A terhesség befejezése
A vetélés
A terhesség 28.
hét előtti megszakadását vetélésnek nevezzük. Spontán illetve művi vetélést
különíthetünk el. Művi vetélés során a nem kívánt terhesség megszakítására
kerül sor, ez egy orvosi beavatkozás, melynek során a magzatot és a lepényt egy
műtét során eltávolítják. A spontán vetélés azt jelenti, hogy anyai vagy
magzati okok miatt szakad meg a terhesség. Az anyai okok közé tartozik a
fejletlen méh, a méh fejlődési rendellenességei, a méh izomzatának betegségei,
a méhnyak elégtelensége. A magzati okok: kromoszóma hibák, beágyazódás zavarai,
embrió fejlődési rendellenességek. A vetéléseket osztályozhatjuk lefolyásuk
szerint is: 1. fenyegető vetélés: a méhnyak zárt, belőle kis mennyiségű piros
vér folyik, a terhes alhasa görcsöl, 2. kezdődő vetélés: a méhnyak nyitott,
nagyobb mennyiségű vér folyik, 3. befejezetlen vetélés: a magzat már távozott,
a méh üregében vér és egyéb maradványok találhatók, 4. befejezett vetélés: a
méh ürege üres, csíkokban vérezgethet még.
A szülés
megindulása
A szülés során
az anyaméhben fejlődött magzat és a magzatot a terhesség során tápláló
méhlepény világra jön. A szülés általában a terhesség 38-41. hetében következik
be, és fájásokkal vagy a magzatot körülvevő magzatburok megrepedésével
kezdődik. Már néhány héttel vagy nappal a szülés megindulása előtt időnként
kevesebb, mint fél percig tartó úgynevezett jóslófájásokat érezhet az anya,
időközben a magzat elfoglalja helyét a méh hüvely felőli végében. A szülés során
a méh erős izomzata előbb ritkán, majd egyre gyakrabban összehúzódik, és ezeket
az összehúzódásokat érzi a szülőnő „fájás”-nak. A szülés lefolyása négy
szakaszra osztható, első úgynevezett tágulási szakban átlagban 4 fájás
jelentkezik tízpercenként, a magzat fejjel előre a méhnyakba nyomul, majd
megindul a méhszáj kitágulása. A második szakaszban, a kitolási szakban a
fájások gyakorisága nő, a méh izomzata egyre nagyobb erővel húzódik össze, a
szülőnő mély légvételekkel segít a magzat „kitolásában”. A magzat legszélesebb
része a fej, ezért miután a fej áthalad az anyai medencén, a test többi része
már pillanatok alatt megszületik. A harmadik szakasz, a lepényi szak, mely a
méhlepény megszületését jelenti, ez általában gyermek megszületését 10-20
percen belül bekövetkezik. A negyedik szakasz a szülést követő 2 órát jelenti,
ez alatt az időszak alatt az esetlegesen bekövetkező vérzést kell csillapítani.
A vajúdás
Vajúdás alatt a
magzat megszületését közvetlenül megelőző időszakot értjük, amikor a terhes
nőnél alhasi fájdalmak, a méh görcsös összehúzódásai jelentkeznek, egyértelmű
jelét adva, hogy a szülés hamarosan megindul. Nőről nőre különbözik, hogy
milyen hosszú ideig tart a vajúdás, de egy biztos, hogy több gyermeket szült
nőknél rövidebb, mint az első szülés előtt állóknál. A fájásoknak fontos
szerepe van abban, hogy a terhes felkészüljön a szülésre.
A gyerek
megszületése
A szülés
lefolyása négy szakaszra osztható, első úgynevezett tágulási szakban a magzat
fejjel előre a méhnyakba nyomul, majd megindul a méhszáj kitágulása. A második
szakaszban, a kitolási szakban a fájások gyakorisága nő, a méh izomzata egyre
nagyobb erővel húzódik össze, a szülőnő mély légvételekkel segít a magzat
„kitolásában”. A magzat legszélesebb része a fej, így ez határozza meg a
gyermek útját a szülőcsatornában. A fej először az anya testéhez képest
oldalirányba néz, ahogy a fej egyre mélyebbre kerül, nyomja a medencefeneket és
a végbelet, és közben elfordul, oldalirányú tekintésből az anya háta felé
fordul. A fej mind mélyebbre kerül, domborítja a gátat, majd megtámaszkodik a
szeméremcsont alatt, majd megszületik a fejtető, utána a homlok és az arc.
Ezután a fej ismét oldalra fordul, és az anya combja felé néz, így segítve elő
a vállak megszületését, a test többi része már pillanatok alatt megszületik.
A gátmetszés
A magzat
legszélesebb része a fej, így ez határozza meg a gyermek útját a
szülőcsatornában. A gyermek teljesen kitölti a szülőcsatornát, feszíti azt, így
fennáll a veszélye annak, hogy a szülőnő kevésbé ellenálló szövetei nem bírják
a kialakult nyomást, és berepednek, ezt hívjuk gátrepedésnek. A gátrepedés
megelőzésére végez a szülész gátmetszést. A gátmetszésre – fájdalomcsillapítás
mellett – a várható utolsó tolófájás megkezdése előtt kerül sor. Így a szülész
egy vágást ejt a gáton, kiszélesíti a szülőcsatornát, megvédi a gátat a
berepedéstől. Miután megszületett a gyermek, a vágással keletkezett sebet
összevarrják, a későbbiekben ez nyomtalanul gyógyul.
A koraszülés
Koraszülésről
akkor beszélünk, ha magzat a terhesség 28. hete és 37. hete közötti időszakban
jön a világra. A koraszülés kockázatát növelik az anya rossz szociális
körülményei, a dohányzás, túl korai életkorban történt gyermekvállalás, a
terhesség előtti művi terhesség-megszakítás, illetve ha az előző szülés és az
azt követő terhesség között kevesebb, mint másfél év telt el. A magzat
oldaláról kockázat növelő tényező az ikerterhesség, fejlődési rendellenességek,
placenta eltérései. A koraszülés veszélyére figyelmeztetnek többek között az
idő előtt megjelenő fájások, a méh megkeményedése és a méhszáj kinyílása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése