Életkor meghatározása
Biológiai szempontok alapján:
az élő szervezetek születnek és
meghalnak. Közben fejlődnek és visszafejlődnek. Mindez genetikai program
alapján.
prenatális; újszülött (10. nap); csecsemő
(1. év); korai gyermek (3. év); első gyermekkor (7. év), második
gyermekkor (11-12. év), serdülőkor (15-16. év), ifjúkor (20-21. év), első
érettkor (35. év), második érettkor (55-60. év), időskor
(74. év), aggkor (90. év) hosszú életkor.
Társadalmi és pszichológiai szempontok alapján: életkori feladatok,
kognitív többlet határozza meg; nyereség – veszteség kettőssége
születés pillanata, 2 hónapos, 8–36 hónapos, óvodás,
kisiskolás, serdülő, nagykorúság, 18–30 éves, 40–50 éves, 50–60 éves, nyugdíj
kezdete, jó öreg.
Krízis
Görög eredetű, jelentése „fordulópont” az
események rendjében, valamilyen változás következik be. Hogy ez progresszív
vagy regresszív lesz, az a korábbi krízisek megélésén is múlik.
Főbb életkori krízisek
I. krízis a SZÜLETÉS
Kívánt, nem kívánt, rosszul fogadott
gyermeknek. Az anya állapota a terhesség alatt, A születési élmény.
2 hónapos kor
A vegetatív mutatók jelentős változása.
Gyakori a gyermekágyi depresszió. Ilyenkor a szülő nem képes ráhangolódni a
gyermekére. Az apák szerepe: segíteni a feleségének, újra nővé is lenni. A
családi szerepek kialakulása
8-36 hónapos kor
Szeparáció és individuáció időszaka
Ebben az időszakban nagy változás. 8 hónaposan
szorong, ez a leválás kezdete.
18-24 hónap között jelenik meg az
újraközelítési krízis. A gyerek felméri a biztonságot adó távolságot. Emellett
ekkor jelentkezik az első dac korszak
Óvodás kor
Óvodásba kerülés nehézségei. Ödipális kor Az
ödipális vágyak csábítóvá teszik a kicsi gyerekeket, melyekre helyesen kell
reagálni. A gyerekek próbálgatják a nemi szerepeket, fantáziájában leértékeli,
eltünteti a saját nemű szülőt. Ebben a korban nagyon súlyos hatása lehet a
válásnak, az egyik szülő tényleges eltűnésének.
Normális esetben az ödipális kor után a gyerek
elkezd azonosulni az azonos nemű szülővel és ez feloldja a kapcsolatot.
az ödipális kor végén a szuperego nyugalomba
küldi az ösztön-ént.
Ma azt látjuk, hogy nem tud a szuperego erőre
kapni, és ezért az ösztönkésztetések nem tudnak nyugalomba vonulni. Ma nem tud
kialakulni a gyermeki realizmus.
Iskolába kerülés
(elvileg a latencia kezdete) Mintha ma nem is
lennének latencia korú gyerekek, az óvodásból mindjárt a serdülőbe kerül.
Az iskolás kor az első helyzet, ahol
teljesítményt mérnek. Kritikai szellem: a teljesítmény és a csökkentértékűség
felmérése. Pozíciók az osztályon belül. A gyerekek olyanok, mint egy analitikai
mérleg, minden kicsi rezdülést is értékelnek és észrevesznek. Tanító néni, a
csoport elfogadja-e a gyereket.
Jellemző, hogy a latencia kimarad, mert az ödipuszi kor
kitolódik, a prepubertás viszont előre jön.
Serdülőkor feladatai:
Amit nem oldunk meg serülő korban, azt már
soha sem fogjuk megoldani. Ha egy életkori krízissel találkozik, arra hatással
van a serdülőkori tapasztalat.
1. A családról való
leválás
2. Az identitás megtalálása
3. Pályaorientáció és társadalmi szerep megtalálása
18 éves kor: nagykorúság
Inkább 21 éves kor.
18–30 éves kor
Pályaválasztás, párválasztás, fészekrakás
30–33 éves
Véget érnek a huszon… évek. Nők számára nagyon
veszélyes – 35 év felett már „idős” férfiaknak 33 év a krisztusi kor
40 éves: középkorú
Mit tettem le az asztalra?
40-50 év között megjelenik a nőknél a klimax
(férfiaknál is, csak ott kapuzárási pánik). Ebben az időszakban borulnak a
családok. Egyre több nő szül utolsó perces gyereket.
50–60 éves: fiatal öregkor
Nálunk nincs a helyén kezelve. Mindazt meg
lehetne tenni, amiről korábban lemaradt. Probléma a „feleslegesség” érzése.
Nyugdíj kezdete
A leértékelődésével teszik egyenlővé, pedig
most lehetne pihenni, élvezni…
Van anyagi része, de valójában belülről sem
találjuk meg. A férfiak viselik rosszabbul.
Jó öregkor
…
Serdülőkor
1. A családról való leválás
A leválás nem csak
a serdülőn múlik, hanem azon is, hogy hogyan hagyják. A leválásért küzdelem folyik.
A serdülő folyamatosan tágítja saját kereteit. Beméri, hogy mennyire távolodhat
el a szülőtől. A leválást nehezíti az anyagi függőség. Nehéz úgy lázadni és
szembefordulni a szülőkkel, hogy a léte tőle függ.
Anna Freud 4-féle tipikus módot ír le
1. Érzelmeit hirtelen visszavonja családtagjaitól, és egy családon
kívüli személyre viszi át. (Rendszerint feltűnően különbözik a szülőktől)
2. Érzelmeit ellentétükre fordítja (trónfosztás) – igazi lázadók,
felszínen gyűlölet.
3. Érzelmeit saját magára vonja vissza (narcisztikus regresszió) –
nagyzolós ábrándok
4. Ellenáll a serdülés lelki folyamatainak, a valóság követelményeit
elutasítja, saját fantáziavilágában él. – kisgyermek akar maradni.
2. Az identitás megtalálása
Ahhoz, hogy
megtalálhassa az identitását, elsősorban a saját
testét elfogadja. … és származását:
ha kiderülnek családi titkok sok esetben devianciát okoz.
Test elfogadásához
tartozik a nemi identitás megtalálása
– ehhez minták is kellenek à Csonka
család problémái.
Nem szerencsés, ha
állandóan a barátnő szeretne lenni az anya. A serdülő lányok az anyjukkal
küzdenek, a fiuk az apjukkal. Visszatér az ödipális
kor.
Bizalom: kiben bízhat, kinek a tanácsát,
életképét kellene elfogadnia à A
serdülők mindent megtesznek azért, hogy valahova tudjanak csatlakozni.
Dac: az autonómia igény elég erős. Az
identitáskeresés úgy kezdődik, hogy elkezdi leértékelni a szülőt. Nem jelenik
meg a gyerek a szülővel együtt az iskola előtt.
Teljesítmény: kisiskolásként hangsúlyos először majd saját érdeklődés mentén a kamaszkorban. à pályaorientáció is.
Normál serdülőkori
működés az, amikor egyszer kedves, máskor ordít; egyszer depressziós, máskor
mániákus.
3. Pályaorientáció és társadalmi szerep megtalálása
Abból is lehet
korai zárás, ha a gyerek nem azt akarja csinálni, amit a szülő.
Próbálgatja a
szerepeket.
Párválasztás: a
családmodell is felbomlóban van. Inkább élettársi kapcsolat működik.
Szülői minta:
fogyókúra, gyors gyógyító tabletta.
A serdülés kimenete
Az
identitástudat alakulásának eredménye:
1.
Az elért identitás – sikerült a döntéseket
meghozni.
2.
Korai zárás – elköteleződik pl. egy pálya
iránt, de nem élte végig ezt a korszakot. Pl. elfogadta a szülői elvárást.
3.
Moratórium időszaka – éppen zajlik, haladékot
ad magának.
4.
Diffúz – nem kristályosodik ki, mit akar,
mindenfélét kipróbál; és így is marad.
Környezetre gyakorolt hatása
A krízist a környezet nagyon nehezen éli meg,
de ez így helyes.
Nagyon fontos, hogy a szülő konfrontálódjon a
gyermekével, ne eresszen túl sokban, mert akkor nem lesz határ, amit át lehetne
törni. A felnőtté válás része, hogy áttöri a határt. A felnőttnek nem kell
elfogadnia mindent. Legyenek elvárásai. Nem attól lesz kedvenc tanár valaki, ha
engedi, hogy tegeződjenek vele.
Fejlődési problémák
A megrekedt serdülés, a krízis rossz kimenetének Moses
Laufer-féle vészjelei:
- A serdülő ragaszkodik a mintákhoz, nem törekszik az önállóságra.
- Viselkedése túl merev
- A szociális kapcsolatai nem segítik elő a felnőtté válást – kisebb gyerekek társaságát keresi.
- Szülei még mindig egyedi meghatározó szerepet játszanak az életében.
- Nem képes az eseményekkel kapcsolatban reális érzéseket jelezni
- Nem képes elkülöníteni más emberek róla alkotott vélt képét és a valóságot (mindenki az ő pattanásait nézi)
- Jövőhöz való viszony: fél tőle, nem lát semmilyen perspektívát maga előtt.
Anna Freud: Amíg változik a kamasz a szélsőségek között,
addig nincs baj. Akkor van probléma, ha megreked valami
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése