Az ember nem is gondolná, mi minden kell
ahhoz, hogy a terhes nőknél ne alakuljanak ki az úgynevezett hiánybetegségek,
illetve -tünetek. Sokan valóságos sorscsapásnak tekintik az ilyenkor tipikusan
jelentkező vérszegénységet, csontritkulást, az ödémás jelenségeket, a
fáradtságot. Ebből következően az érintett kismamák úgy vélik, hogy az említett
tünetek elkerülhetetlenek, és legfeljebb az jut eszükbe, hogy célszerű lenne
növelniük a vitaminbevitelt, például egy jól megválasztott magzatvédő
multivitamin formájában. Pedig érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy az
említett jelenségek szinte egy időben lépnek fel. Milyen folyamatok állhatnak
valójában a háttérben?
Napjainkban már tudományosan bizonyított ténynek számít,
hogy a nyugati táplálkozású emberek gyakorlatilag rézhiányossá váltak. A
vegetáriánusokra ez kevésbé igaz, mert náluk a növények révén több réz kerül be a
szervezetbe, illetőleg egy másik folyamat is ebben az irányban hat. Aki ugyanis
sok növényt eszik, annak kisebb a fehérjeterhelése, mint annak, aki állati
fehérjékkel táplálkozik. Az utóbbiaknál visszaszorul a nyomelemek felszívódása.
A másik igen érdekes dolog a terhességgel, illetve a
magzati korral kapcsolatos. Az emberi szervezet testsúlykilogrammonként általában
1–1,5 mg rezet tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a szervezetben mintegy 70–100 mg
réz van, terhesség alatt azonban ez a mennyiség a duplájára, sőt a két és
félszeresére is megnő. Ha ez a rézszintemelkedés nem következik be a terhesség
alatt, akkor jelentkeznek a rézhiány következményei. A réznek főleg a terhesség
második felében van nagy szerepe, mert az agy felépítéséhez a magzat igen sok
rezet vesz fel, s közben létrejöhet az anya szervezetében a rézhiány.
A legújabb vizsgálatok – amelyek nagy része a University
of Michigan Medical School kutatóinak eredménye – nagyon érdekes
összefüggéseket mutatnak a terhesség idejére és a születés utáni időszakra
vonatkozóan. Ennek
lényege, hogy áldott állapotban és főleg a terhesség második részében, ha van
kellő utánpótlás, akkor a női szervezet réztartalma a korábbi két és
félszeresére emelkedik. Természetesen ez a változás nem következik be akkor, ha
a nő rézhiányos környezetben él, illetve ilyen táplálkozást folytat. Nem
véletlen, hogy ha a szervezetben nem következik be az ideális
rézmennyiség-változás, akkor megjelennek a rézhiányra jellemző tünetek,
betegségek.
A
rézhiánynak szerepe van az ilyenkor tipikusan jelentkező tüneteknél, mint
amilyen a vérszegénység, a csontritkulás, az ödémás jelenségek, a fáradtság.
Különösen elgondolkodtató, hogy az említett jelenségek szinte egy időben lépnek
fel.
A szakemberekvéleménye szerint, ha több betegség is
jelentkezik egy időben, és ezek összefüggnek a rézhiánnyal, akkor a
terhességi problémák orvoslásakor feltétlenül számításba kellene vennünk a
rézhiány megszüntetését is.
Az állatkísérletek egyértelműen bizonyították, hogy már
enyhe rézhiány esetén is koraszülés és fejletlenebb utód születik. Terhes
anyáknak adott ásványi és nyomelemekből készült, kellő mennyiségű rezet
tartalmazó preparátumok jelentősen csökkentették a születési
rendellenességeket.
A vérszegénységről külön is érdemes szólni, hiszen a réz
segíti elő a vas beépülését a hemoglobinba. A túlzott vasbevitel viszont
kiszorítja a szervezetből a rezet. Ha vérszegénység esetén a vas adagolása nem
segít, akkor feltétlenül érdemes megvizsgálni, hogy a rézhiány vagy valami más
tényező gátolja-e a vas beépülését.
Megemlítek egy további érdekességet. Megfigyelték, hogy
ha egy csecsemő sokáig anyatejen fejlődik, annak az immunrendszere általában
sokkal jobb, mint azé a kisbabáé, akit hamar elválasztanak. Az anyatej
réztartalma két és félszeres a tehéntejhez képest!
A csecsemők rézhiánya több tünetet is eredményez. Egyértelműen
vérszegénységhez vezet, ami nem reagál a vasszint növelésére.
Csont
abnormitások is gyakoriak, csontritkulás, törések fordulnak elő. Következmény
lehet a növekedés nélküli testsúlygyarapodás. A fehérvérsejtek neutrofil
száma csökken, ami az immunrendszer gyengesége miatt növekvő fertőzésveszélyhez
vezet.
Természetesen a csecsemőkori rézbevitelben mutatkozó
különbség csak az egyik tényező, ami az immunrendszerben kialakuló különbségért
felelős lehet. Itt
valószínűleg annak is szerepe van, hogy a tehéntej fehérjetartalma viszont
közel háromszorosa az anyatejének, ami túlterheli fehérjével a fejlődő
szervezetet.
Meg kell jegyezni, hogy a rézhiány miatt
bekövetkező csecsemőkori károsodások a fejlődés későbbi időszakában már nehezen
vagy egyáltalán nem korrigálhatók.
Jó tudni, hogy a rézpótlás kényelmes és
biztonságos módjának számít a bőrön át történő bevitel. Ez könnyen
megvalósítható a rézszálas textíliából készült termékek viselésével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése