-A KORASZÜLÉS VILÁGSZERTE SZINTE NÉPBETEGSÉGNEK SZÁMIT

A koraszülés világszerte szinte népbetegségnek számít, pedig a koraszülések jelentős része megelőzhető lenne.

ÉRETT ÉS KORASZÜLÖTT GYERMEK SZEMLÉLTETŐ KÉPE.

A koraszülések kb. 40 %-a „spontán koraszülés”,

-kb. 30 %-ában a magzatburok váratlanul reped meg, vagy a terhesség során már eleve egy lyuk képződött rajta, és

- kb. 30 %-a pedig ún. iatrogén, azaz az orvos által előidézett koraszülés, amelynek hátterében az anya, vagy a magzat életét veszélyeztető komplikációk, a terhesség idejének téves kiszámítása, vagy a terhesség harmadik trimeszterében a magzat érettségének irreális megítélése állhat.

A koraszülött babák súlya születéskor kevesebb, mint 2500 gramm, és a szülés előbb következik be, mint a 37. hét, vagyis kisebb az esélye a babának az életben maradásra: gyakran légzési elégtelenséggel küzdenek, így lélegeztetni kell őket.

- Eközben fertőzést kaphatnak – amibe belehalhatnak –, ha viszont nem lélegeztetik őket, alacsony oxigénszintjük miatt agykárosodást szenvedhetnek. Ha túl sok oxigént kapnak, a látásuk károsodhat.

A fejlett országok egészségügyi ellátásának egyik legfontosabb mutatója az újszülöttek túlélési esélyei és a koraszülöttek fejlesztési lehetőségei.

-A koraszülött intenzív osztályokra kerülő kisbabák mintegy 10-12 százaléka  károsodik komolyan, 20-25 százalékuknál pedig, , finom idegrendszeri sérülések mutathatóak ki, amelyek magatartási problémák, tanulási zavarok, hiperaktivitás formájában jelentkezhetnek később.

-Általánosan is elmondható, hogy a koraszülött babák általában hátránnyal indulnak az életben, nagyobb az esélyük ugyanis a hallás- és látáskárosodásra, a cukorbetegségre, vagy az idegrendszeri és vérnyomás problémák kialakulására, mint társaiknak.

Bizonyos tényezők növelhetik a nők koraszülési kockázatát, bár annak speciális okai nem ismeretesek, és sajnos létrejöhet bármely előzetes jel nélkül is (sokszor pszichés tényezők hatására):

•           Több gyermekkel való várandósság,

•           Már előfordult a nőnél koraszülés,

•           Bizonyos méh, vagy méhnyak abnormalitások esetén.

Orvosi szempontból a koraszülés veszélye fenyegethet az alábbi rizikótényezők fennállása esetén:

•           Ismétlődő húgyhólyag, vagy vesegyulladás,

•           Húgyúti szervek és hüvelygyulladás esetén, valamint a szexuális úton terjedő fertőzés fennállása esetén,

•           Lázzal járó fertőzéses állapot fellépése a terhesség idején,

•           A terhesség 20. hete után fellépő, ismeretlen eredetű hüvelyi vérzés,

•           Krónikus betegségek esetén, mint pl.: magas vérnyomás, veseelégtelenség, vagy diabetes,

•           Az első trimeszter során többször végzett művi terhesség-megszakítás, illetve egy, vagy két esetben végzett második trimeszterbeli művi abortusz,

•           Terhesség előtti kóros soványság, vagy kövérség,

•           Vérzési rendellenesség (trombofília -veleszületett vérrögképződési hajlam),

•           In vitro megtermékenyítés utáni egymagzatos terhesség,

•           Kevesebb, mint 6-9 hónap telik el a szülés és a következő terhesség bekövetkezte között.

Az anya életmódbeli rizikótényezői:

•           Elégtelen, vagy semmilyen terhesgondozás esete,

•           Dohányzás,

•           Alkoholfogyasztás,

•           Illegális drogok használata,

•           Fizikai, szexuális és érzelmi erőszak előfordulása a családban,

•           A szociális támogatottság hiánya,

•           Alacsony jövedelem, szegénység,

•           Terhesség alatti hosszas állással járó hosszú munkaidő.

A koraszülés figyelmeztető jelei ismeretében lehetséges megelőzni a koraszülést, ezek a következők lehetnek:

•           10 percenkénti méhösszehúzódás, vagy egy órán belül gyakoribb időtartamú fájások (ötnél több 60 perc alatt),

•           Vizes folyás a hüvelyből (a magzatburok megrepedésére figyelmeztet),

•           Menstruációs görcshöz hasonlatos érzés az alsó hastájékon, amely csak úgy „jön és megy”, vagy pedig állandó,

•           Gyenge hátfájdalom a csípővonal alatt, amely csak úgy „jön és megy”, vagy pedig állandó,

•           Nyomásérzés a medence tájékán, amely hasonlatos ahhoz az érzéshez, amikor a baba leszáll a szülőcsatorna felé,

•           Hastájéki görcsök, amelyek hasmenés kíséretében, vagy anélkül jelentkeznek,

•           Hüvelyfolyás jellegének megváltozása, vagy erősödése.

Az általában nagy fájdalommal nem járó, szülést előkészítő terhességi méhösszehúzódások rendszeres és gyakori jelentkezése (10-12 percenként, legalább egy órán keresztül) koraszülés kezdetét jelezheti, és a méhnyak is kitágulhat.

- Fentiek és ezen méhösszehúzódások esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni, hogy ellenőrizze a méhnyak állapotát.

-Addig is, míg ilyen esetben a nőgyógyász megvizsgálja a kismamát, maga a várandós nő is tehet a koraszülés bekövetkezése ellen, azon túl is, hogy tisztában van a figyelmeztető jelek ismeretének fontosságával:

•           Kiüríti a húgyhólyagját,

•           Lejtős helyzetben lefekszik a bal oldalára: ez lelassíthatja, vagy megállíthatja a tünetek jelentkezését.

•           Kerüli a lapos helyzetben háton való fekvést, mivel ez elősegítheti a méhösszehúzódások kiváltódását,

•           Iszik néhány pohár vizet, mivel a dehidráció (kiszáradás) méhösszehúzódásokat idézhet elő,

•           Egy órán keresztül ellenőrzi a fájásait és számolja a két méhösszehúzódás között eltelő időtartamot.

Ha a tünetek rosszabbodnak, vagy nem múlnak el egy óra után sem, feltétlenül be kell mennie a kórházba.

- Ha előtte az orvosát hívja, feltétlenül el kell mondania az orvosnak, milyen jeleket tapasztal.

- Annak, hogy valaki megbizonyosodjon róla, hogy valóban koraszüléssel áll-e szemben, az egyetlen biztos módja az, hogy a nőgyógyász ellenőrzi a méhnyakat. Ha a méhnyak kinyílt, megkezdődhetett a koraszülés folyamata.

Ha a koraszülés megindult, még mindig vannak módszerek, amelyek segítségével meg lehet előzni, hogy az folytatódjon, de ugyanezen módszerek a koraszülés fellépésének megelőzésére is alkalmasak lehetnek:

•           Intravénásan beadott magnézium-szulfát, amely ideiglenesen hányingert okozhat. Kezdetben nagy dózist adnak, majd kevesebbet, 12-24 órás időtartamon keresztül.

•           Kortikoszteroidot ad be a nőgyógyász 24 órával a szülés előtt, azért, hogy segítse a baba tüdejének és agyának érési folyamatát.

•           Néha szájon át is kap a kismama gyógyszert, ami csökkenti a méhösszehúzódások gyakoriságát és jobban is érzi tőle magát a várandós nő.

Minél hosszabb ideig van a magzat az anyaméhben, annál nagyobb az esélye arra, hogy egészségesen szülessen meg.

-A koraszülött babáknál nagyobb a kockázat agyi és neurológiai komplikációk, valamint légzési és emésztési problémák fellépésére.

Ha sikeres a nőgyógyász közbelépése, sok esetben még az olyan kismamát is meg lehet menteni a koraszüléstől, akinek a méhnyaka már picit tágult: a kismamának a terhesség normál idejének végéig ágyban fekve kell maradnia.

Sajnos a 24. hét előtt megszületett babáknak minimális az esélyük az életben maradásra, mindössze 50 %-os. A 32. hét után született koraszülött csecsemők életben maradási esélye jóval nagyobb és rendszerint nincsenek hosszú távú komplikációk a koraszülött intenzív osztály gondos ellátása mellett.

#1 Dr.BauerBela

---