VIRUSFERTŐZÉSEK A TERHESSÉG ALATT

Vírusfertőzések a terhesség alatt

A baktériumok, vírusok vagy az egysejtű élősködők a terhesség bármelyik időszakában megbetegíthetik a magzatot, anélkül, hogy az anyában tünetekkel járó betegséget okoznának. A vírusfertőzések egy része komoly veszélyt jelent a magzatra, más részük azonban csak kevésbé vagy egyáltalán nem ártalmas. -Cikkünkben áttekintjük, hogy mely vírusfertőzések okozhatnak magzatkárosodást és milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésünkre, ha nem sikerült elkerülnünk a fertőzést.

- Ha védőoltás beadására is szükség van, minden esetben konzultáljunk kezelőorvosunkkal, mivel egyes oltások adása nem ajánlott a terhesség alatt.

A magzatkárosító vírusok aránya öt százalék körül van

A magzatra is veszélyes vírusfertőzések előfordulási gyakoriságát a terhesség alatt nem könnyű feladat megbecsülni: szerény becslések szerint ez 5 százalékra tehető. Ennél persze lényegesen több az észrevétlenül zajló fertőzés, mely sem a magzatban, sem az anyában nem okoz kárt.
-Még ennél is magasabb a fertőzések száma, ha mindehhez hozzászámítjuk a többi kórokozó által okozott újszülöttkori fertőzést, amit az esetek körülbelül 7-10 százalékában ismernek fel - ezek nagy része a méhen belül észrevétlen marad.
- A fertőzések lefolyásának súlyosságát a kórokozók megbetegítő-képessége (virulencia), a szervezet ellenállóképessége, valamint a kórokozók száma határozza meg.
A magzati vírusfertőzések közül a legismertebbek a rubeola, a cytomegalovírus, a herpes simplex vírus, a hepatitis-B vagy az influenza által okozott megbetegedések.
-A komolyabb problémák jó eséllyel elkerülhetőek, ha a családtervezés, később pedig a terhesgondozás során elegendő figyelmet fordítunk a kismamák vizsgálatára

Mely esetekben okozhatnak károsodást a magzati vírusfertőzések?

A méhen belüli fertőzésnek jellegzetes, ultrahanggal felismerhető jelei lehetnek a magzaton és a mellékrészeken (méhlepény, magzatvíz) egyaránt. Az anatómiailag károsodott szervek működése is megváltozik, amit ultrahangos áramlásvizsgálatokkal szintén ki lehet mutatni.
-A gyanút megerősítheti a terhes nő kikérdezése, hiszen először ő fertőződik meg.
-További segítséget nyújtanak a kialakult betegség tünetei, bár ahogy már említettük, ezek sokszor rejtve maradnak. Pontos diagnózist a megfelelő laborvizsgálatokkal lehet felállítani: a további teendőket a fertőzést kiváltó vírus, valamint az általa okozott elváltozás ismeretében kell meghatározni.
- A legrosszabb esetben sajnos a terhesség megszakításának felajánlása is szóba jöhet, jobb esetben azonban a gyógyszeres kezelés vagy a szülésig tartó egyszerű megfigyelés is elegendőnek bizonyul.

Rubeola

A rubeola a gyermekkorban jelentkező kiütéses betegség, ami a szervezett oltási kampányoknak köszönhetően ma már viszonylag kevés gondot okoz a terhesség során (a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni kötelező MMR védőoltást 15 hónapos korban kell beadni).
- A vírus magzatkárosító hatása miatt a családtervezés vagy a terhesség elején mégis ajánlott a rubeolaszűrés elvégzése, ahol ellenanyagteszttel ellenőrzik a védettséget. A gyermekkorban nem immunizált vagy bizonytalan védettségű nőket pár hónappal a teherbeesés előtt ajánlott beoltani: a terhesség előtti immunizálás később már életre szóló védelmet biztosít az anyának. Az MMR oltás terhesség alatt nem adható, mivel a vakcina élő hatóanyagokat tartalmaz.
A vírus
s a vérárammal jut át a méhlepényen, és főleg a terhesség első harmadában okozhat fejlődési rendellenességet.
-Elsősorban hallás- és látáskárosodás, néhány esetben pedig szívfejlődési zavar fordulhat elő.
Ultrahangvizsgálattal a máj és lép megnagyobbodásai is felfedezhetőek, emellett károsodhat a méhlepény, ami ilyenkor jelentősen megvastagszik és meszesedés is gyakran látható benne. A vírusfertőzés hatására a magzat visszamarad a fejlődésben és kimutatható a belső szervek működési zavara is. A már kialakult magzati fertőzésre nem létezik gyógyszer, ezért a fertőzés megelőzése a legfontosabb.

Cytomegalovírus (CMV)

A legtöbb méhen belüli vírusfertőzésért a cytomegalovírus (másnéven cytomegáliavírus) felelős, amelyet sok ember tünetmentesen hordoz magában.
- A CMV leginkább a legyengült immunrendszerű szervezetben okoz gondot, ami a legtöbbször lázzal, torok- és fejfájással, izomfájdalmakkal, valamint étvágytalansággal jár együtt.
-A betegségen átesett személyek többször is elkaphatják a vírust, vagyis a rubeolával ellentétben nem alakul ki védettség a fertőzést követően. A magzat fertőződésére akkor a legnagyobb az esély, ha az anya először betegedett meg: a fejlődő gyermek ilyenkor körülbelül 40 százalékos eséllyel kaphatja meg a vírust. A CMV előfordulása újszülöttekben 0,4-2,3 százalék között mozog, de csak minden tizedik baba mutat a betegségre utaló tüneteket.
A fertőzöttség ultrahangos vizsgálattal valószínűsíthető a következő jelek alapján: a méhlepény vagy az agyállomány meszesedése, illetve máj- és lépduzzanat jelenléte. Az ultrahangos képek alapján nyert gyanút további laborvizsgálatokkal lehet igazolni. A CMV-fertőzés korai stádiumban gyógyszerekkel is jól kezelhető, ennek hiányában később körülbelül 10 százalék fölött várható súlyos rendellenesség kialakulása.

Herpes simplex vírus (HSV)

A herpes simplex vírusnak két típusa ismert, a HSV-1 és a HSV-2. Mindkettő a bőr és nyálkahártya fertőzését okozza: a HSV-1 többnyire az ajkakon (herpes labialis) és a szem szaruhártyáján (herpes simplex ceratitis), míg a HSV-2 elsősorban a nemi szerveken, a végbélnyílás körüli bőrön és a környező területeken (herpes genitalis) okoz elváltozást. A herpeszvírusok a fertőzött területtől függően a szájból vagy a száj környékéről származó váladékkal, az elváltozásokkal való közvetlen érintkezéssel, leggyakrabban nemi kontaktus útján vihetőek át (a vírus a nyálkahártya apróbb sérülésein keresztül képes átadódni). A fertőzésen a népesség legkevesebb harmada, a zsúfoltabb körülmények között élők több mint háromnegyede átesik.
A tüneteket mutató terhes asszonyoknál mindössze egy százaléknál kisebb arányban várható a magzat fertőződése, ami ultrahangvizsgálattal az előzőekben már leírt jelek alapján (a méhlepény károsodása, máj- és lépduzzanat) ismerhető fel.
- A születendő magzat azonban 40-60%-os eséllyel fertőződhet a szülőcsatornán keresztül, ami szintén súlyos fejlődési rendellenességekhez, például agyvelőgyulladáshoz vezethet.
-A nemi szervi herpeszek egyébként nem zavarják a terhességet és a szülést sem, aminek oka, hogy a fertőzésen már átesett kismamák szervezetében a magzatot is óvó ellenanyagok termelődnek.
-Veszélyesnek kizárólag azok az eseteket minősülnek, amikor az elsődleges fertőzés súlyos: ez egyrészt spontán vetélést okozhat a terhesség első harmadában, később pedig akkor járhat halálos kimenetellel a magzatra nézve, ha a terhesség végéig nem termelődik elég ellenanyag az anya szervezetében. Az aktív herpeszes tüneteket mutató várandós nők esetében ez utóbbi miatt császármetszés alkalmazása is szükségessé válhat: Egyre gyakoribb, de korántsem veszélytelen a császármetszés).

Parvo B19 vírus

A parvo B19 vírus gyakori a 2-12 éves korosztálynál, az ennél idősebbek 40 százaléka azonban nem mutat védettséget.
-A vírus cseppfertőzés révén terjed: a legnagyobb veszélynek az imént említett korosztállyal találkozó várandós anyák vannak kitéve. A fertőzést kiütések és az ezzel egy időben jelentkező ízületi fájdalmak jelezhetik: a tünetek körülbelül minden négyszázadik terhes nőnél fordulnak elő.
-Nagyjából minden harmadik magzat fertőződik méhen belül és a kialakult magzati fertőzések 10 százalékában fordul elő vetélés. A parvo B19-cel történő fertőződés nem okoz magzati rendellenességet.

Varicella-zooster vírus (VZV)

A varicella-zooster vírus (VZV) jellegzetessége, hogy az első fertőzést követően bárányhimlőt, majd hosszabb-rövidebb ideig tartó lappangást követően övsömört idéz elő.
- Bárányhimlő-fertőzésen gyermekkorban szinte mindenki átesik, ami egész életre szóló védettséget jelent a vírussal szemben. A betegség cseppfertőzés (már a lappangási idő alatt) és pörkök útján terjed.
-A betegség lefolyását követően a vírusok idegdúcokban, elsősorban a gerincvelői érzőidegdúcban bújhatnak meg.
-Előfordulhat, hogy a vírus soha többé nem okoz tüneteket, de megesik, hogy egy bizonyos lappangási időt - a szervezet immunrendszerének gyengülését - követően újból aktivizálódik.
VZV-fertőzés körülbelül minden hatezredik terhességnél fordul elő, többnyire már idősebb korban.
- A terhesség első harmadában 10 és 50 százalék között okoz magzati rendellenességet.Az első három hünap után a magzat ártalom előfordulása elhanyagolható Ultrahanggal a megvastagodott, meszes méhlepény mellett a központi idegrendszer, a szem és a végtagok rendellenességei figyelhetőek meg. A terhesség utolsó hetében elkapott fertőzést az érintett magzatok 30 százaléka nem éli túl.
A bárányhimlő elleni védőoltás nem tartozik a kötelező oltások közé, de ajánlott, különösen a terhesség előtt álló, bárányhimlőn át nem esett nők számára. A rubeolához hasonlóan a bárányhimlő esetében is még a családtervezés során ellenőrzik, hogy rendelkezik-e az anya védettséggel.

Hepatitis B

A hepatitis B vírust a vér, a vérkészítmények, a szövetnedvek és más váladékok - ondó, hüvelyváladék, nyál - terjesztik: a fertőződés szexuális úton vagy igen kis mennyiségű vér vírusos szennyeződése során történik (ez utóbbi bőrsérülések, tetoválás, akupunktúra, intravénás droghasználat, véletlen tűszúrásos sérülések vagy szervátültetés útján történhet). A tünetmentes hordozók és a krónikus betegek évekig, de akár életük végéig is fertőzőképesek maradhatnak.
A vírus előfordulási gyakorisága a világ különböző részein 0,2 és 20 százalék között mozog. A vírushordozó anyáról a magzatra terjedő fertőzés ritkán fordul elő: amennyiben mégis megtörténik, ultrahanggal a máj- és lépduzzanat mellett a növekedés visszamaradása látható.
- Magzati rendellenesség kialakulása ebben az esetben nem várható. A magzati fertőződéssel szemben különleges jelentőséggel bír a vírushordozó anyák újszülöttjeinek szülés során elszenvedett fertőzése, mert a gyermekből is vírushordozó, később pedig krónikus májbeteg válhat.
-Az újszülöttek 95%-os eséllyel fertőződnek a vírushordozó anyáktól, amennyiben nem kapnak védőoltást.
- Itt is a megelőzés a fontos, ezért a terhesség 16. hetében rutinszerűen szűrik a várandósokat, szükség esetén pedig oltást adnak az újszülöttnek.

Influenza

Az influenza nem jelent veszélyt a fejlődő embrióra, a magas láz viszont már problémákat okozhat, ezért ezt feltétlenül csillapítani kell.
 A láz néha enyhíthető egy hűvös zuhannyal is, azonban ha ez nem segít, akkor a megfelelő gyógyszerrel kell csökkenteni a testhőmérsékletet.
- Bár több olyan hatóanyag is létezik, amelyek szedése a terhesség során is biztonságosnak ítélhető, a legfontosabb alapelv mégis az, hogy bármilyen gyógyszer alkalmazása előtt ki kell kérni a terhességet gondozó orvos tanácsát.
-A láz- és fájdalomcsillapítók közül például az acetaminofent vagy a klórfenamint tartalmazó készítmények ajánlhatóak, de az orvos számos tényező, így például az egyénenként változó érzékenység alapján mérlegeli, hogy valóban adható-e egy készítmény. A várandós kismamák mindenképpen keressék fel kezelőorvosukat, amennyiben magas láz, mellkasi fájdalom vagy intenzív köhögés jelentkezik.
Meg kell még említeni, hogy ha különösen nagy megbetegítő-képességű influenzavírusról van szó, akkor átmeneti gyulladásos reakcióként ritkán folyadékfelgyülemlés alakulhat ki a magzat mellkasában. Ez a folyadék azonban az anya gyógyulását követően felszívódik, így nem okoz magzati problémát.
Az influenza elleni védőoltás (úgynevezett split vakcina) adása csak a terhesség első három hónapjában nem javasolt, utána viszont igen. Előnye, hogy az anyán kívül az újszülöttet is védi körülbelül hathónapos koráig.

http://gendiagnosztika.hu

#1 Dr.BauerBela

---