben fogyaszt édességet vagy rágcsálnivalókat.
Alvászavarok
Akkor is
érdemes utánajárnod, hogy milyen a csemetéd szociális helyzete a suliban, ha az
utóbbi időben alvászavarai vannak. Ha nem akar lefeküdni, illetve szörnyekre,
szellemekre és más nem létező lényekre hivatkozva állandóan bekéredzkedik az
ágyadba, kérdezősködj az iskolában. Súlyosabb esetben csemetéd be is
pisilhet éjszakánként.
Hogyan segíthetsz?
Az, hogy
gyermeked hajlamos azonosulni az áldozat szerepével, alapvetően alkati kérdés,
ami azonban jól ellensúlyozható, ha otthonában megértő, elfogadó és odafigyelő
légkör veszi körül. Ily módon megalapozhatod az önbecsülését, ami alapvető
feltétele annak, hogy az adott közösség elismert tagjává válhasson.
Minden lehetséges módon biztosítsd gyermekedet feltétel nélküli szeretetedről, amennyiben pedig az intő jeleket tapasztalod, törődj még többet a lelkével. Egy mosolynak, simogatásnak vagy ölelésnek nagyobb ereje van, mint hinnéd - tedd mindennapjaitok részévé a kedves gesztusokat. Ha kiközösítik a gyermekedet, nem elég azt elérned, hogy otthon jobban érezze magát, de azért is érdemes tenned, hogy befogadják a társai.
Minden lehetséges módon biztosítsd gyermekedet feltétel nélküli szeretetedről, amennyiben pedig az intő jeleket tapasztalod, törődj még többet a lelkével. Egy mosolynak, simogatásnak vagy ölelésnek nagyobb ereje van, mint hinnéd - tedd mindennapjaitok részévé a kedves gesztusokat. Ha kiközösítik a gyermekedet, nem elég azt elérned, hogy otthon jobban érezze magát, de azért is érdemes tenned, hogy befogadják a társai.
Tudatosítsd benne az értékeit!
Könnyítsd meg
csemetéd helyzetét, és magyarázd el neki, hogy annak a bizonyos
tulajdonságának, ami miatt kiközösítik, valójában nincs különösebb jelentősége.
Hitesd el vele, hogy, ha kicsit elállnak a fülei, az nem több, mint egy
állapot, ami semmiképpen sem rossz, így a többiek piszkálódásával nem érdemes
törődnie. Add a tudtára, hogy ők sem hibátlanok, mégis érvényesülni tudnak a jó
tulajdonságaiknak köszönhetően - és ezen a ponton mondd el, neki melyek a legnagyobb
erényei. Ha tudatosítod benne az értékeit, ahogy nő az önbizalma, egyre kevésbé
tűri majd az áldozat szerepét, és fokozatosan a többiek is elfogadják majd.
Könnyítsd meg számára a beilleszkedést!
Lehetséges,
hogy csemetéd, ha nem is rosszaságból, de megnehezíti a saját beilleszkedését,
mert figyelmen kívül hagyja a közösség bizonyos írott vagy íratlan
szabályait. Érdeklődj ezekről az intézményben, gyermekedet pedig ösztönözd
arra, hogy betartsa őket. Minél inkább hajlandó erre, annál könnyebben részévé
válik a csoportnak.
Kérd a pedagógus segítségét!
Az óvónő vagy a
kicsi osztályfőnöke is hatással lehet az őt kiközösítő gyerekekre.
Mivel a gyerkőcök a pedagógus értékrendjét tartják mérvadónak, ő elősegítheti,
hogy porontyodat befogadják. Ezzel a lehetőséggel nem árt azonban óvatosnak
lenned, ha ugyanis az osztály előtt védelmébe veszi a tanár csemetédet, újabb
okot adhat a többieknek a csúfolódásra: a legjobb, ha inkább a probléma okáról
és általában a kiközösítésről beszélget el a gyerekekkel, és nem
hegyezi ki a dolgot a te porontyodra.
Válts közösséget!
Ha a helyzet
minden igyekezeted ellenére sem javul, érdemes fontolóra venned az
intézményváltást is. Mielőtt azonban másik suliba adod a kicsit, járj utána
alaposan, hogy miért közösítik ki. Ha valamilyen társadalmi oka van a dolognak,
és azért nem tud beilleszkedni, mert egészen más anyagi és kulturális
körülmények közül való, mint a többiek, a legjobb megoldás valóban az lehet, ha
keresel egy olyan iskolát, ahol közelebb érezheti magát a társaihoz.
Amennyiben
azonban a túlsúly vagy valami egyéb kezelhető tulajdonság az oka a rossz
helyzetnek, ne csak iskolát válts, de azért is tegyél, hogy gyermeked
próbáljon megváltozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése