Az acetonémiás
hányás ideges lelki alkatú gyermekek visszatérő, erős hányása, amely valamely
betegséget kísér, vagy látszólag minden ok nélkül, spontán módon jelentkezik.
Gyermekkorban gyakori, egyik jellegzetes tünete az acetonszagú lehelet. A vizeletben aceton van, cukorürítés nincs, a vérben alacsony a cukorszint. Az általános közérzet rossz, a gyermek sápadt, orra kihegyezett, szeme beesett, állandóan szomjas, de ha iszik, azonnal kihányja. A kezelés első lépése a teáztatás, ezzel pótoljuk a folyadékveszteséget, és növelni kell a cukorbevitelt, a ketózis (aceton és aceton-szerű anyagok felszaporodása a vérben) megszüntetése céljából.
A teáztatás pontos, menetrendszerű legyen, félóránként 30–50 ml folyadékot adjunk (2-3 evőkanál), két alkalommal cukros, egy alkalommal sós teát, és ezt így folytassuk 4-5 órán át. (Szilárd ételt, tejet egyáltalán nem szabad adni!) Ha a hányás nem szűnik meg, a gyermek kórházba kerül és perfúziót kap.
A hányás okai lehetnek olyan, gyorsan kialakuló hasi megbetegedések is, amelyek az életet veszélyeztetik, és amelyek azonnali sebészeti beavatkozást igényelnek: akut vakbélgyulladás, hashártyagyulladás, bélcsavarodás.
Ezek a gyermekgyógyászat nagy sürgősségei, és inkább menjünk tízszer ok nélkül orvoshoz, mintsem elnézzünk egy ilyen komoly betegséget.
Még egyszer elismétlem, hogy hányás esetén az első lépés a normális táplálás felfüggesztése és a teáztatás elkezdése. A tea nem kell kötelező módon keserű legyen, mert a cukor némi energiabevitelt is jelent, de jó, ha nem túlzottan aromás, illatos. Ha egy baba nem szereti a teát, akkor felfőzött és lehűtött vizet adhatunk a diéta idején.
Gyermekkorban gyakori, egyik jellegzetes tünete az acetonszagú lehelet. A vizeletben aceton van, cukorürítés nincs, a vérben alacsony a cukorszint. Az általános közérzet rossz, a gyermek sápadt, orra kihegyezett, szeme beesett, állandóan szomjas, de ha iszik, azonnal kihányja. A kezelés első lépése a teáztatás, ezzel pótoljuk a folyadékveszteséget, és növelni kell a cukorbevitelt, a ketózis (aceton és aceton-szerű anyagok felszaporodása a vérben) megszüntetése céljából.
A teáztatás pontos, menetrendszerű legyen, félóránként 30–50 ml folyadékot adjunk (2-3 evőkanál), két alkalommal cukros, egy alkalommal sós teát, és ezt így folytassuk 4-5 órán át. (Szilárd ételt, tejet egyáltalán nem szabad adni!) Ha a hányás nem szűnik meg, a gyermek kórházba kerül és perfúziót kap.
A hányás okai lehetnek olyan, gyorsan kialakuló hasi megbetegedések is, amelyek az életet veszélyeztetik, és amelyek azonnali sebészeti beavatkozást igényelnek: akut vakbélgyulladás, hashártyagyulladás, bélcsavarodás.
Ezek a gyermekgyógyászat nagy sürgősségei, és inkább menjünk tízszer ok nélkül orvoshoz, mintsem elnézzünk egy ilyen komoly betegséget.
Még egyszer elismétlem, hogy hányás esetén az első lépés a normális táplálás felfüggesztése és a teáztatás elkezdése. A tea nem kell kötelező módon keserű legyen, mert a cukor némi energiabevitelt is jelent, de jó, ha nem túlzottan aromás, illatos. Ha egy baba nem szereti a teát, akkor felfőzött és lehűtött vizet adhatunk a diéta idején.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése