A gyermek ember.
Szellemi, személyes életre, szabadságra és felelősségre,
közösségre, nyelvre és kultúrára van rendelve. Nem szabad dologként bánni vele
vagy „birtoknak” tekinteni. Személy voltából következik, hogy vannak jogai. Joga
van a törvények nyújtotta védelemre, gondozásra és nevelésre, szeretetre és
megértésre, gyermek voltának elismerésére és képességei kifejlesztésére.
Az ember már gyermekként is az emberi létezés önálló és
önmagában értékes alakját valósítja meg, melyben sajátos módon érvényesül a
tökéletességre való törekvés. Legtöbbször mégis az a látszat, mintha a
gyermekkor csak arra lenne jó, hogy lehetőleg gyorsan és véglegesen lebontsák,
mint a felnőtt lét kész épületének ideiglenes állványzatait, melynek el kell
tűnnie a semmiben.
A gyermek még nincs birtokában tényleges döntési
képességének. Belső és külső hatások elősegíthetik, vagy korlátozhatják jóra
való szabadságának feltételeit. A gyermeket már személyes döntését megelőzően
is el lehet rontani. A hatások kényszerű korlátozása vagy megszüntetése a
nevelés folyamán történik. Hogy a gyermek nevelésre szorul, az azt bizonyítja,
hogy szabadság és megkötöttség nem zárja ki egymást.
A gyermek szabadsága, létének bizonytalanságával együtt,
esélyeket ad neki arra, hogy azzá legyen, ami voltaképpen lehet. Szabadsága
azonban vezetésért kiált. A szabadság és a játék között különleges kapcsolat
van. Aki gyermeket mond, a játékra gondol.
A gyermek játszani akar, és minden játékánál szüksége van
a maga által szabott mértékre. Mivel szeretik, ezért tud szeretni.
A gyermek felnőtt világunk ellentmondásos létmódozataiba
születik bele. A felnőttek megtanítják szeretni és bizakodni, de ugyanúgy
megtanítják a gyűlöletre és bizalmatlanságra is.
A gyermeket lebilincseli a pillanat. Azt akarja élni.
Ebben áll az egyik legmélyebb különbség a gyermeki lét és a felnőtt létezés
között, mivel a felnőtt létezést elsősorban a jövőbeliség határozza meg.
A gyermek előre él, élete az emberi létezés óriási
változékonyságára, hatalmas dinamikájára utal. „Ha majd nagy leszek”: ez a
gyermek életének alapiránya, és így érdekli a jövő.
Nyíri Tamás
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése