Lelki zavarok
gyermekkorban
Szülők, illetve pedagógusok
részéről egyre gyakrabban elhangzó panasz, hogy a mai gyermekek teljesen mások,
mint az elmúlt évtizedekben voltak. Egyre több tanulmány jelenik meg arról,
hogy mind gyakrabban fordulnak elő lelki zavarok már kisgyermekkorban is...
. A lelki zavarok további egy nagy csoportját alkotják az
egyéb viselkedési zavarok.
Viselkedészavarok
A gyermekkori viselkedészavar
gyakori panasz.
- Ilyenkor a magatartás negatív irányba
történő változását, mások jogainak és erkölcsi értékeinek a durva megsértését
tapasztaljuk.
A szakirodalom a
viselkedészavarok többféle csoportját különíti el:
F Családi körre korlátozódó
viselkedészavarok: a
negatív viselkedési minták csak otthoni környezetben jelentkeznek.
F Nem szocializált viselkedészavarok: ez a magányos, társkapcsolatok
kialakítására képtelen gyermekek viselkedészavara.
F Szocializált viselkedészavarok: ide a könnyen kapcsolatokat találó
gyermekek csoportos helyzetekben jelentkező viselkedési problémáit soroljuk.
F Oppozíciós viselkedészavar esetében a
zavar fiatalabb életkorban, elsősorban közeli hozzátartozókkal szembeni tartósan ellenszegülő
magatartásban jelentkezik. Jellemzői a vitatkozás, szófogadatlanság,
dühkitörések, morcosság, piszkálódás stb.
További viselkedési zavarok az emberek,
állatok iránti agresszivitás, mások tulajdonának akarattal történő
tönkretétele, illetve elvétele, valamint otthonról vagy az iskolából való
kimaradás.
A viselkedészavarok terápiájában elsősorban a
pedagógiai eszközökön van a hangsúly, mivel ezek a panaszok gyógyszeresen
nehezen befolyásolhatók.
Affektív zavarok
A gyermekkori depresszív tünetek
kialakulásában genetikai, alkati, élettörténeti és környezeti tényezők egyaránt
szerepet játszhatnak. Csecsemő-, illetve
kisgyerekkorban a depressziós tünetek elsősorban érdektelenség,
ingerlékenység, alvási zavarok formájában jelentkeznek. A gyermek kimutatható
testi panaszok nélkül elmarad a növekedésben és fejlődésben. Az anya elvesztése
csecsemőkorban akár a csecsemő halálát is okozhatja.
- A középső
gyermekkorban gyakoriak a depresszív tünetek mellett a testi
panaszok. Jellegzetes tünet az
unatkozás, a játékra való képtelenség érzése, s ezek naponta többször is
váltakoznak.
Serdülőkorban a lányoknál inkább a
passzivitás, érdektelenség, lehangoltság a jellemző, a fiúknál a túlzott
agresszivitás dominál.
- Az iskolai teljesítmény, a társas és a
családi kapcsolatok egyaránt megromlanak. A gyógykezelésben a pszichoterápiás
módszereknek van fontos szerepük, melyek során a gyermeket és a szülőket
egyaránt be kell vonni a kezelésbe.
- Emellett a viselkedésterápiás módszerek
gyakorlati alkalmazására is szükség van, súlyosabb esetekben a gyógyszeres
kezelés sem mellőzhető.
- Sajnos, a gyermekkorban kezdődő depressziós
zavarok gyakran válnak krónikussá, és a gyermek életének számos területét
hosszú időn át negatívan befolyásolják.
Szorongásos zavarok
A normál gyermeki fejlődést
számos szorongásos jelenség kíséri.
A csecsemőnél a 6-8 hónapos korban megjelenő idegenfélelem, kisgyermekkorban
bizonyos fóbiák, az iskoláskorú gyermekek teljesítményszorongása, a serdülőkor
bűntudati jellegű félelmei gyakori jelenségek.
- Ilyen betegség a
szeparációs szorongásos zavar is, mely a szülőtől való elszakadás miatti
túlzott félelem.
- A gyermeket a szülővel vagy önmagával
kapcsolatos nem valós félelmek gyötrik, nem mer iskolába menni, fél este
elaludni, mivel ez is egyfajta elkülönülést jelenthet a szülőktől.
- Minden idegen, ismeretlen helyzet
elviselhetetlennek tűnik számára, csak a családon belül vagy az ismerős
környezetben érzi jól magát.
-Az iskolalátogatás elutasítása (korábban
iskolafóbiának nevezték) gyakori jelenség, melynek hátterében állhat az előbb
említett szeparációs szorongásos zavar,
-de az is előfordul, hogy a gyermek számára
vonzónak tűnik az iskolán kívüli élet, esetleg azért kerüli az iskolát, mert
ott negatív élmények érték.
-A szorongásos
betegségeket gyakran kíséri különféle kényszerbetegség,
- a gyermek állandó kényszert érez pl. a
kézmosásra, állandóan ellenőriznie kell, hogy elvégezte-e feladatait, stb.
-Előfordulhatnak
különféle kényszercselekedetek is, pl. iskolába menet a járdán rá kell lépnie egy bizonyos kőre, hogy
sikeres napja legyen az iskolában, az osztályban rá kell taposnia a tankönyvére,
hogy aznap ne feleljen, stb.
A szorongásos zavarok
kezelésében elsősorban pszichoterápiás módszerek a célravezetőek, de a
szorongásgátló, illetve antidepresszív gyógyszerek is nagyban javíthatják a
súlyos tüneteket.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése