Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2013. április 9., kedd

FELZSIVÓDÁSI ZAVAROK GYERMEKKORBAN


Felszívódasi zavarok okai, tünetei gyermekkorban (szénhidrat, zsír, fehérje). A betegek legjellemzõbb apolasi problémai.



A MUCOVISCIDÓZIS/CISZTÁS HASNYÁLMIRIGY FIBRÓZIS/VEZETŐ ÉS EGYUTTAL MEGHATÁROZÓ ELVÁLTOZÁSAI A TÜDŐBEN ZAJLANAK LE..A GYAKRAN MEGISMÉTLŐDŐ TÜDŐGYULLADÁSOK KIHATÁSSAL VANNAK A MELLKAS KLINIKAI ALAKTANÁRA. AMINT A FENTI KÉPEN IS
LÁTHATÓ,JELLEMZŐ AZ ELÜLSŐ MELLKASFAL JELENTŐS BEHÚZÓDÁSA.
 .


Felszívódási zavarok okai, tünetei gyermekkorban (szénhidrát, zsír, fehérje). A betegek legjellemzõbb ápolási problémái.

Táplálékunk fehérje, zsír, szénhidrát alkotórészeinek bonyolult molekulái az emésztés során 656h76g különbözõ emésztõenzimek segítségével egyszerû molekulákká bomlanak le a vékonybélben.. csak ezek az egyszerû molekulák tudnak a bélbõl felszívódni.
Az emésztés és felszívódás (absorptio) igen bonyolult folyamat, amelyhez normális máj-, és hasnyálmirigy mûködés, valamint a vékonybél nyálkahártya bélbolyhainak épsége és enzimeinek normális aktivitása szükséges.
Felszívódási zavar = malabsorptio.

Malabsorptiós kórképek:
Felszívódási zavar többnyire másodlagosan alakul ki valamilyen károsodás (pl. bélfertõzések, táplálékallergiák, krónikus gyulladások) miatt. A veleszületett, elsõdleges felszívódási zavarok ritkák.
Malabsorptio következtében a beteg voltaképpen éhezik, hiszen az elfogyasztott táplálékot vagy annak bizonyos alkotórészeit nem tudja hasznosítani
Tünetek:
Ø         A súlygyarapodás és a növekedés lelassul
Ø         Hasmenés, hányás, haspuffadás, hasfájás
Ø         Fehérje felszívódási zavar esetén rothadásos, bûzös széklet
Ø         Zsírmalabsorpció esetén zsírfényû, bûzös nagytömegû széklet
Ø         Szénhidrát felszívódási zavar esetén habos, híg savanyú széklet
Ø         Hiányállapotok
Ø         Elektrolit - zavarok
Ø         Rossz kedélyállapot
Ø         A tejcukrot alkotórészeire bontó laktáz az emésztõrendszer legsérülékenyebb enzimje. A vékonybél nyálkahártyát károsító hatások elsõsorban a bélbolyhok csúcsán elhelyezkedõ laktáz enzim aktivitását csökkentik és következményesen laktázmalabsorptiot okoznak, amely tehát nem önálló betegség, hanem a vékonybél nyh. károsodásának leggyakoribb tünete.a haspuffadás, hasmenés, kínzó hasi kólika azonnal megszûnik, ha a beteg nem fogyaszt tejcukor tartalmú táplálékot. Okát mielõbb ki kell deríteni (mint pl. a láznak sem elég a lázcsillapítás, okát is kell keresni!)
Malabsorptios betegek kivizsgálása:
·                                 Székletvizsgálat: bact, parazita, Giardia lambia
·                                 Labor, UH, rtg
·                                 Biopsia szövettani vizsgálat
A leggyakrabban elõforduló kórképek:

1. Postenteritises syndroma:
Bactériumok, gombák, vírusok okozta enterális infekciók károsíthatják a vékonybél nyh-t és a károsodás következtében létrejött felszívódási zavar a bélfertõzés után is megmarad. Gyakori az elõfordulása.
Th: tejcukormentes étrend. A vékonybél nyh néhány hét alatt regenerálódik.



2. Tehéntej-allergia:
A csecsemõ fiziológiás tápláléka az anyatej, amelyet a legkitûnõbb tápszer sem tud teljes mértékben helyettesíteni. A fiatal csecsemõ éretlen immunrendszere a táplálékkal bejutó fajidegen fehérjékkel szemben még nem nyújt kellõ védelmet, ezért a tehéntejbõl készült tápszert fogyasztó csecsemõkben allergia alakulhat ki a tejfehérjékkel szemben. Minden 6 hónapos kora elõtt mesterségesen táplált csecsemõt veszélyeztetettnek kell tekinteni.
Tünetek:
Ø         Bõrtünetek: ekzema, atopiás dermatitis, csalánkiütés
Ø         Légzõszervi tünetek: asthmás jellegû nehézlégzés
Ø         Emésztõszervi tünetek: hányás, hasmenés
Kezelés: tehéntejfehérje mentes diéta

3. Coeliakia:
A coeliákia a vékonybél-nyálkahártya atrophiájával járó klasszikus malabsorptios kórkép.
Az etiológiája csak 1950-ben tisztázódott : egyes egyénekben négy gabonafajta : a búza, a rozs,  az árpa és a zab egyik fehérje természetû anyaga, a glutén illetve annak egyik alkotórésze, a gliadin súlyos betegséget okoz.
(Magyarul lisztérzékenységnek is szokás nevezni, de ez így nem szerencsés, mert félreértésre ad alkalmat.
 Ugyanis mind a négy gabonafajta minden származéka  károsító hatású a coeliákiás egyén számára)
A betegség kialakulását genetikai tényezõk is befolyásolják, amit az is jelez, hogy a betegek elsõfokú rokonainak kb 10%-ában mutatható ki a kórkép. A patomechanizmus pontosan nem ismert, de az biztosra vehetõ, hogy immunológiai tényezõk szerepet játszanak a gliadin vékonybél nyálkahártya károsító hatásában.
A kórkép általában a csecsemõkor második felében, illetve a kisdedkorban jelentkezik, de kezdõdhet késõbb is, sõt elõfordul, hogy csak a felnõttkorban manifesztálódik.
Tünetek :
Régebben úgy gondolták, hogy a coeliakia  a csecsemõ és kisdedkor betegsége, és késõbb az intolerancia megszûnik, a gyermek  „kinövi” a betegséget. Mai tudásunk szerint ez nem így van, a coeliakiás egyén glutinén-toleranciája  életre szóló, végleges,  de a betegség tünetei az életkorral valóban változnak.
A coeliakiás kisgyermekekben  általában súlyos malabsorptios tünetcsoport észlelhetõ  haspuffadás, gyarapodási zavar,   gyakori, nagy tömegû zsíros és bûzös széklet, hiányállapotok, sorvadás, apathia. A jellegzetes tünetek kialakulása a csecsemõ étrendjébe bevezetett gliadin adása után alakulnak ki. Erre minél késõbb kerül sor, a tünetek annál késõbb és enyhébb tünetekkel járnak.
Idõsebb gyermekekben és felnõttekben más tünetek mutatkoznak. Pl  csontritkulás, cinkhiány, különbözõ vitaminhiányos állapotok, vérzékenység, szokásos kezeléssel nem befolyásolható vérszegénység.
A labor eltérések közül jellemzõ az alacsony a :Se összfehérje, vas, Ca. A serumban kimutatható  IgG és IgA  antigliadin.
Az egyénenként  és gyermekkoronként  változó tünetek miatt a coeliakiát biztosan megállapítani csakis vékonybél biopsiával lehet. Minden glutént fogyasztó coeliákiás betegben (életkorától és az éppen észlelhetõ tünetektõl függetlenül) szövettani vizsgálattal kimutatható a vékonybél bolyhainak sorvadása, atrophiája.
Gluténmentes (gliadinmentes) diéta hatására a boholy atrophia megszûnik, a vékonybél bolyhok kb. egy év alatt regenerálódnak. Ha a beteg újból glutént fogyaszt, a boholy atrophia  ismét kialakul.
Kezelés :
Jelenleg nem ismerünk olyan kezelési módot, amely a glutén intoleranciát meg tudná szüntetni. Viszont a glutén intolerancia minden tünete megszûnik, ha a beteg étrendjébõl a négy gabonafélét teljesen és végleg kiiktatjuk. Helyettük rizs, kukorica, szója használható. A glutén mentes diéta elkezdésétõl a beteg állapota 3-4 hét múlva látványosan javulni kezd, és hamarosan már nem is lehet a coeliákiás egyént az egészségestõl megkülönböztetni. Feltétele azonban a jó állapot fenntartásának a diéta további folyamatos és pontos betartása.
A coeliákiás beteg családját meg kell tanítani a diétás ételek  elkészítésére. A coeliákiás gyermek speciális gondozásra szorul, amelynek során labor vizsgálatokkal a diéta megfelelõ betartását ellenõrizni kell.
4. Mucoviscidosis:
Részleteiben még ma sem teljesen tisztázott örökletes kórállapot, amely okát tekintve azenzymopathiák csoportjába tartozik, de következményeiben részben malabsorptios jellegû betegség.
A mucoviscidosis a nyákot termelõ mirigyek mûködési zavara.
A légzõrendszer és az emésztõrendszer nyálkahártyájában lévõ külsõ elválasztású mirigyek a normálisnál sûrûbb, tapadósabb váladékot termelnek. (Cl anion transport károsodik) Ennek következtében a kivezetõ járataik eltömõdnek, a mirigyekben pangás, majd sorvadás és kötõszövetes elfajulás, degeneráció következik be. Ez mind a bélfali, mind a  bronchialis, mind pedig a hasnyálmirigyben végbemehet, akár külön, akár együttesen. Jelentkezhet már újszülöttkorban, de a legtöbb esetben a csecsemõkor folyamán alakulnak ki a tünetek.
Tünetek :
1.    Leggyakoribb megjelenési formája a meconiumileus. Ha a terelõdõ béltartalom már a méhen belüli életben besûrûsödik, azt az újszülött bélmozgásai nem tudják továbbítani. Így már  az újszülöttkorban ileus keletkezik. Nyákoldó szerekkel, illetve kontrasztanyagok  (Gastografin) beöntésével igyekeznek a béltartalmat felpuhítani, oldani és a székürítést megindítani. Ennek sikertelensége esetén operálni kell. A meconium fehérje tartalma magas, TCA (tri-clor-ecetsav) –próbával mutatható ki.
2.    A betegség légzõrendszeri alakjában a légutak nyálkahártyájában lévõ mirigyek sûrû, nyúlós, tapadós, viszkózus váladéka nem tud kiürülni, s a hörgõk falához tapadva eldugaszolja a hörgõcskéket. A tapadós váladék a beteget állandó köhögésre  ingerli; szinte szamárköhögésre emlékeztetõ, pertussis szerû rohamokat képes utánozni. Az elégtelen váladékürülés következtében  a hörgõkben egyre több váladék halmozódik fel, ami a bactériumok számára jó táptalajt képezve állandó (fõleg Staphylococcus, Pyocyaneus)  fertõzést tart fenn. Ezért találkozunk gyakran recidiváló bronchitisekkel, bronchopneumoniákkal, amelyek késõbb hörgtágulatokat (bronchiectasia) és tüdõtályogokat (abscessus pulmonis) okoznak.
3.    Az emésztõrendszer mirigyei hasonlóképpen sûrû, nyákos váladékot termelnek. Ez a tapadó anyag nem tud kiürülni, elzárja és sorvasztja a bélfalat, illetve akadályozza a hasnyálmirigy váladékának  (az emésztõenzimeknek) a duodenumba való jutását. (hasonló mechanizmus magyarázhatja a mucoviscidosisos betegek között a diabetes tízszer gyakoribb elõfordulását). Így a tápanyagok félig emésztve ürülnek ki; a széklet nagy tömegû, zsírfényû, bûzös (a coeliakiásokéhez hasonló) lesz. Az erõlködéstõl könnyebben alakul ki végbél-elõesés, mint az egészséges gyermekekben. Betegségének elõrehaladtával a gyermek egyre anaemiásabb, soványabb, leromlottabb, erõtlenebb lesz.
4.    A folyamat kiterjed a verejtékmirigyekre is. Ez a jelenség viszont segít a diagnózis  laboratóriumi igazolásában. Ugyanis a mucoviscidosisos gyermek verejtéke lényegesen nagyobb töménységben tartalmaz konyhasót, mint az egészségeseké. Pilocarpin-stimuláció után nyert verejtékbõl (izzadságból)  határozzák meg a NaCl mennyiséget. Ha ez 50-60 mmol/l-t meghaladja, biztos a diagnózis. Bromid-teszttel is végezhetõ a próba. Sok helyen a bõrre helyezett ionszelektív elektródokkal határozzák meg a verejték sótartalmát.
Gyógykezelés :
Oki gyógymódunk nincs. Fontos korán felismerni, a tüneteket enyhíteni, a bacteriális fertõzéseket csökkenteni, a recidivákat csökkenteni. Szövõdménye lehet: anus prolapsus a sok köhögéstõl, székrekedéstõl.
            Léguti formában  legfontosabb teendõ, hogy feloldjuk a hörgõkben felszaporodó sûrû nyákot, hogy a gyermek felköhöghesse. A nyákoldót (Mucosolvin) porlasztóval juttatjuk be a légutakba. Fizikálisan légzésgyakorlatokat végeztetünk; fontos a tiszta levegõn való tartózkodás : séták az erdõben, magaslati helyeken, tenger mellett stb.
            A hasi típusokban a sûrû nyákot per os, iv  Fluimucillal oldják, vagy Mucopront-al kezelik. Ezenkívül pancreas enzimeket juttatnak be (Cotazym forte, Pancreon, Kreon).
Az emésztést és a gyarapodást középhosszú szénláncú zsírsavakat tartalmazó gyógytápszerekkel segítik (pl Pepti junior). Ezek emésztéséhez és felszívódásukhoz kevesebb enzim is elégséges. Fontos a zsírban oldódó  vitaminok (A,D,E) parenterális pótlása.
A mucoviscidosis elõfordulási gyakorisága 1:2000-4000, ami hazánkban évi 40-60 új beteget jelent.
A betegek lejellemzõbb ápolási  problémái:
Ø         Az emésztés és a széklet megfigyelés
Ø         A magatartásbeli változások megfigyelése
Ø         A tünetek korai észlelése
Ø         A szülõk megnyugtatása és felvilágosítása
Ø         A diéta betartása
Ø         A félelem és szorongás leküzdésének elõsegítése
Ø         a folyadék és elektrolit háztartás rendezése
Cél: a gyermek megõrizze tünetmentes állapotát

http://www.fajltube.com/
#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése