Amikor rohanni kell az orvoshoz
A gyermekkori betegségek nagyobb részénél – szerencsére – "van idő" a rendelési idő, az orvosi vizit kivárására. Ám néha szaladni kell: ez jelentheti a tényleges rohanást kórházba, de az ügyelet, súlyosabb esetben akár a mentő kihívását is. Vegyük sorra a legfontosabb vészhelyzeteket.
Légzési nehezítettséggel, fulladással azonnal orvoshoz kell fordulni. A kilégzési nehezítettség asztmás roham, a belégzési nehezítettség krupp, a nyögő légvétel súlyos tüdőgyulladás jele lehet. Ám nem kell orvoshoz szaladni láz, köhögés, orrfolyás esetén, ha a gyermek állapota egyébként jó, itatható és láza csillapítható.
Az “idegen test” tipikus gyermekgyógyászati szakkifejezés. A kisgyermekek gyakran a szájukban tartanak valamit, amit egy hirtelen mozdulat, légvétel miatt könnyen félrenyelnek. Ha az idegen test a gyomorba jut, annak többnyire semmiféle következménye nincs, még a nagyobb tárgyaknak, pénzdaraboknak – de a szétharapott üvegnek sem. Nem is azért kell szaladni – hanem azért, mert nem tudjuk, hogy a gyomorba jutott-e! Lehet, hogy a légcsövön át az egyik oldali főhörgőbe került, amikor csak a tüdő egy részét zárja el. Így hosszú időn át észrevétlen maradhat. Ez mégis életveszélyes helyzet, mert egy köhögési roham kapcsán az idegen test kiugorhat addigi helyéről, és a légcsőben elakadva fulladást okozhat. Tehát idegen test egyenlő rohanás!
A hasfájás külön téma. A gyermekek nagy részének “normálisan” is fájhat a hasa: így fejezhetik ki, hogy székelési vagy szelelési ingerük van. Máskor – igen gyakran – a fájdalom enyhe tünetmentes bélhurut vagy enyhe hasmenés tünete. A baj az, hogy sajnos számos heveny betegség jele is lehet: vakbélgyulladás, bélcsavarodás, bélmegállás (más szavakkal bélhűdés, ileus). Nagyobb bajra akkor van gyanú, ha a hasfájdalom nagyon heves, ha a gyermek lázas, esetleg véres a széklete (vagy véreset hány), rossz az általános állapota (bágyadt, sápadt, rosszkedvű, nem tud felkelni, nem iszik stb.). Azt a jó állapotú gyermeket, aki bejelenti, hogy fáj a hasa, majd befal két szelet tortát és utána elszalad hancúrozni, nem kell azonnal orvoshoz vinni…
Görcsrohamnak nevezzük, ha a gyermek elveszíti az eszméletét és furcsa, rángatózó mozgásokat végez, szeme fennakad, nem lehet vele beszélni, ilyenkor nem is sír. Azonnali ellátást (mentőt) igényel.
Forrás-Dr.Kállay Krisztián
Más a helyzet az ájulással, amely nem igényel feltétlenül sürgős teendőt, különösen akkor nem, ha hirtelen nőtt kamaszgyermeknél lép fel. Főleg, ha az okát is tudjuk, például, hogy hosszas ácsorgás váltotta ki, meleg, zárt helyen. Azért ismeretlen eredetű első ájulást érdemes kivizsgáltatni.
A viselkedészavarokról is beszélnünk kell. Ha a gyermek hirtelen furcsákat tesz vagy mond, félrebeszél vagy érthetetlenül gagyog, forduljunk azonnal orvoshoz.
A hányás is lehet idegrendszeri betegség tünete, gyakrabban azért csak banális fertőzés jele. Ezért, ha csak egyszer fordult elő és a gyerek jól van, akkor otthon figyeljük. Ha az állapota romlik vagy többször hány – szaladjunk.
Végül megemlítünk még egy banális kombinációt. A láz önmagában nem ok a szaladásra. Ugyanígy a kiütés sem. De a kettő együtt igen! Ennek oka az, hogy az utóbbi idők rettegett betegsége, a járványos agyhártyagyulladás is gyakran így kezdődik. Márpedig ilyenkor az első ellátásnak kulcsfontosságú szerep jut.
A balesetek teszik ki a sürgősségi esetek nagy többségét: törések, sérülések, égések. Ilyen esetekben a gyors ellátás tökéletesebb gyógyulást jelent. Azonnal szaladni kell a fej komoly beütése után, még akkor is, ha a gyermek jól van és nem vérzik. Nem ijesztgetésnek szánom, de a következményes agyvérzés lehet “néma” is, vagyis tünetmentes az elején. Ezért az eszméletvesztéssel járó koponyasérülés azonnali indok a szaladásra. (Ez nem csak a balesetekre vonatkozik: bármilyen okból eszméletlen gyermeket azonnal kórházba kell vinni!) A balesetek között kell megemlíteni az áramütést, égést, vízben fuldoklást.
A felsorolás sosem lehet teljes. Alapelv, hogy ha a gyermek általános állapota rossz – vagy nem megítélhető –, mindenképpen forduljunk orvoshoz. A gyakorlott szülő már találkozott a gyermekkori betegségek nagyobb részével, így ezeket nagy biztonsággal ápolni is tudja. Azonban ő is csak akkor vállalja, ha biztos a dolgában. Ha nem – akkor rohanás!-Forrás-Dr.Kállay Krisztián
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése