NYIROKCSOMÓ GYULLADÁS -NYIROKCSOMÓ MEGNAGYOBBODÁS

Nyirokcsomó gyulladás és nyirokcsomó megnagyobbodás

Hatamas méretü nyaki nyirokcsomó gyulladás-3 éves gyermeknél

A nyirokcsomók a szervezetben elszórtan, a nyirokerek mentén elhelyezkedő, a nyirokrendszer részét képező szervek. Kb. 500-600 nyirokcsomó található diffúzan, illetve csoportosan a nyak, a hónalj, a mellkas, a has és az ágyék régiójában.

Szűrő funkciót töltenek be.

Ha a szervezet kórokozóval találkozik, a nyirokcsomókban gyors szaporodásnak induló limfociták (fehérvérsejtek egyik típusa) segítségével felvesszük a küzdelmet a fertőzéssel szemben.

A nyirokcsomók gyulladása és megnagyobbodása között nem lehet éles határt vonni.

A nyirokcsomók megnagyobbodása az esetek nagy részében ártalmatlan és nyom nélkül gyógyuló megbetegedés, de minden esetben a kórok felderítése szükséges

 ÖN TUDTA? A nyirokcsomó gyulladást latinul lymphadenitis-nek, míg a nyirokcsomó megnagyobbodását lymphadenomegalia-nak hívják Nyirokcsomó megnagyobbodást (lymphadenomegalia) okozhat gyulladás, fertőző betegség, autoimmun betegségek, nyirokrendszert érintő tumorok (limfómák), leukémia, és más szervek daganatos elváltozásai, melyek a nyirokszervekbe történő áttét képzésével (metasztázis) okozzák a nyirokcsomók duzzanatát.

 Nyirokcsomógyulladás (lymphadenitis).

A fertőzéssel (infekció) szembeni küzdelem eredménye a nyirokcsomó gyulladása. A megbetegedést kiváltó kórokozók széles palettán mozognak. baktériális (akut bakteriális eredetű felső légúti infekciók, kullancs által terjesztett Lyme-kór, rágcsálóktól származó tularemia, TBC) virális (heveny virális eredetű felső légúti fertőzések, CMV, EBV okozta mononucleosis infectiosa, morbilli, HIV) gombák paraziták (toxoplasma gondii) Panaszok nyirokcsomómegnagyobbodás és –

gyulladás esetén Lymphadenitis (nyirokcsomógyulladás) esetén a nyirokcsomók fájdalmas duzzanata észlelhető, mely az infekció helyétől függően a test bármely tájékán jelentkezhet.

 A tapintható nyirokcsomók mellett gyakran jelentkezik hőemelkedés vagy láz hidegrázás kíséretében, továbbá általános tünetek, úgymint elesettség, fáradékonyság, étvágytalanság, fogyás is előfordulhat.

 A megnagyobbodott és fájdalmas nyirokcsomók felett bőrpír jelentkezhet, melegebb tapintatú a bőr.

 FONTOS TUDNI! A test bármely területén tapintható nyirokcsomó észlelése esetén keresse fel háziorvosát!

Súlyosabb fertőzés esetén a bőr gyulladásával is járhat, valamint a környező szövetekben a fertőzés továbbterjedhet, tályog alakulhat ki, melyből a felhalmozódott genny a felszín felé utat törve, váladékozó sipolyon keresztül ürülhet.

A lyphadenomegalia (nyirokcsomó megnagyobbodás) okának másik nagy csoportját a daganatos betegségek következtében kialakuló elváltozások képezik. A nyirokcsomók daganatos elváltozása bekövetkezhet metasztázis következtében, amikor a daganatsejtek egy másik szerv tumoros elváltozásából származnak. De a nyirokcsomó lehet elsődlegesen érintett, ilyenkor a daganatos szövetburjánzás a nyirokcsomó szöveteiből indul ki. A daganatos nyirokcsomókra általánosságban jellemző, hogy többnyire fájdalmatlanok, és folyamatos növekedést mutatnak. Természetesen vannak eltérő esetek is!

 Hol tapintható leggyakrabban nyirokcsomó és mi okozhatja a megnagyobbodását?

Általában a legbanálisabb heveny fertőzések állnak az elváltozás hátterében. Ahhoz, hogy következtetni lehessen a lymphadenomegalia okára, ismerni kell, hogy az adott nyirokcsomó régiók, mely területekről gyűjtik össze a nyirokfolyadékot.

A fül előtti nyirokcsomók a szem és a halánték tájékáról, az áll alatti csomókhoz tartozik a szájüreg, a nyaki nyirokcsomók a fül területéről, az arc és a nyak régiójáról,

 a hónalji csomók a felső végtag, a mellkas és a has felső részéről, a lágyéktáji nyirokcsomók az alsó végtagok, az alsó hasi régió, a nemi szervek és a végbél tájékról érkező nyirokfolyadékot szűrik és tisztítják.

 A nyirokcsomó duzzanat leggyakrabban a nyakon, a hónaljárokban, és ágyéktájon (inguinálisan) tapintható, mely legtöbbször ártalmatlan fertőzés velejárója. A duzzanat jelentkezhet az érintett terület egyik oldalán vagy szimmetrikusan mindkét oldalon tapinthatunk nyirokcsomókat.

A nyaki panaszok hátterében általában fül-orr-gégészeti (felső légúti fertőzés) megbetegedés áll, de a nyirokcsomók alapos fizikális vizsgálata és az előzmények részletes ismerete szükséges a szintén lymphadenomegaliával járó különböző daganatos megbetegedések elkülönítése miatt.

A hónaljban lévő nyirokcsomók duzzanata kialakulhat a felső végtag sérülése következtében, lehet hematológiai betegségek tünete is, valamint emlő tumor esetén gyakran érintettek a hónalji nyirokcsomók.

Az inguinális nyirokcsomók leggyakrabban az alsó végtag sérülése (akár egy benőtt és begyulladt köröm is okozhatja), illetve különböző szexuális úton terjedő betegségek (a teljesség igénye nélkül: szifilisz, lágyfekély, lymphogranuloma inguinale) következtében válnak tapinthatóvá. Mindenképpen forduljunk orvoshoz, ha: akut fertőzés tünetei megszűntek és a nyirokcsomók nem húzódnak vissza a nyirokcsomó 1.5 cm-nél nagyobb, növekszik a tapintható elváltozás fájdalmatlan a nyirokcsomó kemény, tömött tapintatú és a környezetével összekapaszkodik (nem mobilis)

Egyszerű, azonban alapos fizikális vizsgálattal megállapítható, hogy lokalizált vagy generalizált a nyirokcsomók érintettsége, azaz csak egy régióban vagy a test több részén vannak tapintható nyirokcsomók.  

 A Hodgkin-limfóma Immunrendszerünk működése és zavarai A non-Hodgkin limfóma

A szifilisz A leggyakoribb daganatok első tünetei

A középfülgyulladás Fontos megállapítani a nyirokcsomó nagyságát, konzisztenciáját, nyomásérzékenységét vagy fájdalmatlanságát, a környezethez való viszonyát, azaz, hogy mobilis-e vagy összekapaszkodik a környezetével.

Általában az infekció lezajlása után a tapintható nyirokcsomók is eltűnnek. Ha perzisztál (nem szűnik meg) az elváltozás, és az ok egyértelműen nem mutatható ki vagy felmerül a daganatos eredet, nyirokcsomó biopszia szükséges. A biopszia az elváltozás lokalizációjától függően történhet helyi érzéstelenítésben vagy nagyobb beavatkozás esetén altatásban. Szövetmintát vesznek a kóros nyirokcsomóból, az így nyert szövetmintát szövettani vizsgálatnak vetik alá, a kórok tisztázása végett.

 (WEBBeteg - Dr. Borsi Lieber Katalin)

#1 Dr.BauerBela

---

EGY VESZÉLYES HELYEN KIALAKULT KITERJEDT ÓTVAR

#1 Dr.BauerBela

---

RITKA BETEGSÉGEK-MIAZ A CHAGAS KÓR ?

Mi a Chagas-kór?

Chagas-kór (az amerikai trypanosomiasis) A fertőzést egy  protozoon parazita (Trypanosoma cruzi) okozza , amely heveny gyulladásos bőrelváltozásokat (chagomas) a testszövetek gyulladásos fertőzését, mint pl- a szív-és emésztőrendszer

Az Egyesült Államokon kívül. Endémiás jelleggel Mexikó, Közép-és Dél-Amerikában fordul elő. A CDC becslése szerint körülbelül 8-11 millió ember fertőzött olyan országokban, ahol a betegség endémiás.

.

Chagas betegséget először 1909-ben irták le Brazíliában.

Chagas betegséget egy protozoa parazita Trypanosoma cruzi,

okozza.

Chagas betegség tünetei igen változóak.

Akut fázis tünetei Chagas betegség lehet duzzanat és / vagy bőrpír a bőr fertőzésének helyén (nevezett chagoma), kiütés, duzzadt nyirokcsomók, láz, fej és a test fájdalmak, fáradtság, hányinger, hányás és / vagy hasmenés, máj és / vagy a lép megnagyobbodás.

Krónikus fázis tünetei szabálytalan szívverés, szívdobogásérzés, ájulás (szinkópa), kardiomiopátia, pangásos szívelégtelenség, fulladás (nehézlégzés), tüdőtágulat,  hirtelen halál, krónikus hasi fájdalom, krónikus székrekedés, kitágult colon, és nyelési nehézségek.

Diagnózis

A kórelőzmény, fizikális vizsgálat, a mikroszkópos vizsgálat, és a  termelődött ellenanyagok kimutatásán a paraziták alkalmazott módszerek diagnosztizálására Chagas betegség.

Kezelés

parazitaellenes gyógyszer benznidazole (Rochagan, Ragonil) és nifurtimox (Lampit) elpusztítája vagy gátolja á T. cruzi paraziták szaporodását.

Krónikus fázisú betegeknél általában a kezelés a specifikus tünetek vagy szervi károsodás ellen irányul

A Chagas betegség ellen nincs oltás.

#1 Dr.BauerBela

---

KEDVENC KUTYÁNKRA SZÁMOS KÜLSŐ ÉLŐSKÖDŐ LESELKEDIK

Kedvenc kutyánkra számos külső élősködő leselkedik.

A parkokban és a szabad természetben tett séták, a többi kutyával esetleg más állattal való találkozások minden nap új lehetőséget teremtenek a parazitáknak a támadásra. A kirándulások során más állatoktól közvetlenül, vagy a többi állat által gyakran látogatott helyeken a környezetből is különféle külső élősködőkkel fertőződhetnek.
A bolhásság az egyik leggyakoribb probléma kutyáink esetében. A kutya saját bolhafajának tekintett kutyabolha(Ctenocephalides canis) meglehetősen hűséges típus, a kutyán kívül csak alkalomszerűen és rövid ideig telepszik más gazdafajra.
Alapvetően más a helyzet a macskabolha esetében, ugyanis a nemzetközi tapasztalatok alapján a  macskabolha(Ctenocephalides felis) nem csak a cicákon fordul elő túlnyomó többségben, hanem a kutyabolhát fokozatosan kiszorítva, napjainkban már kutyákon is ez a domináns bolhafaj. Ennek részben ellent mondanak a legújabb hazai vizsgálatok), melyek szerint kutyákon a kutyabolha nagyobb mennyiségben volt megtalálható, mint a macskabolha.
A macskabolha sikerének egyik oka az, hogy több gazdához is alkalmazkodott, a macskán és a kutyán kívül akár azembert is megcsipkedheti. Kutyán elvétve más bolhafajok, pl. az emberbolha (Pulex irritans) is előfordul.
A kifejlett  állapotban néhány milliméter nagyságú bolhák a vérszíváson kívül számos egyéb módon károsítják kedvenc kutyáinkat, allergiás bőrgyulladást okozhatnak, kórokozókat és bélférgeket terjesztenek. A bolhás eb gyakran és hevesen vakarózik, nyugtalan. A bolha nyálában lévő anyagokra allergiásan reagáló kutyákon súlyos bőrgyulladás jelentkezik.
Amennyiben a kutya szőrén öt kifejlett bolhát találunk, ez egyben azt jelenti, hogy a környezetében mintegy 95 bolha fejlődési alak búvik meg és várja az alkalmat, hogy kifejlett bolhává alakulva vért szívhasson.



A bolhák:
A bolhák a kutyák és macskák leggyakoribb külső élősködői, de más állatfajokon és az emberen is előfordulnak.
Kedvenc állatainkon leggyakrabban a macskabolha (Ctenocephalides felis) fordul elő, amely jól  alkalmazkodik egyéb gazdafajokhoz, így napjainkban már a kutyán is ez a legtöbbször élősködő bolhafaj, és időnként még az emberbe is belekóstol.
A kutyabolha ( Ctenocephalides canis) inkább hűséges típus, ritkábban élősködik más gazdafajokon és a macskabolha térhódítása következtében egyre inkább háttérbe szorul. Négylábú kedvenceinken alkalomszerűen vért szívhat még az emberbolha (Pulex irritans) és néhány egyéb, pl. rágcsálókon élősködő bolhafaj.
A bolhák az ízeltlábúak, ezen belül a rovarok közé tartozó, szárnyatlan, oldalról lapított testű élősködők. A kifejlett állapotban mintegy 2-4 mm testhosszt elérő, barna vagy fekete színű élősködő harmadik pár lába a hosszú, rendkívüli teljesítményre képes ugróláb. A kullancsokkal ellentétben, amelyek valamennyi mozgásra képes fejlődési stádiuma vért szív az áldozatokon, a bolháknak csak a kifejlett alakja élősködik
Egy szúró-szívó szájszervvel felfegyverzett, kifejlett bolha mohó vérszívó, naponta akár 13 mikroliter vért is kiszivattyúzhat az áldozatból, ami a kicsiny méretéhez viszonyítva tekintélyes adagnak számít.
A bolhák emésztése pazarló, az ürülékük rosszul emésztett vérből áll, így a darált mákhoz hasonló, fekete bolhaürüléket megnedvesített itatós papírra helyezve a hemoglobin kioldódása miatt látványos, piros elszíneződés jelenik meg a nedves itatóspapíron az ürülék körül. Ez az egyszerű bizonyítási eljárás segít abban az esetben, ha a bolhafésű az állat szőréből bolhát nem, csak bolhaürüléket emelt ki.
A lárva a kutya vagy macska környezetében fellelt szerves törmeléket, hámsejteket, bolhaürüléket fogyasztja. A bolhák fejlődésmenetében pete-lárva-báb-kifejlett bolha (imágó) fejlődési stádiumok követik egymást.
A bolhák szaporodásának dimenziói megnehezítik az ellenük való védekezést. A kifejlett nőstény bolha az áldozatára feljutva 30 percen belül már vért szív és ezt követően mintegy 48 órával már párosodik is.Egyetlen nőstény bolha akár napi 50 petét is rakhat, de a 20-30 pete/ nap átlagot két hónapon át megszakítás nélkül képes tartani. Az állatok szőrére lerakott, mintegy 0,5 mm nagyságú, sárgásfehér, ovális peték lehullanak a környezetbe, ahol kedvező körülmények között néhány napon belül 3-4 mm hosszú lárvák alakulnak ki belőlük. A bolhalárvák a fényt kerülve elrejtőznek a padló repedéseiben, a bútorok kárpitja és a szőnyegek alatt. A bebábozódott lárvákból kelnek ki a kifejlett bolhák. Néhány kifejlett bolha rövid időn belül fejlődési alakok tömegével képes a lakásunkat elárasztani, ha egyszer bejutottak a kedvenc állatainkon utazva.
A bolhák a kutyák és macskák szőre között szaladgálva folyamatosan nyugtalanítják kedvenceinket, nem véletlen, hogy a hatékony bolhairtás utáni első jelek egyike az, hogy az állatok sokkal nyugodtabbá válnak.
A bolhás eb gyakori és heves vakarózással jelzi az élősködők ügyködését, azonban a bolhás cica sokkal kevesebbet vakarózik.
 A bolhás macska feltűnően gyakran nyalogatja magát, ezt azonban sok gazdi annak tudja be, hogy kedvence tiszta állat és szeret mosakodni.
A bolhák folyamatos, mohó vérszívással gyötrik áldozataikat, ami a kifejlett és egyébként egészséges kutyán és macskán önmagában általában még nem okoz egészségkárosodást, azonban a más okból legyengült vagy kölyök állatokon már önmagában is veszélyes lehet.
A bolhák kártétele közé tartozik, hogy a nyálukban található bizonyos anyagokra a kutyák vagy macskák szervezete allergiásan reagál és már néhány bolhacsípést követően is heveny bőrgyulladás tünetei alakulnak ki.
A kipirult, nedvedző bőrfelületet az állatok sebesre vakarják, nyalogatják, a szőr kihullik, a bőr nem tudja ellátni szokásos védekező feladatát és baktériumos fertőzések megeredése is várható. Az angol nyelvű irodalomban FAD (Flea Allergy Dermatitis) betűszóval jelzett kórkép, azaz a bolhanyál okozta allergiás bőrgyulladás kutyákon gyakrabban alakul ki, mint macskákon.
A négylábú kedvenceinket támadó bolhafajok közül a kutatások jelen állása szerint a macskabolha lényegesen gyakrabban allergizál, mint a többi bolhafaj. A bolhák rovására írható továbbá, hogy egyéb élősködőket pl. a Dipylidium caninum, azaz ékes magyar nevén az uborkamagképű galandféreg petéit terjesztik. Ez a következőképpen zajlik. A bolhalárva a környezetben vándorolva a szerves törmelékkel, hulladékkal együtt felfalja az előbbi féregfaj petéit, majd kifejlett bolhaként a kutyán, cicán élősködik, szervezetében a féregpetével. Ha a kutyák vagy macskák elkapnak egy-egy gyűlölt bolhát, azt dühödten szétrágják és lenyelik, így már a bélcsatornájukba is került a féreg. A bolhás kutya és macska férges állatnak is számít! Hosszú a listája azon kórokozóknak, amelyeket a bolhák vérszívás közben terjesztenek, ezek közül az utóbbi időben a macskakarmolásos betegséget okozó baktérium került az érdeklődés előterébe, de képesek a Lyme borreliosis kórokozójának mechanikus (nem számítanak valódi vektornak) átvitelére is. A középkorban pusztító járványokat okozó pestis kórokozóját is rágcsálókon élősködő bolhák terjesztették.
A bolhák valamennyi kártételét akkor tudjuk megelőzni, ha rendszeresen olyan szerrel kezeljük kedvenc kutyáinkat és macskáinkat, amely a vérszívás előtt megöli a kifejlett alakokat.
A környezetben felhalmozódott bolhapeték és lárvák ellen csak akkor vehetjük fel sikerrel a harcot, ha a fejlődési alakok ellen ható, ún. rovarnövekedés gátló (IGR) készítményt használunk. Célszerű olyan szert választani, amely egyszerre képes a kezelt kutyán és macskán vérszívás előtt elpusztítani a kifejlett bolhákat, és ezek mellett a környezetben a bolha fejlődési alakok ellen is hatékony.
A kullancsokkal (hazánkban főként Ixodes és Dermacentor fajok) való találkozáshoz a derék házőrzőknek nem kell a legközelebbi bokrokkal, aljnövényzettel dúsan benőtt területig elsétálni, ugyanis a kullancsok a gondozott kertekben és parkokban is megtelepedhetnek. A többnyire sötét színű élősködők kifejlődve 2-3 milliméter nagyságúak, viszont a nőstény kullancs vérszívást követően akár borsó-bab méretet is elérhet.
A kullancs csípésének a helyén, kis területen bőrgyulladás alakulhat ki, azonban az igazi kockázatot a kórokozók átvitele jelenti. A kullancsok többféle fertőző betegség kórokozóját terjesztik vérszívás során, ezek közül a Lyme borreliosis (régebbi nevén Lyme kór) emberre és kutyára egyaránt veszélyt jelent. Hazánkban nagy területeken elterjedt és egyre több kutyát fenyeget a babesiosis, amelyet szintén a kullancsok terjesztenek vérszívás útján.
A kullancsok:
A kullancsok szárnyatlan, vérszívó külső élősködők, amelyek nem tartoznak a bogarak közé és még csak nem is rovarok. A rendszertanban a következő módon helyezhetőek el:

• Ízeltlábúak törzse
• Pókszabásúak osztálya
• Atkák rendje
• Kullancsok családja
• Óvantagok családja.

Ennek megfelelően a kullancsok az atkafélék közé tartoznak, amelyek között valóságos óriásoknak számítanak a kifejlett állapotban 3-4 milliméteres testnagysággal.
A kullancsok rendjén belül megkülönböztetünk óvantagokat, vagy lágytestű kullancsokat, mint például a hazánkban is előforduló baromfióvantag, az Argas reflexus, amely főként galambokon és baromfin élősködik, valamint kemény vagy pajzsos kullancsokat. Ritka kivételektől eltekintve az utóbbi családba sorolhatóak az emberen és annak négylábú kedvencein vért szívó kullancsok.
A kullancsok fejlődési ciklusa négy stádiumon keresztül zajlik. A petékből mintegy 0,3 mm nagyságú, 3 pár lábon közlekedő lárvák kelnek ki, amelyekből vérszívást követően, a vedlés után 0,5 mm nagyságú, 4 pár lábbal rendelkező nymphák fejlődnek ki. Ez utóbbiak vérszívás és ismételt vedlés után kifejlett, szintén 4 pár lábon mászkáló kullancsokká alakulnak, melyeken ivari kétalakúság figyelhető meg, azaz a hím és nőstény egyedek testfelépítése eltérő.
A legszembetűnőbb különbség az, hogy a hímek háti pajzsa az egész testhosszt átéri, míg a nőstények háti pajzsa alig valamivel nyúlik a feji rész mögé.Ez a rövid pajzs nem is akadályozza az eredeti testméret többszörösére duzzadását vérszívás közben.
A kullancsok testfelépítésén hiába keressük a sok más ízeltlábúra egyébként jellemző hármas: fej-torpotroh tagolódást, ugyanis testük egységes. Lábaik végén karmok és tapadókorongok is találhatók, és kedvenc állataink szőre között könnyedén közlekednek.
A kullancsok szájszerve a természet egyik tökélyre fejlesztett alkotása, az áldozat bőrének meglékelésére, a kullancs rögzítésére és a vér szivattyúzására egyaránt alkalmas.
A kullancsok érzékszervei közül érdemes kiemelni az ún. Haller- féle szervet, amely az első pár láb testtől távolabbi végéhez közel helyeződik és érzékeli a közelben lévő áldozat által kibocsátott hőt, szén-dioxidot, mechanikus rezgéseket és egyéb jeleket is. Ennek a biokémiai radarnak a segítségével akár teljes sötétben is nagy biztonsággal megtalálják az áldozatukat, bár bizonyos kullancsfajoknak szemeik is vannak és látnak, ami szintén segít a préda becserkészésében.
A kullancsok az áldozatukra felkapaszkodva általában hosszabb időt, néha több órát is eltöltenek azzal, hogy a befúródás helyét gondosan kiválasszák. Ebben a ténykedésükben segíti őket egy olyan érzékszerv, amely a bőr felszínéhez közel futó ereket felderíti.
 A „lékelés” észrevétlen marad, mivel az egyik típusú nyálmirigyéből a kullancs érzéstelenítő hatású nyálat bocsát a bőrre. A kullancs a befúrt szájszervét egy másik típusú nyálmirigyből származó, cementhez hasonlóan szilárduló anyagot tartalmazó nyállal valósággal bebetonozza. A szájszerv horgai stabilan ülnek a cementben, és innen a kullancs saját akaratából ki tud ugyan mászni, ám, ha cibálni kezdjük, beletörik a fej és csak a test távolítható el. A különböző típusú nyálmirigyekből a kullancs az előzőeken felül véralvadást gátló és gyulladást gátló hatású anyagokat is kibocsát. A kullancsok hatékonyan elhárítják a megtámadott szervezet védekező reakcióit, és több napon keresztül, bizonyos kullancsok egy hétnél is hosszabb ideig, egy ponton befúródva maradnak és rendszeresen táplálkoznak.
A világon előforduló mintegy 650 kullancsfajból hazánkban is több, mint 25 jelenlétét sikerült igazolni, ezek közül az Ixodes ricinus és a Dermacentor reticulatus a két leggyakrabban előforduló faj. A kullancsok a vérszívás során számos kórokozót terjesztenek, ezek közül hazánkban a kutyákra az Ixodesek által terjesztett Lyme borreliosis (régebbi nevén Lyme kór) és a Dermacentorok által terjesztett babesiosis jelent súlyos veszélyt.
Macskák esetében szintén előfordul a Lyme borreliosis, a babesiosis rendkívül ritka. A veszedelmes vérszívók egy része, pl az Ausztráliában elterjedt Ixodes holocyclus kullancsfaj idegmérget termel, ez az áldozaton bénulásokat okozhat.  rzékeny egyedeken, kedvezőtlen körülmények között fatális kimenetelű esetek is előfordulhatnak.
Az idegmérget termelő kullancsok jellemzően az USA egyes területein és Ausztráliában fordulnak elő, az Ixodes holocyclus kullancsfaj hazánkban eddig nem volt fellelhető.
A rühösség kutyákon három különböző rühatka kártétele következtében alakulhat ki.
A leggyakoribb a fülrühösség (a parazita neve: Otodectes cynotis), amelyre a fejrázás, vakarózás, elhanyagolt esetekben már fejoldaltartás, súlyos szövődményként egyensúlyzavar jellemző. A külső hallójáratban nagy mennyiségű, barna, ragadós váladék képződik. A kifejlett állapotban mintegy 0,3 milliméter nagyságú, a külső hallójáratban mászkáló rühatkák fültükrözés során felfedezhetők.
 A rendkívül ritkán, fiatal kutyáknál előforduló fejrühösség (ez az élősködő a Notoedres cati) jellemzően a fejen, a fül külső felületén, a nyakon, esetenként a mellső lábakon okoz apró, göbös, viszkető elváltozást. Ez a rühatkafaj beássa magát a szerencsétlen eb bőrének rétegei közé, ezért a bőr felszínén való keresgélés helyett a kimutatását célzó vizsgálatokhoz is bőrkaparékot kell a laboratóriumba küldeni.
Az egész testre kiterjedni képes rühösségért felelős, 0,2-0,3 mm méretű Sarcoptes scabiei var. canis nevű rühatka is beássa magát és kezdetben a fülek szélén, majd a nyakon, a hason és a test egyéb tájain idéz elő tüneteket. Kutyáknál ritkán, vadon élő és tenyésztett rókáknál gyakrabban fordul elő. A bőrön piros udvarral körülvett csomók, pikkelyezés, később egyre vastagodó sárga pörkök és szőrhullás jelentkezik.
A mélyen a bőrben élősködő, mintegy 0,2 mm nagyságú szőrtüszőatka (Demodex canis) kisebb számban az egészséges kutyákon is előfordul, anélkül, hogy bármilyen látható elváltozást okozna. Az időnként kialakuló, súlyos, olykor halálos kimenetelű szövődményekkel járó bőrbetegség hátterében örökletes tényezők találhatók.
A klinikai tünetekben mutatkozó esetekben a kutya immunrendszere meggyengül, ezért nem képes a szőrtüszőatkák elszaporodását korlátozni, és szőrhullással, a bőr megvastagodásával, súlyos esetekben teljes testfelületre kiterjedő gennyes bőrgyulladással járó betegség alakul ki. A szőrtüszőatka-kór, azaz demodicosis önmagában nem okoz vakarózást, viszont annál látványosabb szőrhullással jár.
Sasszemű gazdik által már szabad szemmel is felfedezhetők a kifejlett állapotban mintegy 0,5 milliméter nagyságú, sárgás színű ragadozóatkák (Cheyletiella fajok). Megjelenésük következtében a kutyán a fejen és a gerinc vonalában szőrhullás, apró bőrsérülések és fehér, korpaszerű anyag felrakódása várható. Kutyákon meglehetősen ritkán diagnosztizált élősködő, azonban az ölben dajkált kedvenc állatról átmászhat az emberre, és a gazdiba is belekóstolhat.
A kutyáink szőrzetét rágcsáló szőrtetvek (Trichodectes canis) alig valamivel nőnek nagyobbra az 1 milliméteres nagyságnál, világos sárga színűek, szőrhullást, korpázást, bőrgyulladást okozhatnak. Az igencsak ritkán megállapított parazitózishoz további súlyosbító tényező járul, a szőrtetvek ugyanis egy galandféreg fajt is közvetítenek a kutyák irányában.
Szintén meglehetősen ritkán, elhanyagolt kutyákon fedeznek fel valódi, azaz vérszívó tetveket (Linognathus piliferus). Ezek a testszerte előforduló, 1,5-2 mm hosszú, sárgásfehér élősködők szabad szemmel már jól láthatók, szőrhullást, vakarózást okoznak és a bolhássághoz hasonló módon folyamatosan zaklatják, idegesítik a kutyát.
A kutyák sűrű és hosszú szőrzete kedvező feltételeket biztosít az élősködők megtelepedéséhez. A különböző paraziták táplálkozási módja, szaporodási ciklusa erősen eltérhet egymástól, ami nem csak az általuk okozott kártételek sokféleségét eredményezi, de megnehezíti az ellenük történő védekezést is. Minden esetben forduljanak kedvenceik állatorvosához, és beszéljék meg vele a kutyák külső élősködők elleni védelmének egész évre kiterjedő programját. Bizonyos permetrin tartalmú szerekkel a macskával szoros kontaktusban élő (kölcsönös nyalogatás) kutyák kezelése nem ajánlott a cicák védelme érdekében.

#1 Dr.BauerBela

---

A RÜH OLYAN MINT A BOLHACSIPÉS -DE MÉGSE.

Rühatka - Olyan mint a bolhacsípés aztán mégse

A rühatkát (scabies) vagy Sarcoptes scabiei, egy atkafaj, olyasmi mint a poratka. Legalábbis olyan kicsi.
Mert a rühatka is olyan kicsi hogy szabad szemmel nem látható.
Az összes többi közül (tetvek, bolhák, poloskák) ezt a legkellemetlenebb elkapni. Mert azzal a tudattal hogy a poloskák megcsipkednek, vagy a hajamban a tetvek szaladgálnak még könnyebb élni mint azzal a tudattal hogy apró kis élősködők a bőrömben alagutakat furkálnak és ott élnek meg oda petéznek le.

Mert ugyanis a rühatka nem a bőrödön hanem a bőröd felső rétegében él. Belefúrja magát a bőrödbe 

De mi az a rüh? 

A rüh egy atkafaj amely állatot és embert is képes megtámadni. Több fajtája van ennek is..
Vannak olyan fajták is amik mindenevők. Tehát a kutyád is megfertőzhet és pl te is megfertőzheted a malacokat stb. 
Az ember rühatkája  ( PL: Acarus siro L.) szürkésvörös kis állat, nősténye legfeljebb 0.45 mm-nyire nő meg; a bőr epidermis rétegében főleg az ujjak között, a könyök és térdhajlásban, de egyéb helyeken a vakondjáratokhoz hasonló, kissé kanyargó utakat fúr, ezeknek a járatoknak a hossza 1–2 mm és több mint 1 cm között váltakozhatik. 
Maga a rühatka egy apró kis élősködő, így néz ki a mikroszkóp alatt, egy rühatka képe:

De persze a nőstény, hím is különbözően néz ki, nomeg a rühatkának is több alfaja van:
Acarus siro

Igen csúnya jószág, de mégrosszabb hogy a bőrödet rágcsálja, abból táplálkozik, a bőrődbe rakja a petéit és az ürülékét is.

A rüh szaporodása: 

Minden ilyen járat végén egy nagy kifejlődött nőstény tanyázik; négy pár rövid lába közül a két pár elülső nyeles tapadókorongban végződik. Testén levő hosszú, elálló serték miatt nem tud a szűk járatban megfordulni, minek következtében kénytelen folyton előre rágni az utat, miközben maga mögött hagyja útközben lerakódó petéit, úgyhogy a járat belseje a nőstény mögött tele van ürülékkel, különböző fejlődési stádiumban levő petével és még hátrább fiatal rühatkákkal. A hímek ritkábban kerülnek szemünk elé. Ezek kisebbek, legfeljebb 0.3 mm hosszúra nőnek meg és a harmadik párt kivéve, minden lábuk hosszú sertévé megnyúlt páros tapadókorongban végződik.

 A hatlábú lárvák a járatokat elhagyva, a bőr felületérevándorolnak, hol nyolclábú nymphává alakulnak át és 14 nap múlva érett egyénné fejlődnek. Egész fejlődésmenetük a petéből való kibújástól kezdve addig az időpontig, amikor a megtermékenyített nőstény ismét a bőrbe fúrja magát és ott petéket rak, körülbelül hat hét telik el. Minthogy a nőstények által lerakott peték száma mintegy 30-ra rúg s a kikelő fiatalok közül legalább 20 ismét nőstény lesz, a második nemzedék után már 400,a negyedik nemzedék után pedig már 160.000 nőstény rühatka marad vissza, így azután megérthető, hogy olyan emberek, kik nem fordítanak elég gondot tisztálkodásukra, könnyen megkaphatják az undorító rühbetegséget, mely gyorsan terjed és külsőleg bőrkiütésekben és a fertőzött helyek kóros daganataiban nyilvánul.

Háziállatokon is, így a kutyákon, lovakon, sertéseken, juhokon, kecskéken és a marhákon, azonkívül nyulakon, farkasokon, rókákon szintén élősködnek rühatkák, ezek mind az ember rühatkájának változatai.

 Annyit tudunk, hogy az ember bőrére is átmehetnek, de rendes körülmények között ott huzamosabb ideig nem maradnak meg és mindössze legfeljebb három hétig élnek.

Felnõtteken a tenyér és a talp bõrét kihagyja, csecsemõnél azonban a vékonyabb bõr miatt az is érintett.

 A járatok, tapasztalatom szerint, leggyakrabban kézen, lábon, könyök felett, nemi szerven fordulnak elõ és ezek adják kétes esetben a diagnózis kulcsát. A járatokon kívül a körmök alatt is megbújnak az atkák.

Rühatka táplálkozása:

Lefúr a bőröd nedvdúsabb rétegéig, majd kb 1-2 centi hosszú járatokat csinálva. Ez azért a mikroszkopikus méretekhez viszonyítva óriási táv. Majd a bőröd hámrétegét amit kifúrt, na azt eszi meg. Az ürülékét, a petéket a járatokba rakja. 


Hogyan fertőz, hogyan terjed a rühatka? :

A rühatka bárhonnan rádmehet. Elég egy kézfogás, elég egy kilincs megfogása, elég egy közös törölköző, ágynemű használata és kész a baj. De simán a szőnyegről is felszedheted, ha pl a családban valaki rühes akkor épp elég ha ő is mezítláb meg te is mezítláb közlekedsz... bőven elég ez is.
Simán tárgyakkal is fertőzhet. Sok fiatal úgy kapja el hogy részt vesz egy egyéjszakás kalandban egy rühes partnerrel. Tehát ha lefekszel egy partnerrel aki rühes akkor  tuti biztos a fertőzés! Ezért sokszor a nemi szervek táján kezdődik, sőt különösen kedveli a lábszárakat és a heréket is.
Az ujjak között és a nemiszervek tájékán is nagyon szeret élősködni,.
SZóval nagyonis fertőző. Ha valaki a családban rühes lett akkor mindenkit kezelni kell, akkor is ha nem látszik rajta!!!



A rühatka tünetei:

A rühösséget nem mindig lehet észrevenni rögtön. Mert ahány ember annyiféle reakció rá. Mert ugye a bőr allergiás reakciót vált ki a rühek ellen, főleg az ürülékük ellen. Ez a reakció általában viszketéssel társul.
Sokszor semmit nem látni a bőrödön, de lehet hogy már dugig vagy rühatkával.
Mert elsőnek a viszketés jelentkezik meg apró kis piros pöttyök.

Tehát úgy kezdődik az egész hogy viszketsz, aztán megjelennek bolhacsípés vagy szúnyogcsípésre emlékeztető kis piros pontok, kiütések. Legalábbis általában.
Itt van egy kép milyen is az ha rühkiütések vannak rajtad:

 Tehát sima kiütésnek is tűnhet a dolog, de mindegyik kiütés alatt egy rühatka lapul ha rühös vagy.

De persze vannak ennek súlyosabb változatai is:De persze a sok vakarás (mert ugye erős viszketéssel jár a rühatka fertőzés) még egyéb fertőzéseket is elindíthat a bőr kivakarásával.

Így néz ki egy hámló, pörkölődő bőr a rühatkától:Vagyis a viszketés általában mindenkinék jelentkezik, sokaknál annyira viszket hogy aludni sem tudnak tőle. 

Mert ezek a dögök a melegben érzik jól magukat.  Tehát ha betakarózol akkor a meleg ágyban egy idő után nagyon nagyon elkezd viszketni tőle a bőröd. 

Ezek nemcsak a járatokban élnek, némelyek, főleg a frissen kikeltek kimásznak a bőröd felszínére majd keresnek maguknak egy helyet ahol befúrnak a bőrödbe. Ilyenkor persze jut belőlük az ágyneműre, fehérneműre, párodra meg mindenhova.

Fürdés után mikor kijössz a fürdőkádból akkor is hirtelen erős viszketést okoznak. 

Tehát a fő tünete a viszketés és a bőrön lévő elváltozások (mintha bolhacsípés lenne, de sok kicsi szétszórva), vagy vizes hólyagocskák formájában is megjelenhet. A bőrgyógyász mikroszkóppal megnézni, vagy kaparékot vesz és úgy be tudja vizsgálni hogy tényleg RÜHatka -e.

A rühatka kezelése, hogyan irtható ki a rüh?

Vedd figyelembe hogy a rühek egyre jobban immunissá válnak az írtószerek ellen. Tehát ha nem hat akkor lehet hogy te már az immunisabb, ellenállóbb fajtával találkoztál.

Az atkák igen ellenálló élősködők. De szerencsére van viszonylag hatásos ellenszere. Ha tutira biztos vagy benne hogy rühes vagy még vény nélkül kapható emulzió is van ellene. 

Ilyen rühatka irtószer pl a Novascabin emulzió is. 

Ezt a folyadékot kell a testedre kenni vattával, ecsettel vagy amid van otthon. Fürdés után a teljes testet be kell vele kenni! A fej kihagyható mert a zsírosabb fejbőrt nem szereti de súlyos esetekben ott is megjelenhet.  

Egyszer bedörzsölőd a bőrödbe, vársz 30 percet majd a szer másik felét is bedörzsölöd a bőrödbe. Utánna 14 órán keresztül nem szabad fürdened.

A szer igen büdös és maró hatású, tehát a ruháidra nehogy ráöntsd mert nekem a nadrágomba is fehér foltot mart. 

A kezelést nem szabad túlzásba vinni mert károsítja a szer a májat. 

Ezért még kb két további hetente megismételném a kezelést biztos ami biztos.

Házilagos szerek nemigen vannak rá. Pár kedves kommentelő pl viszont beszámolt róla hogy a diófalevél főzet hatásos volt neki. Régi népi elbeszélések szerint régen kénport kevertek el disznózsírban majd azzal irtották. De ez ugye mérgezéssel is járhat. Hipóval, tűzforró vízzel hiába locsolgatod a fertőzött lábadat pl, nem pusztul el tőle. :-(

#1 Dr.BauerBela

---

EGY GYÓGYITÓ ÉS BETÜVÉSŐ ÖRÖME

Egy gyógyító és betüvéső öröme

Ha nekem mint amatőr betűvésőnek egy 4o perces videofelvételére 5ooo megtekintő felfigyelt ez azt jelezheti hogy értéket alkottam.

Nem mint személyes sikert helyezem emléktáramba ezt az írást, hanem az emberi érzésvilág örökké tartó vonzerejének  tartalmi és erkölcsi megnyilvánulását. A tisztes emlékezés,a mindenkori alkotókészség, a hivatástudat,a felebaráti szeretet,a tisztelet a tudás mint társadalmi érték és mindenek előtt a munka az értékteremtés szent igéi ha nem is egyöntetü örömódával de az emberi tisztesség egyenes és biztos útján visszatérnek a társadalom köztudatába. Talán ez a motivációja ennek az érdeklődésnek amire bevallom őszintén én sem számítottam.

Ha erre az 5ooo-es számra  rálapátoljuk Az alkotás kényszere-című önéletrajzi írásom 8810 látogatóval  valamint a Gyermek gondozási Enciklopédia-2.137.000 oldalnyitását a világhálón, 186 országból,akkor már önkéntelenül is felmerül az olvasókban a kérdés hogy mennyi áldozatos és kitartó munka szüleménye ez a hátborzongató betűvésés. És talán küldenek egy elismerő fejbiccentést a betűvéső még élő emlékének.

A betűvéső híre már meghaladta az ország határait,főként azért mert számos áldozatos élet segítségére sietett embert szolgáló írásaival

Már nem kell hadakoznia a kishitű mellékvágányra terelő juhászokkal sem a minden sarokból leselkedő farkasokkal.

A gyógyító és betűvéső munkája időben és térben alkonyra száll , mert tette amit tennie kellett, és jól sáfárkodott az Úr adományával” !

#1 Dr.BauerBela

---

HA A KUTYA RÜHES MEGFERTŐZŐDHET-E A CSALÁD

Ha a kutya rühes, megfertőződhet-e a család?

Sajnos, igen. A rühatka (Sarcoptes scabiei canis) a kutya rühösségének kórokozója, amely közvetlen érintkezéssel terjed a kutyák, valamint a kutya és az ember között. Néhány napnál tovább azonban nem képes életben maradni a gazdaszervezet, azaz a kutya nélkül.

A rühatka az ásóatkák közé tartozik. Azért nevezik ásóatkának, mert a megtámadott bőrben járatokat váj. A bőrben megtelepedett atka jellegzetes elváltozásokat és gyulladást okoz. A kártétele nem csupán mechanikai, hanem toxikus is.

Az emberre átkerült rühatka a ruhán is átrágja magát, hogy a bőrt elérje. Főleg azokat a területeket támadja meg (öl, mellkas, alkarok), amelyekkel a gazdi a kutyával érintkezik. A bőrreakció az irritáló bőrkiütéstől a súlyos allergiás reakciókig terjedhet. Mivel az ember nem természetes gazdaszervezete a rühatkának, az atka csak néhány órán át tartózkodik az ember bőrén, de a kutyával történő folyamatos érintkezés az ember állandó újrafertőzését eredményezi.

A rühösség mind az emberen, mind a kutyákon a jól kezelhető betegségek közé tartozik, de a betegek orvosi, illetőleg állatorvosi ellátása nélkülözhetetlen.

#1 Dr.BauerBela

---

SKÁRLÁT UTÁNI NAGYLEMEZÜ HÁMLÁS EGY 8 ÉVES GYERMEK TENYERÉN ÉS UJJBEGYEIN

 Lehetséges, hogy a gyógyulást követő második, esetleg 3-4. héten hámlás figyelhető meg, mely az arcon és a törzsön finom, a talpon és a tenyéren nagy, lemezes jellegű. #1 Dr.BauerBela

---

JÁTSZÓ ELŐDEINK

JÁTSZÓ ELŐDEINK

„Kör, kör ki játszik? Aki nem jön nem játszik!”

A játék a gyermek emberformáló létállatota, melynek során megismeri az őt körülvevő fizikai és társadalmi valóságot, és amelyben egyidejűleg kifejeződnek és megvalósulnak az életkorára jellemző szükségletek. A játék követi a pszichikus fejlődést, előbb – és meg részben sokáig – a gyerek és tárgyak köztt zajlik, de már igen korán megjelenik a társ, a másik.

Előbb a szülő és az emberi környezet , majd a kortárs, a barát, a csoport. A tárgy korán megszemélyesedik és a játék világában előtűnik az emberi világ: tulajdonságok, motívumok, szabályok és értékek szerkezete. A játék tehát „királyi út” a gyermeki személyiség megismerése és segítő, fejlesztő befolyásolása szempontjából.

A szakemberek igy jellemzik  tanulmányaikban a játékot, mint „az emberi lét egyik legbonyolultabb kultúrtörténeti csemegéje”. Valóban, a játék, különböző formáiban különböző tartalmakat öntve, végigkíséri fajunk fejlõdését. Az erre vonatkozó tárgyi bizonyítékok régészeti leletek, valamint a játékra utaló írásos dokumentumok bizonyítják.       

A legrégibb játékeszközök a kőkorszakból maradtak fenn: kisméretű kőbalták – az első munkaeszközök vagy éppen az első fegyverek utánzatai. A fellelt játék-eszközök hű tükörképei egy-egy kor társadalmának, pontosabban az akkori gyermeknevelési gyakorlatnak. A legősibb játékok a felnőtt által felhasznált munka- és harci eszközök kicsinyített másai, az ember életében jelen levő állatok utánzatai, illetve a gyermek képességeit fejlesztõ eszközök.       

A rabszolgatartó görög társadalomban az egyes fizikai és szellemi erőt növelő játékeszközök igényes kimunkálása jelzi a társadalom játékok iránti attitűdjét. Érdekes tudnivaló, hogy a csörgőjáték felfedezõje Arkitasz görög államférfi, hadvezér, mérnök, bölcsész.

Platón a Törvényekben azt írja, hogy a leendő polgár szempontjából nagyon fontos a jól megválasztott játék, elsõsorban azért, mert a játékokban megmutatkozik a gyermek egyéni hajlama, másodsorban pedig azért, mert fontos nevelési funkciót szán a játéknak.                           

Az ókori Róma játékról szóló felfogása többek között Quintilianus írásaiból is kiolvasható. Az olvasás és írás tanítására vonatkozó tanácsai között megjelennek a tanító játékok is (talán a mai didaktikai játék előfutáraiként).                                                  

A középkorban kevesebb jelentőséget tulajdonítanak az örömteli gyermeki játéknak, az ördög mulatságának tartották, s mint ilyent tiltották.

A reneszánsz jelenti a kiutat ebből a boldogtalan állapotból. A gyermek újra felszabadultan játszhat, s ezt felhasználják az oktatási tevékenységben is.

A továbbiakban a játék elismertségének pályája töretlenül ível felfelé (attól kezdve, hogy Comenius meglehetősen visszafogottan a gyermek számára hasznos tevékenységnek nevezi), egészen a legújabb kor bizonyos reformpedagógiai irányzatainak játékközpontú

#1 Dr.BauerBela

---

HITES EMLÉK A SZERETETRŐL

 HITES EMLÉK A SZERETETRŐL

Junius 14-én a Szatmári Római Katolikus püspökség védnöksége az Egyházmegye Diakónia Munkacsoportja rendezésében került sor a szatmár megyei –Keresztény Orvosok-találkozójára amire számos kollégám mellet én is meghívót kaptam. A rendezvény a hit szerepének a jelentőségéről szólt a gyógyításban. Felemelő érzésvilágú élményanyag volt minden jelenlévő számára beleértve a legmagasabb rangú egyházi méltóságokat valamint a kiváló felkészültségű orvosokat.

Amint  mindenki  az egyéni érzésvilága szerint, egy kiemelkedő mozzanat emlékével távozik egy ilyen rendezvényről én is így távoztam ezen méltányos emberi közösségtől

Személyesen engem a kerek asztal beszélgetések során elhangzott rövid ismertetése volt a megye számos diakóniai munkacsoportjainak. Ezek a hit,a szeretet és emberi reményt őrző  és a szenvedő emberek társadalmát szolgáló sokrétű hálára fakasztó ténykedésekről szóltak. Úgy gondolom hogy ezt az áldozatkészséget és társadalmi felelősség tudatot példaként, gyakrabban kellene a társadalom értéktáblájára helyezni, mert ez az emberi humánum kézzelfogható és méltányolandó valósága. Igy a mai társadalom nem csak az esetleg elmarasztaló kicsengésű véleményeket fogja érzékelni,hanem a szeretet és áldozatkészség igaz és hites megnyilvánulásait,embertársaid iránt. Őszinte tiszteletem és elismerésem azoknak akik az emberi lét és szenvedés nehéz pillanataiban áldozatos szeretetről tesznek tanuságot.

Nagyméltóságu és Főtisztelendő Schőnberger Jenő-szatmár megyés püspöke és a rendezvény meghívott előadója Prof.Dr. Kikeli Pál a marosvásárhelyi egyetem profeszora.

Dr.Bauer Béla gyermekgyógyász főorvos

#1 Dr.BauerBela

---

RÜH ATKÁK EGY KÉT ÉVES GYERMEK BŐRÉN

#1 Dr.BauerBela

---

Az ágybavizelés lelki okai

A gyermekkori ágybavizelés a négy-tizenöt éves korosztály öt-nyolc százalékát érintő, vagyis viszonylag gyakori jelenség, mégis sokan szégyellnivalónak tartják. A következőkben e probléma lelki okait vesszük górcső alá.

Az ágybavizelés okai

Az ágybavizelésnek nem kizárólag pszichikus okai lehetnek, gyakoribb a biológiai meghatározottság.

Ez esetben célszerű gyermekorvos segítségét és tanácsát kérni, ám ha a probléma egyértelműen lelki eredetű, pszichológus nyújthat szakszerű segítséget.

 Az ágybavizelés esetén megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos ágybavizelést, melyek közt a legfontosabb különbség az, hogy a másodlagos ágybavizelés esetén, a már korábban szobatiszta gyermek kezd újra bepisilni éjszakánként. Ebben az esetben gyanakodhatunk csak pszichés okra, de természetesen még ilyenkor is előfordulhatnak egyéb kiváltó tényezők, ezért a szakorvosi konzultáció ez esetben is nélkülözhetetlen.

A pszichikus eredetű ágybavizelés tehát már szobatiszta gyermeknél figyelhető meg, és legkönnyebben akkor válik érthetővé, ha azt egy korábbi életkorra jellemző cselekvési minta visszatérésnek tekintjük.

 A pszichológiában egy ember korábbi életkorára jellemző érzelmi, gondolkodási és viselkedéses mintázatának újbóli felbukkanását regressziónak nevezzük. Ez nem csak gyermekkorban, de felnőttkorban is előfordulhat, és azért különösen hasznos fogalom, mert segít megérteni azt a gyakori jelenséget, hogy milyen okból tér vissza bizonyos körülmények közt egy korábbi életkorra jellemző viselkedés.

A regresszió leggyakoribb oka a nagyfokú fáradtság, a fokozott stressz és a traumák, amik hatására többek közt a gyermekkori ágybavizelés is kialakul.

 

Fáradtság

Egy végigjátszott nap után bizony nem csak a szülők fáradnak el alaposan, de csemetéjük is nagyon elálmosodik. Bármennyire feledkezzen is bele az apróság a játékba és bármennyire tiltakozzon is a játék befejezése ellen, ilyenkor ha módjuk van rá szinte azonnal álomba zuhannak.

Ezekben az esetekben fordulhat elő - főleg kisebbeknél -, hogy a fokozott idegi aktivitást ellensúlyozó mély alvás idején bepisilnek. Ha erről van szó, az azonban csak egyszeri alkalom, vagyis nem kell rögtön megijedni és a legrosszabbra gondolni. Érdemes átgondolni, hogy gyermekünknek mivel telt a napja, s még ha nem is velünk töltötte azt, beleképzelni magunkat az ő helyébe. Amennyiben sok új dologgal találkozhatott, és módja volt szinte elvarázsoltan, hosszú ideig játszani, akkor - ha korábban nem pisilt be-, valószínűleg nem kell tartanunk az újabb bepisiléstől. 

Az agy álmunkban is folyamatosan dolgozza fel a minket ért ingereket, ami egy gyereknél különösen nagy kapacitást igényel. Egy frissen szobatisztává vált apróságnál így fordulhat erő, hogy a záróizmok megfelelő kontrollja nem valósul meg.

 

Félelem

Elsősorban másokra utaltságuk és a sok újszerű jelenség miatt a kisgyermekek számára a világ tele van ijesztő ingerekkel. Ez lehet egy hirtelen felcsattanó hangos zaj, mint például a mennydörgés, de lehet ennél elvontabb is, mint amilyen a sötétségtől vagy az elhagyatástól való félelem. Ezek a gyermek számára mind stresszforrások, amiknek akár véletlen halmozódása is eredményezheti azt, hogy időlegesen megszűnik a teljes szobatisztaságra való képességük.

 Ezekben az esetekben is segíthet a gyermek helyébe képzelni magunkat, de ha már idősebb, akkor talán még hatékonyabb módszer, ha egyszerűen leülünk és megkérdezzük tőle, mi bántja. A félelmetes dologról való beszélgetés aztán oldhatja a görcsöt, ilyen esetben nincs is szükség a pszichológussal való beszélgetésre.

 

Traumák

Súlyos esetben a gyermekkori ágybavizelést nem csupán a fáradtság és a stressz válthatja ki, de egyes lelki traumák is. Ezek sajnos szinte kivétel nélkül a másodlagos ágybavizelés huzamosabb ideig történő fennmaradását valószínűsítik, és megoldásuk általában szakember segítségét igényli.

A trauma lehet egyszeri ijesztő esemény, mint például egy baleset látványa, vagy a szülők hirtelen huzamosabb ideig kórházba történő kerülése is, más esetben azonban inkább traumatizációról, vagyis több apró trauma összeadódásáról beszélhetünk.

Ilyet okozhat egy eldurvuló válás vagy erőszakossá váló szülő. Hiába éri a gyermeket ilyenkor esetenként kis mértékű stressz, mert ezek rendszeressé válásuk esetén összegződnek, és hatásukban hasonlóvá válnak az egyszeri súlyos traumákhoz.

Az ilyen helyzetek az esetek zömében elkerülhetők, ezért elsősorban erre kell törekedni szülőként. Amennyiben mégis előfordulna hasonló a gyermek életében, akkor nem szabad szégyellni szakember, például nevelési tanácsadóban dolgozó pszichológus segítségét kérni.

#1 Dr.BauerBela

---