-SÍRÁS,ÉJSZAKAI

Sírás, éjszakai

Minél kisebb a gyermek, annál többet sír nappal vagy éjszaka.

A fiatal csecsemő másképpen nem is tudja szükségleteit környezete számára jelezni.
-Emellett a fiatal csecsemő éjszakai nyugtalankodása nem neveletlenség vagy a fegyelem hiánya, hanem időnként feltámadó ösztönös kívánsága, hogy meggyőződjék édesanyja jelenlétéről.
Ilyen értelemben kapcsolatkereső sírásnak kell felfogni.
Először csak fizikailag érezhető kellemetlen érzetek késztetik a csecsemőt sírásra: az éhség, a nedves pelenka stb.

- A második évnegyedtől kezdve már lelki szükségleteket is kifejez a sírás: a csecsemő nem akar egyedül lenni.

- Fiatal szülők legtöbbször tanácstalanul állnak az éjszaka síró baba előtt.

-Végül is azt a tanácsot kapták, hogy éjjel semmi szín alatt ne etessék meg a csecsemőt, mert akkor sohasem tanulja meg a rendet.
Nem minden fiatal csecsemő képes a nappalt és az éjszakát megkülönböztetni.

-A felnőttkorra annyira jellemző napszaki ritmusnak még érnie kell. A csecsemő szervezete kezdetben nem érzi, hogy nappal 4 óránként kap enni, éjjel meg hosszabb szünetet tartanak.

- Éhségérzete éjjel is körülbelül négyóránként jelentkezik.
Az újszülötteknek csak kb. a negyede alussza végig az első napok múltával az éjszakát; másik negyedük 3 hetes korra tanulja meg az éjszakai alvást, a harmadik negyed mintegy 6 hetes korra áll rá a rendre, a maradék 8-9 hét alatt; ezt a fejlődést nem befolyásolja, hogy a csecsemőt éjjel etetik-e vagy sem.
Bizonyos fokig a csecsemő születési súlyától és érettségétől is függ, hogy milyen hamar kezdi átaludni az éjszakákat. 4-5 kg-os súlyt elérve ugyanis már semmi szüksége sincs éjszakai táplálásra.
Egészen másképpen fest a dolog, ha éjszakai alvásra már rászokott csecsemő sír fel egyik éjszaka.

-Ilyenkor majdnem mindig valami pillanatnyilag ható új okot kell keresni (láz, hasgörcs, szomjúság, fázás stb.) és ezt kell megszüntetni.
Van azonban olyan csecsemő, aki csak úgy minden felismerhető ok nélkül sír; rendszeresen felébred mély álmából, néha egy éjszaka többször is, és addig sír, amíg édesanyja oda nem megy hozzá és meg nem vigasztalja. Vigaszként sokszor elég annyi, hogy édesanyja vagy édesapja szól hozzá pár szót, máskor fel is kell venni ahhoz, hogy elhallgasson.
Ha abból indulunk ki, hogy ezzel a fajta sírással a csecsemő az édesanya meglétéről és elérhetőségéről kíván megbizonyosodni, és így egy fontos ösztön megnyilvánulása, nemigen lehet mást tenni, mint a szülő jelenlétéről valamiképpen meggyőzni; ezért eredményes a pár szó, a ringatás, a cumi, a megszoptatás.
Minden éjszakai megnyugtatás alkalmával ügyelni kell azonban arra, hogy a csecsemő csak a legszükségesebb figyelmet kapja meg, nem szabad megengedni, hogy egyre többet követeljen. A fiatal csecsemő néha maga találja meg az anya testi közelségének pótszerét: az ujjszopást.
Idővel a kezdő szülők is megtanulják, hogyan kell értékelni az éjszakai sírást.

- Ha nincs komoly ok, legjobb az egészet nem túlságosan dramatizálni, az sem tragédia, ha csak cumival lehet elérni az elengedhetetlen éjszakai nyugodalmat.

#1 Dr.BauerBela

---