Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2014. június 15., vasárnap

AZ ÓVODA HATÁSA A SZÜLŐI HÁZRA

Az óvoda hatása a szülői házra

Az óvónők munkája mellett, az élő környezethez való pozitív viszony kialakításában, az erkölcsi értékek elfogadásában, a család elsődlegesen meghatározó.
A szülők egyéni felfogása, viselkedésmódja a gyerek számára követendő. (A negatív viselkedés oka a környezetről szerezhető ismeretek hiánya.) Ezek miatt szükségesnek tartják szinte minden óvodában a szülők ismereteinek kiegészítése, természethez való pozitív kötödés elősegítése. Ezekhez a hétvégeken szervezett közös családi kirándulások bizonyultak a legjobbak.
Az óvónők viselkedése, a természethez és a gyermekekhez való fordulásuk a példa erejével hat. Szülői értekezleten, nyílt napokon gyakran beszélgetnek, kitűzött témaként a természet-, környezetvédelem fontosságáról, az egyszerű ember mindennapos cselekedeteiről.
Környezeti nevelés területén fokozott a felnőtt modell felelőssége. Elfogadva azt az íratlan törvényt, hogy " mindenki ott tegyen, ahol él. " A pedagógusnak, tudják, hogy a szokások nagyon korai életszakaszban alakulnak ki.
Azok a pozitív, (negatív) élmények amelyek alapvetően  meghatározóak a felnőtt ember gondolkodásánál, életmódjánál, az első években megtörténnek.
A nevelésben a leghatékonyabb módszer a példamutatás. A gyerekek világlátását a mindennapiság formálja, ahogyan otthon, az óvodában bánunk velük, amennyi szabadságélményben részesítjük őket.  
Az egészséges életmódra nevelés szempontjából is meghatározóak azok a viselkedésminták, viszonyulási módok, amelyet a gyermek otthon, az óvodában elles. Az egészséges ember, akiben " ép a  test  és ép a lélek" harmóniára törekszik.  A harmóniát, a mindennapokban megvalósítani nagyon nehéz, beszélni róla még nehezebb.
A gyermekek "az osztatlan szent időben" élnek. Az óvodai környezeti nevelés,  becsben tartja a gyermeki örömöt, a képzeletet, a kíváncsiságot, a találgatás a "mi minden lehetne a világban " örömélményét, hiszen a világ megismerésének sokféle módja van, az önmagunk megismerésének is.
Talán a legszebb pedagógusi képesség felismerni a gyermek értelmének nyiladozását, a nagy szemű rácsodálkozásokat, az angyalian naiv bontakozó gondolatsorokat, szemünk előtt látni a gyermek értelmi fejlődését. A változatos módszerek alkalmazásával elérhető a fejlődés, akkor is, ha tudjuk a gyerek nem mindig működik  " előírás " szerint! Néha nem akar gyümölcsöt enni, időben ágyba menni, kellő mennyiséget mozogni, sétálni, nyúz bennünket, hogy tévézhessen, szemtelen, durcás, türelmetlen, engedékenység, szigor, - semmi sem segít.

Az óvodákban játszva, gondolkodunk együtt, hiszen "ha rend van a gondolatainkban rend lesz az életünkben". Közösen, a gyerek tevékenységére számítva oldva meg a napi feladatokat, mi magunk lepődünk meg a legjobban azon, hogy olyan nehezen megválaszolható kérdést senki emberfia nem tud feltenni, mint a gyerek.
 A környezeti nevelés „játszani hív” hiszen az óvodás, életkori sajátossága az, hogy játszik, és a körülötte lévő világgal így ismerkedik.
 Játékos feladatokkal, óvónő által kezdeményezett tanulási szituációkkal,  becsalogatja a fejlődés a táplálkozás a tisztálkodás, a sport , a család, a világába. Gondolatokat ébresztve a környezet, a közlekedés, az illem és a veszélyes helyzetek témaköréből. 
A gyerekek tapasztalatokat gyűjthetnek játszva, beszélgetve rajzolva, festve, tréfás feladatok megoldása közben, hogy boldogabbak legyenek, hogy másként viszonyuljanak önmagukhoz, a többi emberhez, és általában a világhoz.
Ahol van idő, türelem, ahol a gyerek az egész napját átszőheti a játék, ahol a puszta létével nem zavar, ahol a gyereknek helye van a  közösségben, ott a gyermek egészségesen fejlődik, ott a gyerek "a rám is szükség van érzésével" ébred.  A közösen megoldott megbeszélt játékos feladatok az egész napi közös tevékenységek, segítenek már csírájában jóra fordítani a gondokat.



#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése