Csecsemőkori kövérség
Szerző: Dr. Rodé Magdolna
2003. május 15. | Frissítve: 2016. július 29.
Forrás: Madarász Utcai Gyermekkórház és Babaszoba.hu
Korábban a jólét és egészség egyértelmű jelének tartották, ha a pici jó húsban van. Ma pedig arra figyelmeztetnek az orvosok, hogy összefüggés fedezhető fel a korai és a felnőttkori kövérség között.
Csecsemőkori kövérség
Kialakulásában az öröklött hajlamon kívül elsősorban a környezeti
tényezők közé sorolható helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód
játszik szerepet. Ezek ugyanis pozitív energiamérleget eredményeznek,
ami azt jelenti, hogy a szervezet hosszú időn keresztül több energiához
jut, mint amire szüksége van. A felesleg napról-napra gyűlik,
elraktározódik, és az évek során lassanként elformátlanítja a testünket.
A zsír nemcsak a bőrünk alatt rakódik le, hanem egyéb szöveteinkben is.
A
szervezetnek ez az energiát megmentő reakciója egy takarékos gén
segítségével az ősidők folyamán alakult ki, amikor még az éhezéssel
fenyegető vadászó-gyűjtögető életmód idején szükség volt erre a túlélés
érdekében
Az
egészségünket és életkilátásainkat elsősorban az alma-típusú kövérség
veszélyezteti, ami arról ismerhető föl, hogy a has körfogata nő meg. A
hormonális okból létrejött elhízás részaránya csak töredéke ennek a
betegségre vezető állapotnak. Ezer kövér gyermek közül csak egy-kettőt
érint, és míg a már gyermekkoruktól kövér gyermekek általában magasabbak
is a kortársaiknál, ők inkább alacsonyak, egyeseknél szellemi elmaradás
is lehetséges.
A
kövérség következtében vannak hormonális eltérések, de ezek
másodlagosak, és nem a köztudatban élő elváltozások. Kiderült ugyanis,
hogy a zsírszövet hormontermelő szerv, és igen bonyolult rendszert
képez, melyet még ma sem ismerünk teljes egészében.
A kövérség az esztétikai hibán túl tehát, sajnos, számos, az életet veszélyeztető betegség csíráját is
magában hordja, amelyek - mint az időzített bomba - csak hosszú évekkel
később nyilvánulnak meg. Talán ez az oka, hogy miért nem tudatosult a
köztudatban a kövérség és egyes betegségek (érelmeszesedés,
magasvérnyomás, szívinfarktus, agyvérzés, cukorbetegség, rosszindulatú
daganatok, mozgásszervi betegségek, stb.) szoros összefüggése, és ezért
tekintenek rá elnézően.
A
túlsúly nem mindig jelent kövérséget, hiszen a kisportolt gyerek jól
fejlett izomzata miatt is lehet súlyosabb kortársainál. A kövérséget
tehát a test magas zsírtartalma jelenti.
A különböző életkorokra jellemző testsúlyhoz viszonyított átlagos zsírtartalom:
| ||||||||||||||
Az emberi élet során vannak kritikus időszakok. Ezért kedvezőtlen a születéskori magas súly és az élet első 12 hónapja (csecsemőkor).
A zsírszövet a magzati élet 25-30. hetében alakul ki. A zsírszövet
tömege egyrészt úgy gyarapszik, hogy a zsírsejtek száma szaporodik,
másrészt úgy, hogy a meglevő zsírsejtekben több zsír tárolódik. A
zsírsejtek számának szaporodása és növekedése szorosan összefügg a várandós anya szénhidrát- és zsírfogyasztásával.
A magas születési súly azután magában hordja az elhízás kockázatát.
Ezért a csecsemőtáplálás tulajdonképpen már a méhen belül kezdetét
veszi.
A
terhesség minősége, majd a magzat nagysága és életképessége,
életkilátásai szoros kapcsolatban áll az anya előzetes egészségi és
tápláltsági állapotával. A rosszul táplált anyának kisebb az
újszülöttje, megbetegedési, elhalálozási hajlama nagyobb fokú. A rossz
szociális körülmények között élő, rosszul táplált, elégtelen
tápanyagraktárakkal rendelkező nő nem tudja hátrányát a terhesség
folyamán behozni. A születési súly pedig szoros összefüggésben áll a
megszületett gyermek életkilátásaival: mind az alacsony, mind a magas
születési súlynak lehetnek kedvezőtlen következményei.
A szoptatás
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásával egybehangzóan úgy véljük, hogy az anya a csecsemőjét lehetőleg 6 hónapos koráig
(5-7 kg testtömeg elérése) kizárólag szoptassa, 6 és 12 hónapos kora
között (tehén-, kecske-) tej helyett tápszert adjon. Az ezután javasolt
elválasztási tápszer fehérjében gazdagabb, vasban dúsabb, vitamin-, ásványianyag-, nyomelem-tartalma is az életkornak megfelelő.
A
szoptatás idején az anyának 2-2,3 MJ/nap többletenergia bevitele
ajánlott, csak így lehetséges a terhesség alatt raktározott súlyfelesleg
felhasználása, a kívánatos testtömeg visszaállítása. Ez nem fogyasztást
jelent, a terhesség és szoptatás idején erre nem gondolhatunk.
Csecsemőkori fejlődés
Egy gyerek életében különböző fejlődési szakaszok
váltják egymást. Hosszabb ideig kell figyelemmel kísérnünk egy gyerek
fejlődését ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani róla, igazán kövér-e.
Szerencsére a csecsemőkori kövérség ritkán vezet később kövérséghez. A
csecsemőkori elhízás 4-5 éves korra többnyire megszűnik, mintegy 3%-uk
marad csak kövér. Más adat szerint a 6 hónapos korukban elhízott
csecsemők 14%-ából lesz kövér felnőtt 20-30 éves korukra.
A
2 éves kor körüli kövérség már figyelmet érdemel, de az igazi kövérség
leggyakrabban majd csak 4-11 éves kor körül kezdődik, és csak ekkor
fenyeget élethosszig tartó kövérséggel. Ráadásul minél fiatalabb korban
kezdődik, annál rosszabb.
A
fejlődés üteme mindenkinél más és más. Az élet első hónapjaiban a
legnagyobb, majd kissé csökken, az energiaigénnyel együtt. Újabb adatok
azt mutatják, hogy a csecsemőknek kevesebb táplálékra van szükségük,
mint korábban gondoltuk. 6 hónapos korig ez kb. 600 kcal naponta. A nagy
energiaigény féléves kor körül csökken, majd miután a csecsemő
aktivitása folyamatosan nő, az energiaszükséglet a 6-7. hónaptól ismét
emelkedik.
Az első életévben a csecsemő megháromszorozza a születési súlyát,
testfelszínét megduplázza. Az anyatejes csecsemőket összehasonlítva a
tápszerrel tápláltakkal az első 2-3 hónapban a növekedési ütemük
megegyező, de azután kissé lassúbb. Így van ez a súlyfejlődésükkel is az
első életévben. A szoptatott csecsemők növekedési üteme két éves kor
után már megegyezik a tápszerrel tápláltakéval. Súlyfejlődésük azonban
mindig kissé alacsonyabb marad, ami kedvezőnek tekinthető. Tápszerrel,
üvegből könnyebb túltáplálni a csecsemőt, és a szülő persze örül, ha
gyermeke gyorsan fejlődik.
Hallottunk
már olyat is, hogy a 3 hónapos szoptatott csecsemő nagyszülei arról
panaszkodtak, hogy "csak" szopik, az étrendje nem elég változatos.
Mindenesetre a szoptatott csecsemők között a későbbiekben sokkal ritkább
a kövérség.
Anyatejes
csecsemő is elszenvedhet túltáplálást. Különösen az első
napokban-hetekben gyakori a túltáplálás nem sokkal a szülészetről való
hazajövetel után, amikor a család nem ismeri még egymást - különösen az
első gyermeknél - és az újszülöttet minden hangadására megszoptatják,
mert azt hiszik, hogy éhes. Nem tudván olyan gyorsan megemészteni a
táplálékot, ahogy kapja, az újszülött azért sír, mert feszül a hasa a
sok evéstől.
Természetesen
fontos a csecsemő súlyfejlődése, hiszen, ha nem szabályszerűen
gyarapszik a súlya, "ha nem tudja a könyvet", akkor megbújó betegségre
kell gondolnunk. Csak nem régen állnak rendelkezésre a csecsemők, ill.
0-3 éves korúak fejlődését nyomon követő új táblázatok, amelyek a
testhossz, a testtömeg, a testtömeg index, a fej- és felkar-körfogat
adatait tartalmazzák. Ne feledjük azonban, hogy ugyanilyen jelentős a
gyerek szellemi, értelmi fejlődése is valamint a mozgásfejlődése, amit a
túlsúly gátolhat.
Megelőzés
Újabban a kövérséget is a káros szenvedélyek, a viselkedési
devianciák körébe sorolják. A megelőzést már az igen korai gyermekkorban
el kell kezdeni, amikor kialakítjuk az életre szóló szokásokat. Nehéz
elfogadtatni, hogy a család öröklődő betegségei a helytelen táplálkozás
következményei (cukorbetegség, magas vérnyomás, stb.) Pedig a kövér
gyermek sikeres kezelése a család részvétele nélkül kilátástalan.
Az anyatejes táplálásnak különös jelentősége van a későbbi betegségek megelőzésében is,
mint pl. a cukorbetegség, de a kövér gyermekek fele nem kapott, vagy
csak rövid ideig anyatejet. A mesterségesen tápláltaknál a bevitelt az
anya szabja meg, és ez könnyen vezet túltápláláshoz.
Kapcsolódó cikkeink:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése