A RÉSZKÉPESSÉGGYENGE
TEHETSÉGEKRŐL
A tanulási nehézségek hátterében sokszor
apró mûködési zavar áll, amely feltûnô értelmi deficitet nem okoz, de olyan
részfunkció kiesést igen, amely miatt a gyermek nem tud megtanulni írni,
olvasni vagy számolni.
- Ez a minimális
agytevékenységi diszfunkciónak is nevezett jelenség okozza az igazi problémákat, és az orvostudomány
fejlôdésével - tudnillik egyre több koraszülött vagy súlyos beteg gyermeket
sikerül megmenteni, akik egészségesek, csupán a minimális eltérés következtében
jelentôs hátrányt szenvednek az iskolában - egyre több lesz a részfunkció
kiesés miatt a követelményeknek megfelelni nem tudó gyermek.
A részképességgyenge
tehetségek nem a kutatók elméletei alapján ismertek.
-Számos géniusz
küzdött valamilyen az intellektuális teljesítményben szerepet játszó deficittel.
-Einstein, aki igazán
a nagy, alkotó gondolkodók közé sorolható tudós volt, 3 évesen még nem tudott
beszélni. Anyja énekelt neki, megtanult énekelni és beszélni is. Középiskolában még bukdácsolt, 26 évesen
pedig Nobel-díjat nyert.
-Edison, Nietsche, da Vinci szintén
késôn kezdett beszélni,
- Yeats a költô és Flaubert az
író diszlexiások voltak.
-Benoit Mandelbrot az IBM
kutatója, a fraktál geometria kidolgozója mai napig sem tudja az ABC-t és az
alap matematikát - nem véletlen, hogy kitalált valami mást.
Tanulási zavarból kreatív tehetség
1. Egyoldalúságból sokoldalúság
Nyomós okunk van feltételezni, hogy a
tanulási zavarokkal küzdô gyerekek magas szinten rendelkeznek olyan
tulajdonságokkal, amelyek szükségesek az alkotó gondolkodáshoz. Ez nem azt jelenti, hogy a tanulási
zavaros gyerekekbôl lesznek a zsenik, hiszen sok egyéb tényezô játszik szerepet
a tehetség kialakulásában, csak mint a zsenialitáshoz vezetô egyik utat
szeretném felvillantani ezt a lehetôséget.
- A tanulási
zavarokkal küzdô gyerekek új lehetôségeket jelenthetnek, ha megtaláljuk
fejlesztésükhöz a megfelelô módszereket.
- A tehetséggondozáshoz tartozik azoknak a
gyereknek a fejlesztése is, akik nem az iskolai követelményeknek megfelelô
képességekkel, illetve motivációkkal rendelkeznek.
Érdemes néhány gyakorlati példát
elemezni.
Einstein édesanyja énekelt fiának. Megtanította énekelni, és a gyermek az
éneken keresztül tanult meg beszélni.
-Nem a beszédet gyakoroltatták vele, és nem
a beszédre való motiváltságát próbálták növelni, hanem onnan indult el az anya, ahol a
gyermek jól érezte magát..
Másik példa Picasso, aki 10 évesen még nem tudott olvasni.
- Apja rajztanár volt, és átvette magához
abba az iskolába, ahol ô tanított. Pontos adataim nincsenek, de ezek után már
csak felfelé ívelt a mûvész életútja.
2. A fejlesztés lehetséges útjai
Az iskolai követelményeknek megfelelni
nehezen tudó, szociokulturálisan elmaradott, vagy képességeiben
kiegyensúlyozatlan gyerekek között is sok tehetségest találhatunk.
- Fejlesztésük lényegében nem különbözik a
tehetséggondozásban alkalmazott módszerektôl, csak a szorosan vett iskolai
oktatástól.
- Nem a hiányzó képességekre kell
koncentrálni, hanem a magas szinvonalú képességekbôl kiindulva a különbözô
képességek integrálását, a teljes agy használatát kell megtanítani
.
A tanulási zavarokkal
küzdô gyerekek hatalmas új kihívást jelentenek. Mint
minden ilyen helyzetet, ezt is kétféleképpen lehet feloldani - a régi
fenntartására, vagy az új megoldások keresésére teszünk erôfeszítést. Vagy
haladunk a régi úton, és ezeket a gyereket többé-kevésbé beillesztjük a nagy
többség közé, vagy új utakat keresünk, amelyek már megfelelnek az új
problémákra, és a nagy többség is nyer velük.
3. Tanácsok a részképességgyenge tehetséges tanulók fejlesztéséhez
A tanulási zavarokkal küzdô tehetséges
gyerekek fejlesztéséhez ugyanazok a módszerek ajánlottak, amelyeket általában
tehetséggondozó programként használnak
Fontos támpontot
nyerhetünk a fejlesztés kiindulásához, ha odafigyelünk ezeknek a problémás
gyerekeknek kedvelt tevékenységeire. Azon felül, hogy a gyermek kedvelt elfoglaltságát szívesen folytatja, két
másik alapvetô elônye van ennek a megközelítésnek.
Egyik az, hogy a gyerek önmagától nem foglalkozik
kitartóan olyasmivel, ami jelentôsen meghaladja képességeit, és mint korábban már volt róla szó,
onnan érdemes indulni, ahol a gyermeknek az erôsségei vannak.
A másik elôny nem ilyen egyértelmûen belátható,
inkább a gyakorlatban bizonyosodik be. A gyerek, és a tehetséges méginkább
belsô ösztönzést érez tudásának, képességeinek növelésére.
-Az általános
alapelveken felül szükség van néhány konkrét tanácsra is a tehetséges tanulási
zavarokkal küzdô gyerekekkel való foglalkozáshoz. A
következô listában 15 pontban foglaltam össze azokat a gyakorlati tudnivalókat,
amelyek könnyebbé tehetik az elsô lépéseket:
1. Vegyünk fel
szemkontaktust a gyerekkel, mielôtt szólunk hozzá. Egyszerre minél kevesebb utasítást adjunk, és
azokat írjuk fel a táblára, írésvetítôre vagy papírra.
2. Hagyjuk a gyereket, hogy megfigyeljen
másokat, mielôtt az új feladattal megpróbálkozik.
3. Kerüljük el az idôre mért feladatokat,
dolgozatokat, versenyeztetést. Inkább saját rekordjait próbálja megdönteni otthon vagy egyéni
foglalkozáson.
4. Lehetôleg szóban mérjük fel tudását, és
képességeit az
átlagosakhoz és a hozzá hasonló nehézségekkel küzdô tanulókhoz viszonyítsuk.
5. Tartsuk közelünkben, az elterelô zajoktól
távol a gyereket,
biztosítsunk nyugodt helyet munkájához.
6. Szoktassuk rá emlékeztetô listák
készítésére elkerülendô az elfelejtésekbôl adódó problémákat.
7. Kerüljük a nyers memorizálást, inkább
összefüggéseket tanítsunk.
8. Használjunk gyakran humort a
kommunikációban.
9. Engedjük, hogy felfedezze saját
problémamegoldó módszereit. Adhatunk nehezebb elvonatkoztatást kívánó feladatokat még akkor is, ha
mástípusú egyszerûbb, feladatokkal nem boldogult.
10.Az anyag keltse fel érdeklôdését, esetleg saját
szabadidôs, otthoni tevékenységéhez kapcsolódjon.
11.Használjunk vizuális és kézzel megfogható,
tapintható anyagokat, eszközöket.
12.Segítsük kompenzációs eszközökkel és
technikákkal -
helyesírási kéziszótár, írógép vagy szövegszerkesztô használata, számológép,
esetleg szorobán, magnó a leckék megtanulásához, vizualizációs technikák és
egyéb emlékezetfejlesztés, számolás elôtt becsléssel állapítsa meg az
eredményt, stb.
13.Koncentráljunk erôsségeire, találjuk meg a
sikeres területeit gyenge pontjai helyett. Ezeknek a nehézségeknek a korrekciója a 9. éven
túl egyre kevésbé hatásos ismétlési gyakorlatokkal. Az unalmas feladatok
ráadásul igen kellemetlen élményt jelentenek a gyereknek, elfordíthatják a
foglalkozásoktól.
14.Biztosítsuk a gyereket arról, hogy nehézségein
túl fog jutni. Mondjuk
el, hogy nagyon sok felnôtt sikeresen kompenzálja ilyen jellegû problémáit.
15.Mutassunk be alkotókat, olyan felnôtteket, akik
az övéhez hasonló hátránnyal sikeresekké váltak. Lehet, hogy mindjárt a családjában találunk
ilyet.
Odafigyelô, érzékeny
pedagógusok, akik a zavarok ellenére is a kiemelkedô
képességekre figyelnek, segítenek ezeknek a gyerekeknek önértékelésük
helyreállításában és így képességeik teljesítményekben való realizálásában.
A tehetségek
hatalmas energetikai bázissal rendelkeznek.
- A tehetségnek alkotnia kell, így vagy úgy, hogy
csökkentse a feszültségét.
- Ez a hajtóerô az, amitôl kiemelkedik. Ha azt akarjuk, hogy tehetség váljék belôle, és ne
bûnözô, aki a társadalom ellen fordítja képességeit, vagy drogos, aki
pótszereket használ feszültségének csökkentésére, akkor adjuk meg a lehetôséget
a különbözô alapokról induló, különbözô típusú tehetségek kibontakozására.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése