sGyermek a természetbenH a m o st a z t g o n d o lja a z olvasó, hogy d o lgozatom tárgya a z iskolaiterm észetjárás, ig a zá b ó l n e m té ve d nagyot. R észben a term észetjárás,m ert m a m á r n e h é z elkép zeln i iskolát, a m e ly - k ü lö n b ö z ő fo r m á k b a n- n e m biztosítja ta n u ló in a k a te rm é sze t kö zvetlen m egism eréséneklehetőségét. R észben p e d ig a te rm észetb en tö rtén ő tanítás, nevelés,a m e ly n e k h a tá sa it m a m ég n e m tu d ju k k ia k n á z n i megfelelőm értékben.*rhattam volna azt: „Tanuló a természetben”, de jobbnak láttam a „gyermek” szót használni. Bizonyos vagyok benne, hogy a pedagógus természetben történő tanítása során nemcsak ismereteket ad át, hanem a gyermek teljes személyiségét formálja, alakítja. S a természetben tevékenykedő gyermek átél egy folyamatot, amely közel viszi a természet és a környezet iránti igényességhez.Ez a folyamat kisiskolás korban elkezdődhet, ha a pedagógus közreműködésével a gyermek meglátja a természetet. Igénye támad arra, hogy megismerje, s amit megismer, amint megismer, úgy megszereti. Ekkor bizonyosak lehetünk abban, hogy megvédi, ha a természetnek szüksége, a gyermeknek pedig lehetősége van rá.Ha a természetjárás, vagy más, a természetben folytatható tevékenységek helyét keressük az iskolai tevékenységben, a következő kérdések merülhetnek fel:Jó-e a gyermeknek, ha a természeti sportok valamelyikére neveli, irányítja az iskola? Jó-e az iskolának a természeti sportok jelenléte? (Alakítja-e az iskola képét ez a tevékenység? Beilleszthetők-e az iskola kereteibe a tevékenység egyes elemei? Ha beilleszthetők, akkor harmonikusan illeszkednek-e a helyi tantervhez? Hogyan kapcsolódnak a természeti sportok a környezetvédelmi programokhoz?)Építhetők-e kapcsolatok a természetjáráshoz kötődő intézmények (szakszövetségek, erdészetek) és az iskolarendszer között? (Egyáltalán jelen van ez a szándék?)Hogyan tud tevékenykedni az iskola, tanulói érdekében, a természetjárás szervezeteiben?Ahhoz, hogy milyen többletlehetőséget nyújt a pedagógusnak a természetjárás a tanítási-nevelési tevékenységhez, először ismerkedjünk meg - vázlatosan - a sportággal.A természetjárás nem versenysport. Szakágai közül elsősorban a gyalogos természet- járás felel meg elvárásainknak. Sportági szervezete, létesítményei az utóbbi száz évben alakultak ki, s ezek mindenki számára nyitottak. Bárki egyénileg, illetve bármilyen (nem feltétlenül jogi személyiségű) csoport tagja lehet a Magyar Természetbarát Szövetségnek. A tagdíj tanulóknak évi 40, illetve felnőtteknek 100 forint.A természetjárás létesítményei közül elsősorban a jelzett utak hálózatát emelném ki. Különösebb előképzettség nélkül olvasható turistatérképek mutatják be az úthálózatot a túrázni szándékozóknak. A terepen a jelzett utak követése sem okozhat különösebb nehézséget. Ugyancsak fontos kérdés a szálláshoz jutás: a kulcsos turistaházakat általában természetbarát egyesületek, szakosztályok üzemeltetik, a szállásdíj az MTSZ tagságának egy főre és egy éjszakára 150-300 Ft között van.A pedagógus munkájához segítséget nyújtanak a különféle - országos és tájegységi - túramozgalmak (Pl: országos a Kék Túra, a Rockenbauer Pál Dunántúli Kék Túra, újabban alföldi kiegészítéssel; tájegységi a úra 19 9 6 /1 0Hardi András: Gyermek a természetbennyegük; a kijelölt útvonalat bármikor, bármennyi idő alatt gyalogosan lehet teljesíteni, a jelzett turista útvonalak segítségével, s bármilyen szakaszokra bontással. A teljesítmény elismeréseképpen jelvényt kapnak a teljesítők.A tájékozódási tudás felmérésére szolgálnak a tájékozódási túraversenyek. Nehézségi szintjük választható (egy versenyen belül is), az egyszerű turistaút-követéstől a tájfutótérképpel megvalósítható igen precíz tájékozódásig.Az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak a teljesítménytúrák, amelyek elsősorban a fizikai teljesítményt próbálják ki. Meghatározott távot (20, 30, 50 km-t) lehet meghatározott időn belül teljesíteni ezeken a verseny jellegű túrákon.Az nyilvánvaló, hogy a természetben zajló tevékenységek megfelelő terepül szolgálnak az ismeretek átadására, a „tananyag teljesítésére”. A természetben történő megfigyelések során mélyebben rögzülnek az ismeretek, az élményszerűség, a tapasztalás során. A természeti jelenségek minden érzékszervvel való megtapasztalása, megfigyelése, mint tanítási mód, nagyon eredményesnek tűnik.Miféle „tananyagot” „teljesíthetünk” a természetben?A természetes környezetbe kilépő ember óhatatlanul találkozik a természet csodáival, így, a szaktudományokra bontás igénye nélkül. Szükségletévé válik a tájékozódási tudás, bizonyos egészségtani ismeretek stb.Persze fel kell bontanunk részeire a dolgot, hogy az egészet lássuk. Amint a természet csodáit felbontjuk a természettudományos szaktárgyakra, figyelembe véve az életkor sajátosságait, már alakul a tevékenység tanterve. Beláthatjuk, hogy a természetben szerzett tapasztalatok igazolnak bizonyos, az iskolában már megtanult/megtanított dolgokat akár biológiából (pl. hazánk természetes növénytakarója, a növénytársulások, a növényi élet szintjei stb.), akár földrajzból (az időjárástól a kőzetekig), akár a fizika jelenségeiből (a víz körforgása, viselkedése a mészkőben, a mágnesség stb.), akár kémiából (a vízzel kapcsolatos folyamatok, a mészkő, és így tovább). Ugyanezen tapasztalatok aztán megjelenhetnek a tanítási órán is — példaként, hivatkozási alapként, kiindulópontként egyaránt.Mit csinál az a tanuló, aki tájékozódni tanul? Először is egy absztrakciót (a térképet) értelmezi. A jelkulcsok ismeretében előbb-utóbb eljut a készségszintre, a gyakorlatban használni fogja. Összeveti az absztrakt rajzot (a térképet) a valósággal (a tereppel). Ennek során nézőpontot vált: egy nehezen értelmezhető felülnézetet hasonlít folyamatosan egy természetes oldalnézethez. (Megfigyeléseim azt mutatják, de tájfutó körökben is általános vélemény, hogy ez kb. 10 éves korban sikerül.)Majd távolságot becsül, később mér a térképen, ezeket átváltja a méretarány ismeretében a terepre vonatkoztatott értékekre. (Matematika: becslés, mérés, mértékegységek, átváltás, arány, arányszám, és sok-sok fejszámolás.)Aztán megtanulja a nevezetes irányokat, irányszögeket mér, megadott irányba halad (szögmérés, vektor). Végül is képessé válik arra, hogy a térképbe kódolt információkat teljes értékűen leolvassa.Összevetés: a Nemzeti Alaptanterv követelményei(Önkényes válogatás)Ebben a rövid fejezetben azokat a követelményeket emelem ki a Nemzeti Alaptantervből, amelyek megvalósíthatók a természeti környezetben zajló tevékenység, tanítás, nevelés során. Kiemelten pedig azokat, amelyek szinte csak a természeti környezetben valósulhatnak meg igazán.Az idézeteket a Nemzeti Alaptanterv Művelődési és Közoktatási Minisztérium megbízásából a Korona Kiadó által 1995-ben kiadott kötetéből idézem. A kiemelések általam t
Hardi András: Gyermek a természetbenA z „Ember és term észet"fejezetből:„Tanúsítson a tanuló érdeklődést a természet jelenségei, folyamatai iránt. Tudjon ismer(e)tekhez jutni a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak megfigyelése, mérése, kísérleti vizsgálata és modellezése, illetve az ismeretterjesztő irodalom és a könyvtár használata révén. Legyen képes a természettudományok körébe tartozó különböző problémák felismerésére.” (Vonatkozik minden évfolyamra) 121. oldal „Tanári irányítással tudjon egyszerű megfigyeléseket és vizsgálatokat végezni.” (1-6 évfolyam) „A természet vizsgálatakor vegye figyelembe, hogy a természet egységes egész, és csak megismerése során tagoljuk részekre.” (7-10. évfolyam)„Vegye észre a természet szépségeit.” (1-6. évfolyam) „Értékelje a természet szépségeit.” (7-10. évfolyam) „Vegye észre a valóság és annak képi ábrázolása közötti kapcsolatot. ... Tudjon a térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni.” (1-6. évfolyam) 122. oldal „Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket.” (1-6. évfolyam)„Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet jövőjéért, fenntarthatóságáért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit.” (1-6. évfolyam) 123. oldal „Ismerje a világtájakat, tudja azokat felismerni a valóságban és a térképen.” (1-6. évfolyam) „Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén.” (1-6. évfolyam) 124. oldal „Ismerje a környezetében élő növények és állatok elterjedési területét.” (1-6. évfolyam)„Tudatosuljon benne, hogy a természetről szerzett ismereteinket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg.” (1-6. évfolyam) 125. oldalA Természetismeret cím ű fejezetben „ Részletes követelmények a 4. évfolyam végén ”„ Fejlesztési követelmények " 127-128. oldal„Megismerési módszerek elsajátítása: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés, folyamatok nyomon követésének képessége.” (A megismerési módszerek alapozása)„Az élet tisztelete, a természet épsége, ha kell megvédése iránti igény és pozitív beállítódás.” (Ua. alfejezet- ben)„A felszíni formák, felszíni vizek felismerése a valóságban, képi ábrázolás alapján, a térkép jelei szerint.” (Tájékozódási alapismeretek)„Legyen képes a világtájakat a természetben megmutatni.” (Uo.)„Térbeli tájékozódás az útvonalrajzok, térképvázlatok alapján (iránytű segítségével is).” (Uo.)„Irányított megfigyelések a lakóhely környékén.” (Uo.)„Legyen képes az élőlények főbb jellemzőit megfigyelni, majd elmondani, leírni, lerajzolni.” (Az élő természet alapismeretei)A „Földünk és környezetünk" című fejezetből:Általános fejlesztési követelmények, 7-10. évfolyam (153. oldal)„Tanúsítsanak felelős környezeti magatartást.”„2. Ismeretszerzési és -feldolgozási képességek”„Legyenek képesek pontos megfigyelésekre. Tudjanak önállóan vizsgálódni a föld- és környezettudományok megfelelő szempontjai szerint. Vizsgálataik, megfigyeléseik alapján alkossanak véleményt.”„Legyenek képesek a környezetben történő események, helyzetek bemutatása mellett azok reális értékelésére és indoklására.”„II. Tájékozottság az ismeretanyagban” 154. oldal „1. Tájékozottság a környezet anyagairól”„A) A tanulók legyenek képesek felismerni a leggyakoribb ásványokat, kőzeteket, nyersanyagokat és energiahordozókat, talajokat, a víz és a levegő anyagait jellemző tulajdonságaik alapján.B) Legyen áttekintésük az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi, gazdasági környezet tényezőiről..C) Ismerjék a környezetet károsító leggyakoribb szennyező anyagokat és azok forrásait. Tudják, hogyan csökkenthető vagy szüntethető meg károsító hatásuk.”„2. Tájékozottság a térben”„B) Lássák a térkép és a valóság kapcsolatát, értsék az ábrázolás korlátait.”„4. Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban”,,F) Ismerjék meg az emberi tevékenységek okozta környezetkárosító folyamatokat, azok megelőzésének es megszüntetésének lehetőségeit.” 155. oldal „5. Tájékozottság regionális és globális kérdésekben”„A) Alakuljon ki a tanulókban a hazai tájhoz, a természeti és társadalmi értékeinkhez való kötődés.”,,D) Értsék meg, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, melyben az ember term észeti és társadalmi lényként él.”„G) Ismerjék meg a természetvédelem alapvető céljait, nemzeti parkjainkat és természeti értékeinket. Ism erjék meg a környezetkárosodások megelőzésének elveit, főbb módjait, illetve á károsodott tájak természetes álHardi András: Gyermek a természetbenPéldákA sokféleség nemcsak technikai, hanem tartalmi szinten is megvalósul. A példákban szereplő technikai kérdések:- a programgazda általános iskola, különféle szintű természetbarát kapcsolatokkal, illetve erdészet;- a tevékenység egynapos túrákból, vagy turistaházi szállással egybekötött táborozás típusú erdei iskolából áll;- a tevékenységet a programgazda pedagógus, iskola tervezi, szervezi, illetve vezeti, vagy pedig a tevékenységre specializálódott pedagógus.- A tartalmi kérdések:-mindegyik tevékenység része (illetve része lehet) az alakuló helyi tanterveknek;- mindegyik tevékenység tartalmaz megfeleléseket az eljövendő Nemzeti Alaptantervhez;- mindegyik tevékenység tartalmaz tananyagot, korosztályokra bontva;- mindegyik tevékenység tartalmaz olyan tananyagokat, amellyel kiválthat tanítási órákat, így ezen tevékenységek rendes iskolanap keretében is megvalósíthatók;- a tartalmi sokféleség éppen ezen tananyagok változatosságában valósul meg.Túra-iskola(A szerző programja, amely a Bicsérdi Általános Iskola alakuló helyi tantervének elemévé válhat.)A programban ötödik osztályos tanulók vesznek részt. A Tájékozódás, természetjárás, tájfutás fakultáció keretében ismerkednek meg - szeptembertől májusig - a nagy méretarányú térképek (turista-, tájfutó-, város-, parktérképek) használatával. A programhoz kapcsolódnak tájékozódási, városismereti versenyen való részvételek, illetve más tananyagot teljesítő túrák is.Egy túra leírása: (Pécs - Égervölgy - Jakabhegy - Cserkút)-A z Égervölgy „bejáratánál”, a város szélén látható a természetvédelmi területet jelző tábla. A tábla ábrájának értelmezése után a természetvédelmi terület jelentésének megbeszélése következik. (Mit szabad és mit nem szabad tenni a természetvédelmi területen? Miért szükséges védeni ezt a tájat?)- Az Égervölgyben levő Delelő-kút forrásnál a víz kóstolása, összevetése a hazulról hozott vízzel. Megfigyelés: a víz kellemesen hűvös, nagyon jó ízű. A tevékenység kapcsán beszélgetés a víz körforgásáról, illetve útjáról a mészkőhegységben.-A z Égervölgyből kb. 1 km-es, szerpentin típusú ösvény vezet az Égertetőn levő játszótérig. Jól érzékelhető a szerpentin út funkciója. A pihenőben egy félbe vágott almán modellezzük a szerpentin és a meredek, hegyre vezető út különbségét.- A játszótéren tízóraizás, pihenés, játék, majd kis csoportok kialakítása, a feladatok megbeszélése következik.- A kis csoportok külön-külön jutnak el a Jakabhegytetőre (kb. 2-3 km-es út). A tájfutótérképek iránt érdeklődők (és ügyesen tájékozódók) külön, 2-3 fős csoportokban, önállóan tájékozódva jutnak el a tetőre (előre megbeszélt, tudásuknak megfelelő mértékü l p ro g ra m b a n ötödikosztályos ta n u ló k v eszn ek részt.A Tájékozódás, term észetjárás,tá jfu tá s fa k u ltá c ió keretébenism erked n ek m eg -szep tem b ertő l m ájusig - a n a g ym é reta rá n yú térképek (turista-,tájfutó-, város-, p a rk té rk é p e k )h asználatával. A p r o g r a m h o zkapcso ló d n a k tájékozódási,városism ereti versen yen valórészvételek, illetve m ásta n a n y a g o t
Hardi András: Gyermek a természetbenben azonosítható útvonalon), akik pedig kevésbé tudnak tájékozódni, a jelzett turistaúton gyalogolnak fel. (Eltévedés a program 4 évében nem fordult elő.)- A Jakabhegytetőn a vaskori településsel kapcsolatos ismeretekről hallanak a gyermekek, majd a vaskori temető maradványait figyelhetik meg (halomsírok, ásatásnyomok). Felidézik a régészek munkájáról már tanultakat. Foglalkozunk a középkori kolostorrommal - hangsúlyozva a vaskor - középkor közötti időbeli, népességbeli különbségeket.- A Zsongorkő a túra egyik legszebb pontja. Jó időben látható a Pécsi-síkság egésze, a Villányi-hegység, de gyakran látni lehet a távolban az Eszék környéki hegyeket. A gyermekek érdeklődését legjobban az kelti fel, ha hazalátnak. Valóban, láthatók innen azok a falvak, ahol a gyermekek élnek. A széles panomára adja a lehetőséget az iránymérési gyakorlatra. Ezt tájfutó tájolóval végzik a tanulók, általában 1-2 fokos pontossággal (Ezek a tájolók 2 fokos osztásúak, így ez valójában nem számít hibának. Az iránymérés a tájékozódás fakultáció tananyaga). Ezután távolságbecslések következnek, majd a becsült távolságokat összevetik a turistatérképen mért (tényleges) távolságokkal. Végül a Zsongorkő szikláin ülve hallgathatják meg a helyről szóló népmondát.- Lejjebb, a Babás szerköveknél újabb népmonda következik. (Forrás: Rejtett kincsek nyomában, A baranyai nép mondáiból közreadják: dr. Vargha Károly, dr. Rónai Béla, Muszty László, Pannonia könyvek, 4. kiadás, 1995.) A monda meghallgatása után beszélgetés a népmondák keletkezéséről. Igazából itt, a közelről ijesztő, meredek sziklák tetején értik meg a gyermekek, miért talál ki a nép különös történeteket egy-egy földrajzi helyhez.- Cserkúton egy szépen elrendezett, gondozott falu képét figyelhetik meg a gyermekek. Jól látszik a falu lakóinak a környezettel való törődése: a növények gondozottsága, az egyszerű, nem hivalkodó építmények összhangja a tájjal. Külön élmény az árpádkori templom megtekintése - némi előzetesként a 6. osztályos tananyaghoz.- A 6. foútnál jelentős különbséget érzékelnek a gyermekek a levegő minőségében. A forgalmas főút szennyezett levegője megdöbbentő a gyermekeknek az egész napi tiszta levegőjű erdő után. A buszra várva szóba jön a növények szennyezést lekötő képessége.Egy erdei iskola program lényeges elemei(A Bicsérdi Általános Iskola tantestületének programja)A programot valószínűleg az a felismerés hozta létre, hogy szüksége van a gyermekeknek egy olyan közös együttlétre, amely meghatározó lehet az osztályban tanuló gyermekek hangulatára egész tanévben. Az „Erdei Iskola” programot 3., 5., 7. osztályban, tanév elején valósítja meg az iskola.A program alapeleme a 3-4 napos turistaházi együttlét. Ez az együttlét biztosítja az osztályfőnöknek a gyermekek nem iskolai környezetben való megismerését, s rengeteg új információt ad a gyermekekről.Lényeges, hogy az önellátást a gyermekekkel együtt oldják meg a felnőttek (az osztályfőnök és vállalkozó szülők). Az ételkészítés a gyermekek közreműködésével történik, akár konyhai, akár szabadtűzi ételek készítéséről van szó. Egy-két nap alatt kialakul a gyermekek között is egyfajta természetes munkamegosztás a favágástól a nyersanyagok főzésre való előkészítésén át a mosogatásig.A megtanítandó tananyag függ elsősorban a korosztálytól, másodsorban a helytől (a turistaház helyétől). Csak olyan tananyagot célszerű válogatni, amely nem igényli az iskolás szerkezet alkalmazását (az osztályszerűséget, a közlés-befogadás technikát). Az erdővel való ismerkedés a növények vizsgálatával kezdődik, az időjárás, a domborzati formák, a talaj, a vizek megfigyelésével folytatódik, majd a tapasztaltak rögzítésével zárul. (Pl. grafikonszerű ábrák a napi hőingás, a csapadék, stb. ábrázolásával, a gyűjtött falevelek festék
Iskolakultúra 19 9 6 /1 0A turistaház helyétől függően rövidebb, hosszabb túrák során dolgozzák fel a gyermekek a pedagógus irányításával az „erdei ismereteket”. A túrák célpontja is változatos: a mecseki turistaházakból az Abaligeti-cseppkőbarlang, az Orfíii-tórendszer, ugyanitt a Malommúzeum, a Melegmányi természetvédelmi területen látható mésztufa-lépcsők, a zselici turistaházakból a Sasréti természetvédelmi terület, az ibafai Pipamúzeum, a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, a szigetvári Zrínyi-vár.Honismereti program a tájékozódásra, a természetjárásra építve(A Pécsi Istenkúti AM K Általános Iskolájának programjáról)A program első két évének részletes kidolgozása ez évben fejeződött be, és a tevékenység az 1996/97-es tanévben 4-5. osztályban indul. A Strasszer Péter és kollégái által kidolgozott program először a tájékozódást, a tereptant érinti, illetve a térkép értelmezésével kapcsolatos ismereteket. Ezután szerezhetik meg a gyermekek a természetjáráshoz szükséges alapismereteket. Ebben a részben a menetrendek olvasása, a jelzett turistautak használata, a túrázás-táborozás főbb szabályai, a túra tervezése, lebonyolítása kerül terítékre. így megszerezheti a programban résztvevő gyermek az alapvető túravezetői ismereteket, s egyénileg is képes lesz túrázni.A második évben kerül sor a program honismereti részére (5-6. osztály). Itt ismerkedhetnek meg a gyermekek Pécs város történetével, műemlékeivel, a közintézményekkel. Külön foglalkozik a program az iskola helyével a városban, illetve az iskola történetével. A város megismerése után a Mecsek hegység sajátosságai következnek. Ekkor kerül szóba a hegység kialakulása, tagolódása, települései, felszíne, éghajlata, növény- és állatvilága. Külön foglalkozik a program a Nyugati-Mecsek érdekességeivel: az Abaligeti-bar- langgal, a Jakab-heggyel.Amellett, hogy a tananyaggal heti egy órában foglalkoznak a tanulók, a programot városismereti séták, tájékozódási terepgyakorlatok, túrák, és a második év végén egy többnapos kulcsosházban történő táborozás egészíti ki. így a természetben végzett tevékenység visszaigazolja az iskolai órákon hallottakat.A Mecseki Erdészeti Rt. erdei iskolájaEz év márciusában alapította meg a Mecseki Erdészeti Részvénytársaság Természetismereti Központját. A Központ az általános iskolai tanterv anyagára épülve lehetőséget nyújt a gyermekeknek környezetük fokozatos megismerésére, egy másfajta szemléletmód kialakítására, a természet szeretetére, tiszteletére, a környezeti problémák fokozatos megláttatására. Lehetőséget nyújt tehát arra, hogy a gyermekek a természetben tanuljanak a természetről.A tavaszi időszakban 28 iskola jelentkezett a programra. A tanév végéig 49 osztályt, azaz 1081 gyermeket tudott a Természetismereti Központ fogadni. (A program a felső tagozatosoknak 2 napi, az alsósoknak 1 napi foglalkoztatást biztosít.) A mindennapi tevékenységet főfoglalkozású tanár, Adorján Rita vezeti, erdész segítségével. A Mecseki Erdészeti Rt. hosszú távú befektetésnek tekinti a Természetismereti Központot, bízva abban, hogy az itt tanuló gyermekek másként viszonyulnak majd az erdőhöz, a természethez, mint elődeik.A tényleges program fontosabb sarokpontjai:- a Mecsek természeti szépségeinek bemutatása;- az erdő élővilágának vizsgálata;- az erdőgazdálkodás megismertetése;- a fakitermelés, fafeldolgozás megismertetése.A gyermekek az Árpádtetőn levő fogadóépülethez helyijárati autóbusszal mennek. Az épületben megtalálható minden szükséges felszerelés: tv, videó, mikroszkóp, vízvizsgá_______
Hardi András: Gyermek a természetbenlati laborfelszerelés, maggyűjtemény, kitömött állatok. Az ismerkedés után a gyermekek megismerik a napi túra útvonaltervét, majd mindenki megkapja a szükséges felszerelést: turistatérképet, tájolót, növény- és állathatározót, nagyítót, és a napi programhoz kapcsolódó fogalom-definíciógyűjteményt.A túra útvonala a Melegmányi-völgybe, természetvédelmi területre vezet. A programban tájékozódási ismeretek, a turista útjelzések követése, a fafajok meghatározása a levél, a termés, a kéreg alapján, az erdőre jellemző lágyszárúak vizsgálata, rendszerezése, morfológiája.A gyerekek csak a száraz, lehullott növényi részeket gyűjtik - a természetvédelmi terület követelményeinek megfelelően. A rovarokat nagyítóval ellátott gyüjtőüvegben vizsgálják, majd szabadon engedik. A vizsgálódást a rovarok sértetlenül túlélik.A Melegmányi-völgy mésztufa-lépcsőinél megismerkednek a karszt kialakulásával, a karsztjelenségekkel.Visszaérkezés után a nap élményeit játékos vetélkedő formájában összegzik.Általában az egész napi tevékenységre - a komoly vizsgálódás mellett is - jellemző a játékosság. A jól „szereplő”, ügyesen cselekvő, gondolkodó gyermekek fabatkát kapnak, s a legtöbb fabatkát gyűjtőket jutalmak várják. (Védett növényeket, állatokat bemutató képeslapok, könyvjelzők, matricák, plakátok, ezenkívül Süni újság, térképek.)A tanárnő megfigyeli azt is, ha egy-egy gyermek valamelyik részterület iránt különösen érdeklődik. Nekik további lehetőségek nyílnak, pl. a madarak iránt érdeklődők részt vehetnek a nyári madárgyűrűző táborban, Sumonyban, a tájékozódás, természetjárás iránt érdeklődők beléphetnek a Mecseki Erdészeti Rt. Túraszakosztályába.Mivel az Árpádtetőn levő Természetismereti Központ elsősorban az iskolai szorgalmi időben működik, a Közép-Zselicben, Sas-réten is létrehozott a Mecseki Erdészeti Rt. egy oktatótermet. Ez elsősorban nyári és hétvégi tábor jelleggel működik. A szálláshelyet Almamelléken egy régi iskolaépületben alakították ki, s innen erdei kisvasút viszi a gyermekeket a sasréti természetvédelmi területhez. Itt az árpádtetőihez hasonló oktatóterem, erdészeti és vadászati kiállítás várja a táborozókat.A programhoz kapcsolódott a Madártani Egyesület Pécsi Csoportja is. A túrák útvonalán madárodúkat helyeztek el, s előadásokkal segítik a Természetismereti Központ munkáját.A tavaszi időszak programjain részt vett érdeklődő, kísérő tanárok kérdőíven értékelhették a Természetismereti Központ tevékenységét. #1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése