Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2012. augusztus 12., vasárnap

-A KORASZÜLÉS VILÁGSZERTE SZINTE NÉPBETEGSÉGNEK SZÁMIT


A koraszülés világszerte szinte népbetegségnek számít, pedig a koraszülések jelentős része megelőzhető lenne.



ÉRETT ÉS KORASZÜLÖTT GYERMEK SZEMLÉLTETŐ KÉPE.





A koraszülések kb. 40 %-a „spontán koraszülés”,
-kb. 30 %-ában a magzatburok váratlanul reped meg, vagy a terhesség során már eleve egy lyuk képződött rajta, és
- kb. 30 %-a pedig ún. iatrogén, azaz az orvos által előidézett koraszülés, amelynek hátterében az anya, vagy a magzat életét veszélyeztető komplikációk, a terhesség idejének téves kiszámítása, vagy a terhesség harmadik trimeszterében a magzat érettségének irreális megítélése állhat.
A koraszülött babák súlya születéskor kevesebb, mint 2500 gramm, és a szülés előbb következik be, mint a 37. hét, vagyis kisebb az esélye a babának az életben maradásra: gyakran légzési elégtelenséggel küzdenek, így lélegeztetni kell őket.
- Eközben fertőzést kaphatnak – amibe belehalhatnak –, ha viszont nem lélegeztetik őket, alacsony oxigénszintjük miatt agykárosodást szenvedhetnek. Ha túl sok oxigént kapnak, a látásuk károsodhat.
A fejlett országok egészségügyi ellátásának egyik legfontosabb mutatója az újszülöttek túlélési esélyei és a koraszülöttek fejlesztési lehetőségei.
-A koraszülött intenzív osztályokra kerülő kisbabák mintegy 10-12 százaléka  károsodik komolyan, 20-25 százalékuknál pedig, , finom idegrendszeri sérülések mutathatóak ki, amelyek magatartási problémák, tanulási zavarok, hiperaktivitás formájában jelentkezhetnek később.
-Általánosan is elmondható, hogy a koraszülött babák általában hátránnyal indulnak az életben, nagyobb az esélyük ugyanis a hallás- és látáskárosodásra, a cukorbetegségre, vagy az idegrendszeri és vérnyomás problémák kialakulására, mint társaiknak.
Bizonyos tényezők növelhetik a nők koraszülési kockázatát, bár annak speciális okai nem ismeretesek, és sajnos létrejöhet bármely előzetes jel nélkül is (sokszor pszichés tényezők hatására):
           Több gyermekkel való várandósság,
           Már előfordult a nőnél koraszülés,
           Bizonyos méh, vagy méhnyak abnormalitások esetén.
Orvosi szempontból a koraszülés veszélye fenyegethet az alábbi rizikótényezők fennállása esetén:
           Ismétlődő húgyhólyag, vagy vesegyulladás,
           Húgyúti szervek és hüvelygyulladás esetén, valamint a szexuális úton terjedő fertőzés fennállása esetén,
           Lázzal járó fertőzéses állapot fellépése a terhesség idején,
           A terhesség 20. hete után fellépő, ismeretlen eredetű hüvelyi vérzés,
           Krónikus betegségek esetén, mint pl.: magas vérnyomás, veseelégtelenség, vagy diabetes,
           Az első trimeszter során többször végzett művi terhesség-megszakítás, illetve egy, vagy két esetben végzett második trimeszterbeli művi abortusz,
           Terhesség előtti kóros soványság, vagy kövérség,
           Vérzési rendellenesség (trombofília -veleszületett vérrögképződési hajlam),
           In vitro megtermékenyítés utáni egymagzatos terhesség,
           Kevesebb, mint 6-9 hónap telik el a szülés és a következő terhesség bekövetkezte között.

Az anya életmódbeli rizikótényezői:
           Elégtelen, vagy semmilyen terhesgondozás esete,
           Dohányzás,
           Alkoholfogyasztás,
           Illegális drogok használata,
           Fizikai, szexuális és érzelmi erőszak előfordulása a családban,
           A szociális támogatottság hiánya,
           Alacsony jövedelem, szegénység,
           Terhesség alatti hosszas állással járó hosszú munkaidő.
A koraszülés figyelmeztető jelei ismeretében lehetséges megelőzni a koraszülést, ezek a következők lehetnek:
           10 percenkénti méhösszehúzódás, vagy egy órán belül gyakoribb időtartamú fájások (ötnél több 60 perc alatt),
           Vizes folyás a hüvelyből (a magzatburok megrepedésére figyelmeztet),
           Menstruációs görcshöz hasonlatos érzés az alsó hastájékon, amely csak úgy „jön és megy”, vagy pedig állandó,
           Gyenge hátfájdalom a csípővonal alatt, amely csak úgy „jön és megy”, vagy pedig állandó,
           Nyomásérzés a medence tájékán, amely hasonlatos ahhoz az érzéshez, amikor a baba leszáll a szülőcsatorna felé,
           Hastájéki görcsök, amelyek hasmenés kíséretében, vagy anélkül jelentkeznek,
           Hüvelyfolyás jellegének megváltozása, vagy erősödése.
Az általában nagy fájdalommal nem járó, szülést előkészítő terhességi méhösszehúzódások rendszeres és gyakori jelentkezése (10-12 percenként, legalább egy órán keresztül) koraszülés kezdetét jelezheti, és a méhnyak is kitágulhat.
- Fentiek és ezen méhösszehúzódások esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni, hogy ellenőrizze a méhnyak állapotát.
-Addig is, míg ilyen esetben a nőgyógyász megvizsgálja a kismamát, maga a várandós nő is tehet a koraszülés bekövetkezése ellen, azon túl is, hogy tisztában van a figyelmeztető jelek ismeretének fontosságával:
           Kiüríti a húgyhólyagját,
           Lejtős helyzetben lefekszik a bal oldalára: ez lelassíthatja, vagy megállíthatja a tünetek jelentkezését.
           Kerüli a lapos helyzetben háton való fekvést, mivel ez elősegítheti a méhösszehúzódások kiváltódását,
           Iszik néhány pohár vizet, mivel a dehidráció (kiszáradás) méhösszehúzódásokat idézhet elő,
           Egy órán keresztül ellenőrzi a fájásait és számolja a két méhösszehúzódás között eltelő időtartamot.

Ha a tünetek rosszabbodnak, vagy nem múlnak el egy óra után sem, feltétlenül be kell mennie a kórházba.
- Ha előtte az orvosát hívja, feltétlenül el kell mondania az orvosnak, milyen jeleket tapasztal.
- Annak, hogy valaki megbizonyosodjon róla, hogy valóban koraszüléssel áll-e szemben, az egyetlen biztos módja az, hogy a nőgyógyász ellenőrzi a méhnyakat. Ha a méhnyak kinyílt, megkezdődhetett a koraszülés folyamata.
Ha a koraszülés megindult, még mindig vannak módszerek, amelyek segítségével meg lehet előzni, hogy az folytatódjon, de ugyanezen módszerek a koraszülés fellépésének megelőzésére is alkalmasak lehetnek:
           Intravénásan beadott magnézium-szulfát, amely ideiglenesen hányingert okozhat. Kezdetben nagy dózist adnak, majd kevesebbet, 12-24 órás időtartamon keresztül.
           Kortikoszteroidot ad be a nőgyógyász 24 órával a szülés előtt, azért, hogy segítse a baba tüdejének és agyának érési folyamatát.
           Néha szájon át is kap a kismama gyógyszert, ami csökkenti a méhösszehúzódások gyakoriságát és jobban is érzi tőle magát a várandós nő.
Minél hosszabb ideig van a magzat az anyaméhben, annál nagyobb az esélye arra, hogy egészségesen szülessen meg.
-A koraszülött babáknál nagyobb a kockázat agyi és neurológiai komplikációk, valamint légzési és emésztési problémák fellépésére.
Ha sikeres a nőgyógyász közbelépése, sok esetben még az olyan kismamát is meg lehet menteni a koraszüléstől, akinek a méhnyaka már picit tágult: a kismamának a terhesség normál idejének végéig ágyban fekve kell maradnia.
Sajnos a 24. hét előtt megszületett babáknak minimális az esélyük az életben maradásra, mindössze 50 %-os. A 32. hét után született koraszülött csecsemők életben maradási esélye jóval nagyobb és rendszerint nincsenek hosszú távú komplikációk a koraszülött intenzív osztály gondos ellátása mellett.
#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése