Minden szülőnek van kedvenc gyereke a tudósok szerint
A kishúgod, a család legkisebb cukisága kapott meg mindig
mindent. Ha a te bizonyítványodban volt egy négyes, tuti büntetést
kaptál, míg ha az övé csupa hármasból állt, megsimogatták a fejét és
annyit mondtak a szüleid, hogy "legközelebb jobb lesz".
án ott van a nővéred is, akinek meg mindenféle trófeái vannak. A szüleid egyértelműen körülrajongták ezért. És el ne feledkezzünk a bátyádról, aki egy zseninek született középső gyerek. Ugye minden oklevelét és diplomáját bekeretezték a szüleid és kiakasztották a falra?
A gyerekkor szüntelen versengés a szülők figyelméért, minden gyerek azt gondolja, hogy a szüleinek van kedvenc gyereke. Mindig a másik gyerek az, persze. A szülők pedig kitartóan ragaszkodnak ahhoz, hogy minden gyereküket egyformán szeretik. De akármennyire is szeretnének a szülők meggyőzni mindenkit, hogy nincsenek kedvenc gyerekeik, a tudomány teljesen máshogy látja ezt a kérdést.
Abból a feltevésből indultak ki, hogy az elsőszülöttek érezhetik magukat hátrányban a családban, mivel több idejük volt arra, hogy a szüleikkel legyenek, így könnyen azt gondolhatják, hogy a kistestvér a kedvenc, amikor a születése miatt megoszlik köztük a szülők figyelme.
Az idősebb testvér neveléséből pedig már tanultak annyit a szülők, hogy a kisebb testvérekkel általában szigorúbbak és következetesebbek voltak, ezért aztán a kistestvérek úgy érezték, hogy a nagyok árnyékában élnek, és hátrányos megkülönböztetésben van részük. A kutatásból az is kiderült, hogy a születési sorrend kicsit sem számít: minden gyerek szerint a testvérét jobban szeretik a szülei. Valószínűleg sosem tudjuk meg, hogy melyikünk a szüleink kedvence igazából, úgyhogy a legjobb, amit tehetünk, ha azt gondoljuk magunkban, hogy mi vagyunk azok.
Azaz: a szülők bizony választanak maguknak kedvenc gyereket.
Egy új kutatásban azt találták, hogy az anyukák 74 és az apukák 70 százaléka kivételezik az egyik gyerekével. 384 testvért vontak be a vizsgálatba, mindegyikük között 4 év volt a korkülönbség. Azt kérdezték tőlük, hogy szerintük hogyan bántak velük a szüleik gyerekkorukban, és hogy éreztek-e megkülönböztetést, kivételezést negatív vagy pozitív irányban. A kutatócsapat ezután megkérdezte a szülőket is a témában, akik egyhangúan nem jelöltek meg kedvenc gyereket. A testvérek válaszaiból azonban a kutatók levonták a szükséges következtetéseket.Abból a feltevésből indultak ki, hogy az elsőszülöttek érezhetik magukat hátrányban a családban, mivel több idejük volt arra, hogy a szüleikkel legyenek, így könnyen azt gondolhatják, hogy a kistestvér a kedvenc, amikor a születése miatt megoszlik köztük a szülők figyelme.
A tudósok azonban tévedtek: az elsőszülöttek válaszaiból ugyanis az derült ki, hogy ők saját magukat érezték kivételezett helyzetben a családban.
Amíg egyedül voltak, addig azért, később pedig, a testvérek születése után, ők lettek a példakép, mindenben nekik kellett sikeresnek lenni, és ők voltak a legokosabbak minden testvér közül, így ők zsebelhették be a szülők büszkeségét is először.Az idősebb testvér neveléséből pedig már tanultak annyit a szülők, hogy a kisebb testvérekkel általában szigorúbbak és következetesebbek voltak, ezért aztán a kistestvérek úgy érezték, hogy a nagyok árnyékában élnek, és hátrányos megkülönböztetésben van részük. A kutatásból az is kiderült, hogy a születési sorrend kicsit sem számít: minden gyerek szerint a testvérét jobban szeretik a szülei. Valószínűleg sosem tudjuk meg, hogy melyikünk a szüleink kedvence igazából, úgyhogy a legjobb, amit tehetünk, ha azt gondoljuk magunkban, hogy mi vagyunk azok.
HIRDETÉS
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése