Zsákvese
tünetei, okai, jelei, megelőzése, kezelése, gyógyítása
Hidronefrózis
(hydrohephrosis) alatt a vese kitágulását értjük, melyet az elzáródás miatt
pangó vizelet visszafelé ható nyomása okoz.
Normális esetben a veséből a vizelet igen kis nyomással távozik. Ha a húgyutak
elzáródnak, a vizelet visszajut a vese apró csatornáiba és a vesemedencébe,
kitágítja a vesét, így nyomás alá kerülnek a vese érzékeny szövetei. Hosszú
ideig fennálló hidronefrózis során a tartósan magas nyomás károsítja a vese
szöveteit, ezáltal a vesefunkció jelentősen romlik.
Okok
A hidronefrózis rendszerint az
ureteropelvikus átmenetnél (vesemedence és húgyvezeték átmenete) létrejött
elzáródás miatt alakul ki. Gyakori okok:
Szerkezeti elváltozások - például mikor a húgyvezeték túl magasan szájadzik be a vesemedencébe
Az átmenet megtörik a vesék lejjebb csúszása miatt
Vesemedencében van kő
A húgyvezetéket kötőszövetes szalagok, abnormálisan elhelyezkedő verőér vagy véna, illetve daganat szorítja le
Szerkezeti elváltozások - például mikor a húgyvezeték túl magasan szájadzik be a vesemedencébe
Az átmenet megtörik a vesék lejjebb csúszása miatt
Vesemedencében van kő
A húgyvezetéket kötőszövetes szalagok, abnormálisan elhelyezkedő verőér vagy véna, illetve daganat szorítja le
A hidronefrózis alsóbb húgyúti
szakaszok elzáródása vagy a hólyagból történő vizelet-visszaáramlás miatt is
kialakulhat. Ezek okai a következők:
Húgyvezetékben jelenlevő kő
Húgyvezeték közelében található daganat
A húgyvezetéknek fejlődési rendellenesség, sérülés, fertőzés, sugárkezelés vagy sebészeti beavatkozás miatt kialakult szűkülete
A húgyhólyag és húgyvezeték izmainak, beidegzésének rendellenességei
A húgyvezetékben vagy a húgyvezeték körül sebészeti beavatkozás, sugárkezelés vagy különböző gyógyszerek (főleg a methysergide) miatt létrejött rostos kötőszövet szaporulat
Ureterokele (a húgyvezeték alsó szakaszának hólyagba való bedomborodása)
A húgyhólyag, a méhnyak, a méh, a prosztata vagy egyéb medencei szervek daganata
A prosztata megnagyobbodása, gyulladása, vagy daganata által okozott elzáródás, mely meggátolja, hogy a vizelet a húgyhólyagból a húgycsőbe folyhasson
Fejlődési rendellenesség vagy sérülés okozta vizelet-visszaáramlás
Súlyos húgyúti fertőzés, amely átmenetileg megakadályozza a húgyvezeték összehúzódásait
Húgyvezetékben jelenlevő kő
Húgyvezeték közelében található daganat
A húgyvezetéknek fejlődési rendellenesség, sérülés, fertőzés, sugárkezelés vagy sebészeti beavatkozás miatt kialakult szűkülete
A húgyhólyag és húgyvezeték izmainak, beidegzésének rendellenességei
A húgyvezetékben vagy a húgyvezeték körül sebészeti beavatkozás, sugárkezelés vagy különböző gyógyszerek (főleg a methysergide) miatt létrejött rostos kötőszövet szaporulat
Ureterokele (a húgyvezeték alsó szakaszának hólyagba való bedomborodása)
A húgyhólyag, a méhnyak, a méh, a prosztata vagy egyéb medencei szervek daganata
A prosztata megnagyobbodása, gyulladása, vagy daganata által okozott elzáródás, mely meggátolja, hogy a vizelet a húgyhólyagból a húgycsőbe folyhasson
Fejlődési rendellenesség vagy sérülés okozta vizelet-visszaáramlás
Súlyos húgyúti fertőzés, amely átmenetileg megakadályozza a húgyvezeték összehúzódásait
Esetenként hidronefrózis alakulhat ki
terhesség alatt is, ha a megnagyobbodott méh összenyomja a húgyvezetékeket. A
terhesség ideje alatt végbemenő hormonális változások tovább súlyosbíthatják a
problémát a húgyvezeték izomösszehúzódásainak gátlása által, melyek normális
esetben a vizeletet a hólyagba juttatják. Az ilyen hidronefrózis rendszerint
elmúlik a terhesség befejeződésével, bár a vesemedence és a húgyvezeték
továbbra is némileg tágult maradhat.
A hosszú ideig fennálló
vesemedence-tágulat gátolhatja azokat a ritmikus izomösszehúzódásokat, amelyek
normálisan a vizeletet a húgyhólyagba juttatják. Ez esetben az azonos feladatot
ellátni képtelen kötőszövet veheti át a húgyvezeték falaiban a normális
izomszövet helyét, ezzel maradandó károsodást okozva.
Tünetek
A tünetek az elzáródás okától, helyétől
és időtartamától függnek. Amikor az elzáródás gyorsan kezdődik (akut
hidronefrózis), általában vesegörcsöt - erős, szakaszos deréktáji (a bordák és
a csípők között található terület) fájdalmat - okoz az érintett oldalon. Amikor
lassan alakul ki (krónikus hidronefrózis), lehet teljesen tünetmentes, vagy
okozhat makacs, kellemetlen, tompa fájdalmat. Az orvos tapinthat deréktáji
duzzanatot, főleg ha egy csecsemő vagy gyermek veséi nagyon kitágultak. A
hidronefrózis lehet visszatérő és kínzóan fájdalmas a túltelődő vesemedence
vagy a lecsúszott vese miatt átmenetileg megtört húgyvezeték elzáródása miatt.
A hidronefrózisos betegek körülbelül
10%-ának vér található a vizeletében. Elég gyakoriak a lázzal, gennyvizeléssel,
és hólyagtáji vagy vesetáji kellemetlen érzéssel együttjáró húgyúti fertőzések.
Amikor a vizelet áramlása akadályozott, kövek alakulhatnak ki. A vérvizsgálatok
magas húgysavszintet fedhetnek fel, amely arra utal, hogy a vesék nem
választják ki kellő mértékben ezt a salakanyagot.
A hidronefrózis enyhe bélrendszeri tüneteket: hányingert, hányást vagy
hasfájást okozhat. Ezen tünetek néha hidronefrózisos gyermekeken jelentkeznek
abból a fejlődési rendellenességből adódóan, hogy a vesemedence és a
húgyvezeték átmenete túl szűk. Ha nem kezelik, a hidronefrózis végül károsítja
a veséket, és veseelégtelenséggel végződhet.
Kórisme
Többféle eljárással lehet a
hidronefrózist kórismézni. Az ultrahangvizsgálat jó képet ad a vesékről,
húgyvezetékekről és a hólyagról, és különösen hasznos gyermekek esetében.
Intravénás urográfiával a veséket röntgenezni lehet, miután sugárfogó,
röntgenárnyékot adó anyagot fecskendeztek a véráramba. A hólyag és a húgycső
röntgenképei akkor láthatóak, ha a befecskendezett sugárfogó anyag áthaladt a
veséken, vagy ha a retrográd urográfiának nevezett eljárás során a húgycsövön
keresztül juttatják a húgyutakba az anyagot. Ezen vizsgálatok információt
nyújthatnak a vizelet a vesén keresztüli áramlásáról. A cisztoszkópiát, amikor
egy száloptikás készüléket juttatnak a húgycsőbe, a húgyhólyag belső
felszínének közvetlen vizsgálatára használják.
Kezelés és kórjóslat
A húgyúti fertőzéseket és a
veseelégtelenséget, amikor jelentkeznek, azonnal kezelik.
Az akut hidronefrózisban az elzáródás
fölött összegyűlt vizeletet a lehető leggyorsabban elvezetik - általában bőrön
keresztül beszúrt tű segítségével -, ha a veseműködés lelassult, a fertőzés
továbbra is fennmaradt, vagy a fájdalom jelentős. Ha az elzáródás teljes, a
fertőzés komoly vagy kövek jelentkeznek, átmenetileg a deréktáj bőrén keresztül
a vesemedencébe juttatott katéter segítségével vezetik el a vizeletet.
A krónikus hidronefrózist a kiváltó ok
kezelésével és a húgyúti elzáródás felszámolásával gyógyítják. A húgyvezeték
szűk vagy rendellenes szakaszát sebészileg távolítják el, és a levágott végeket
összeillesztik. Néha olyan műtétre van szükség, amely megszabadítja a
húgyvezetéket a rostos kötőszövettől. Ha a húgyvezeték és a húgyhólyag közötti
átmenet elzáródott, a húgyvezetékeket műtétileg eltávolítják és a húgyhólyag
egy másik részéhez illesztik.
Ha a húgycső záródott el, a kezelés
történhet gyógyszerek segítségével (pl. hormonterápia prosztatarák esetén),
valamint műtét vagy a húgycső dilatátorokkal való tágítása révén. Más kezelési
eljárások használatosak akkor, ha kő zárja el a vizeletáramlás útját.
Az egyik vagy mindkét vesén akut
hidronefrózis miatt végzett műtét általában akkor sikeres, ha a fertőzést
ellenőrizni lehet és a vesék megfelelően működnek. A kórjóslat kevésbé kedvező
krónikus hidronefrózis esetén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése