Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2016. szeptember 30., péntek

A gyermekkori hemangiomák tipusai képekben



A gyermekkori hemangiomák tipusai képekben

A gyermekkori haemangiomák lehetnek felületesek, mély vagy vegyes elváltozások.
     A felületes gyermekkori haemangiomákat  nevezhetik kapilláris haemangiomáknak, kapilláris naevuszoknak, eper haemangiomáknak.Ezen formáknál az erek a bőr legfelső rétegében  kitágult.
     Mély mély haemangiomák vagy barlangszerü  haemangiomák  mélyebben  a bőrben és a bőr alatti szövetekben helyezkednek el és egy kékes lágy-kemény duzzanat alakjában észlelhetők.
     Mindkét típusú haemangiomas együttes előfordulása a vegyes angiomatous naevi. Egy eper alakzatu naevus takarja a kékes duzzanatot.

1-KAPILLÁRIS ÉRDAGANAT



2-ÜREGES ÉRDAGANAT



3-IDEM




4-IDEM 


#1 Dr.BauerBela

ARANYÉR GYERMEKEKNÉL



Aranyér gyerekeknél
Az aranyér főleg felnőttkori betegség, de gyerekeknél is előfordul. Az aranyér során a végbélgyűrű vénái kitágulnak, melyek könnyen begyulladnak, viszkethetnek, csomók képződhetnek és kitüremkedhetnek az aranyér betegség előrehaladása során.
Az aranyér okai:
Az aranyér kialakulásában nagy szerepet játszhat az öröklődés. A betegség kialakulását segíti az öröklődő kötőszöveti gyengeség, így azoknál a gyerekeknél, ahol a szülők aranyérbetegségben szenvednek, nagyobb százalékban alakul ki.
A vénás tágulatok kialakulását elősegíti minden olyan helyzet mely haspréssel jár a megnövekvő nyomás miatt, így az aranyér kialakulásának oka lehet a székeléssel együtt járó erőlködés, valamint az életmód is közvetlenül hatással lehet a betegség kialakulására. A nehéz súlyok emelése, a rostszegény táplálkozás, túl kevés folyadék fogyasztása, a mozgáshiányos életmód és elhízás hajlamosíthatnak a betegségre.
Az aranyér tünetei:
Az aranyérre a székelés közben jelentkező fájdalom, illetve vérzés a legjellemzőbb, ám a panaszok nem mindig ilyen egyértelműek.
Altesti diszkomfort érzés, viszketés, csomók megjelenése a végbélnyíláson szintén aranyérre utalhatnak. Amennyiben a vénatágulat begyullad, égő viszkető fájdalom jelentkezhet a székeléstől függetlenül is.
A székletben vér és nyálka jelenhet meg, a vérzés általában nem jelentős. Aranyérre hívhatja fel a figyelmet a gyermek alsóneműjén talált váladékozás is.
A vénatágulatok kialakulása nem 1-2 nap alatt zajlik, hanem egy hosszú, hónapokra, évekre nyúló  folyamat, ez az oka annak hogy  felnőttkorban okoz nagy számban tüneteket. A gyermekkori aranyerek többsége kezdeti stádiumban van, de éppen ezért fontos a betegség kialakulásának megelőzése, a kezdeti tünetek felismerése.
 
Az aranyér kezelése:
Felnőttkorban a stádiumtól és típustól függ a terápia, mely a gyógyszeres kezeléstől a sebészeti beavatkozásig széles palettán terjedhet.
A gyermekkori aranyerek kezelése általában életmódváltozással és gyógyszeres kezeléssel történik.
Fontos a széklet rendezése. A cél a napi egy normálnál kissé lágyabb széklet elérése. A megfelelő diétával, a rendszeres életmóddal és a megfelelő folyadékfogyasztással elérhető ez a cél, a székrekedésről szóló cikkünkben leírtak szerint. (klikk a linkre)
A gyulladás miatti tüneteket, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító helyi kezeléssel enyhítik, mely megvalósulhat végbélkúp, krém, ülőfürdő, vagy ezek kombinációjának alkalmazásával.
Fontos a fokozott higiénia, érdemes nedves popsitörlőt használni a fenéktörlésre, illetve jelentősen csökkenti az aranyér tüneteit a székelés utáni fenékmosás.
Az aranyér megelőzése:
A  rostdús, kiegyensúlyozott étkezés és a megfelelő folyadékfogyasztás, valamint a mozgás segít a széklet ritmusának beállításában. Érdemes a gyermeket rendszerességre szoktatni, naponta ugyanabban az időben legyen széklet, így a székrekedés megelőzésével kiküszöböljük a nehéz székeléssel járó hasprést, mely hosszútávon a vénatágulatok kialakulását segíti.


#1 Dr.BauerBela

2016. szeptember 29., csütörtök

A PSORIASIS GUTTATAE/KÖNNYCSEPP PIKKELYSÖMÖR/KÉPEKBEN



A jellemző elváltozás a  több, kisebb pikkelyes plakk.  A"Gutta" latinul könnycsepp; guttate psoriasis úgy néz ki, mintha  zuhanyszerüen vörös, hámló könnycseppek hullottak volna a bőrfelületre.Az elváltozások rendszerint, a törzs  a felkar és a comb bőret érinti,de az arc, fül és a fejbőrön is gyakran előfordul . Az elváltozások nagyon halványak lehetnek, és gyorsan eltűnnek. Esetenként előfordulhat, hogy csak néhány elszórt kiütés jelentkezik.

1



2-



3-



4-



5-








6- 


#1 Dr.BauerBela

Miért nevezik csókbetegségnek a mononucleosist?



Mononucleosis -

 Rendkívül kellemetlen tünetekkel jár a csókbetegség



Miért nevezik csókbetegségnek a mononucleosist?
A betegség pontos latin neve mononucleosis infectiosa, az orvosok Pfeiffer-féle mirigyláznak is nevezik, a hétköznapokban pedig valóban használatos a csókbetegség elnevezés is. Utóbbi azért ragadt rá, mert legtipikusabban nyállal terjed, emellett pedig főleg serdülőkorban és huszonévesen gyakori, bár mindez természetesen nem kizárólagos. Nem kizárólag csók vagy szexuális érintkezés útján lehet elkapni, de valóban ez a leggyakoribb. Mivel cseppfertőzésről van szó, emellett tipikusan gyakran megjelenik olyanoknál is, akik például marihuánát, hasist szívnak, és körbeadják egymás között a füves cigarettát vagy a pipát. Ám ez sem általános, vagyis felesleges hűtlenséggel, netán drogfogyasztással gyanúsítani azt, aki elkapja a fertőzést, hiszen ha valaki egy beteg után nem megfelelően elöblített pohárból iszik, akkor is megbetegedhet. Magát a betegséget többnyire egy Epstein-Barr nevű vírus okozza, ami a herpeszvírusok körébe tartozik. Kisebb százalékban ennek egy rokona, a citomegalo-vírus a felelős a fertőzésért.
Milyen tünetekkel jár ez a betegség?
A mononucleosis az egyik legkellemetlenebb immunrendszeri megbetegedés, de mindenkire másként hat. A beteg először jellemzően torokfájással, lázzal és általános gyengeséggel, rossz közérzettel küzd. Párhuzamosan a nyirokmirigyek is megduzzadnak, fokozott izzadás jelentkezik, de egyéb tünetekről is beszélhetünk, melyek egyénenként is eltérhetnek egymástól. Egyes belső szervek, így például a máj vagy a lép megduzzadása éppúgy ide tartozik, mint a nyomás a mellkasban, a hasi fájdalom, az erős fejfájás vagy a hányás, sőt, a mandulagyulladás. Emellett általános nyomott hangulat is társulhat a mononucleosishoz: levertség, kedvtelenség, minden mindegy-állapot.
Miben térnek el egymástól az egyes esetek? Netán a lábadozási idő terén is jelentkezhetnek különbségek?
A Pfeiffer-féle mirigyláz még a mai fejlettnek mondható orvostudomány mellett is elég kiszámíthatatlan. Hogy mindjárt a legérdekesebb példával kezdjem, egyesek úgy vélik: olyan betegek is vannak, akik csak hordozzák a vírust, miután mondjuk csókolóztak egy fertőzöttel, de rajtuk semmiféle tünet nem ütközik ki. Viszont innentől kezdve ők is megfertőzhetnek másokat… Ami az egyes állapotok súlyosságát illeti, vannak, akik úgy esnek át a betegségen, hogy nem is tudnak róla, legfeljebb egyszer-kétszer kicsit gyengének érzik magukat, vagy még az sem. A másik véglet hetekig tartó, stabilan visszatérő rosszulléteket, általános gyengeséget, rossz közérzetet jelent. A gyengeség itt szó szerint értendő, és nem túlzás: az is előfordulhat, hogy a beteg jóformán fel sem bír kelni az ágyból, olyan szinten nincs ereje. Ilyenkor akár fél évnél hosszabb idő is eltelhet addig, mire az illető végre teljesen jól érzi magát, sőt, bizonyos – szerencsére tényleg szélsőséges – esetekben akár ennél hosszabb lábadozásra is sor kerülhet. A betegség ráadásul roppant alattomos: a szervezet egyes sejtjeiben megmaradhatnak a nyugalomban lévő vírusok, amik később ismét aktiválhatják magukat.
Mi az egyéni eltérések oka?
Az egyik ok, hogy a vírus gyakorlatilag az emberi test összes szövetét és szervét képes megbetegíteni, de nagyban eltér, kinél mire „húzódik rá”. Alapesetben nagyjából egy hónap vagy kicsit több idő, míg elmúlik, ennek az első fele keményebb, ekkor jellemző a láz, a rosszullét, ezt követően pedig még több hetet is igénybe vehet, míg a nyirokcsomók visszahúzódnak. Itt jegyezném meg, hogy transzplantáltak vagy HIV-fertőzöttek esetében is gyakori a mononucleosis, és az ő esetükben általában különösen súlyos tünetekkel zajlik le, hiszen az immunrendszerük eleve gyengébb.
Meglehetősen általános tüneteket említett. Hogyan jönnek rá az orvosok, hogy minden kétséget kizáróan mononucleosisról van szó?
Teljes biztonsággal szinte csak laborvizsgálatokkal, egyébként pusztán a tünetek alapján aligha állítható fel teljesen egzakt diagnózis. Leggyakrabban a tüszős mandulagyulladással szokták összekeverni a kezdeti stádiumot, gyakran ugyanis szinte megtévesztően azonosak a tünetek. A választ ezekben az esetekben is a laborvizsgálat adja meg. De a betegség még ebből a szempontból is rendhagyó, mert korántsem biztos, hogy az első tünetek jelentkezésekor egy vérvétel kimutatja. Mindenesetre a legárulkodóbb, hogy ha valaki megfertőződik mononucleosisszal, annál jellegzetes elváltozások jelentkeznek a vérképben: rendszerint megszaporodnak a limfociták és a monociták. Ez okozza egyébként a nyirokcsomók, netán a máj vagy a lép megduzzadását is. A májproblémák néha sárgasághoz is vezetnek.
Hogyan lehet gyógyítani a mononucleosist?
Sehogy. Magától elmúlik, amikor elmúlik, és mint mondtam, ez betegenként is erősen változó. Gyorsítani nem nagyon lehetséges a lefolyását, így igazán sokat sajnos nem tehetünk. Pihenés, a megterhelő fizikai aktivitás kerülése mindenképpen javasolt, az egyes tüneteket pedig azok a gyógyszerek enyhíthetik, amiket egyébként is szedünk ilyen esetekben. Ezek persze magát a betegséget nem gyógyítják meg, és csakis orvosi rendelvényre élhetünk velük. Bizonyos esetekben antibiotikumokra is szükség lehet egyes felülfertőződések, komplikációk miatt, de ez sem gyakori. Ha azonban nincsenek efféle fertőzések, éppen a máj állapota miatt kerülni kell az antibiotikumokat, és mint sejthető, az alkoholfogyasztás sem javasolt. Mindvégig ügyeljünk a bőséges folyadékfogyasztásra, és ami nagyon fontos, szedjünk vitaminokat, együnk sok gyümölcsöt, zöldséget. A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás ilyenkor kiemelten fontos.
Milyen szövődményekkel kell számolnia annak, aki megfertőződött?
A legradikálisabb ezek közül a léprepedés, ami szerencsére ritka, és ha előfordul, akkor is inkább a felnőtt betegeknél. Ha azonban a betegség lefolyása alatt hasi fájdalmat érzünk, azt sosem szabad félvállról venni éppen emiatt. Néha légúti panaszok is jelentkezhetnek.
Halálos kimenetelű lehet a mononucleosis?
Elméletileg lehet, ez azonban tényleg olyan ritka, hogy tanácsosabb inkább elméleti valószínűségről beszélni.

#1 Dr.BauerBela