Fejsérülések gyermekeknél

fejsérülés, gyermek
Gyermekekben a sérülések miatt bekövetkező halálesetek nagy százalékát a fejsérülések és szövődményeik okozzák. Súlyos fejsérülések komolyan károsíthatják a fejlődő agyat, megzavarják a gyermek testi, intellektuális és érzelmi fejlődését, hosszú távú rokkantságot okoznak. A legtöbb fejsérülés azonban enyhe.
-A fejsérülések egy év alatti gyermekekben és 15 év feletti serdülőkben a leggyakoribbak.
- A fiúk gyakrabban sérülnek, mint a lányok. Súlyos fejsérüléseket általában gépjármű- és kerékpár-balesetek okoznak.
- Kis fejsérülések elsősorban a házban és ház körüli esések következményei.
- Mivel valamennyi fejsérülés elvileg súlyos lehet, minden gyermeket, aki fejsérülést szenvedett, gondosan meg kell figyelni.
Tünetek
Kis fejsérülések okozhatnak hányást, sápadtságot, izgatottságot és aluszékonyságot, eszméletvesztés vagy agykárosodás bármely egyéb tünete nélkül.
- Ha a tünetek több, mint hat óráig tartósan fennállnak vagy romlanak, a gyermeket orvosnak kell megfigyelnie, hogy megállapítsa, vajon a sérülés súlyos-e.
Az agyrázkódás a fejsérülés után azonnal kialakuló átmeneti eszméletvesztés. Ilyenkor a gyermeket rögtön meg kell vizsgálni, még ha az eszméletvesztés nem is tartott tovább egy percnél.
- A gyermek gyakran nem tud visszaemlékezni magára a sérülésre vagy az azt közvetlenül megelőző eseményekre, azonban az agykárosodásnak egyéb tünete nincs.
A fejsérülések zúzhatják vagy elszakíthatják az agyszövetet vagy az agy körüli ereket, ami vérzést és agyödémát okoz.
- A leggyakoribb agysérülés diffúzan (kiterjedten) károsítja az agysejteket.
- A diffúz sérülés az agysejtek duzzadását okozza, ami a koponyán belül nyomásfokozódáshoz vezet.
- Ennek következtében a gyermek erőtlen lesz és érzékelése kiesik, aluszékonnyá vagy eszméletlenné válhat.
- Ezek a tünetek súlyos agysérülés lehetőségét vetik fel, ami valószínűleg tartós károsodáshoz vezet, és emiatt rehabilitáció szükséges.
- Ahogy az ödéma súlyosbodik, az agynyomás emelkedik, így az addig még sértetlen szövetek is a koponyacsontokhoz nyomódnak, ami tartós károsodást vagy akár halált okozhat. Az ödéma, veszélyes szövődményeivel együtt, a sérülés utáni első 48-72 órában fordul elő.
Ha a koponyacsont törött, az agysérülés súlyosabb lehet.
-Agysérülés azonban gyakran koponyatörés nélkül fordul elő, ugyanakkor a koponyatörés gyakran nem okoz agysérülést.
-A törések a koponya hátsó vagy alsó (koponyaalap) részén általában nagy erő hatására következnek be, mert a koponya ezen részei viszonylag vastagok.
- Ilyen töréseket röntgenfelvételen vagy computer tomográfiás (CT) képen gyakran nem lehet észrevenni, a következő tünetek azonban ilyen típusú törésre utalnak:
 - vér gyűlik össze a dobhártya mögött vagy vér szivárog a fülből, ha a dobhártya megreped,·
 - vérzés a fül mögött (Battle-jel) vagy a szem körül (pápaszem-vérömleny),·
 -vér gyűlik össze az orrmelléküregekben (csak röntgenfelvételen lehet látni).·
Csecsemőknél az agyat körülvevő hártyák kitüremkedhetnek a koponyatörésen át és kiszorulhatnak, aminek következménye folyadékkal telt zsák lesz. Ezt növekvő törésnek hívják. A zsák 3-6 hét alatt alakul ki és a csonttörés első, szemmel látható jele lehet.
Darabos törés során a csont egy vagy több darabja benyomódik az agyba. A következményes agyi zúzódás görcsöket okozhat.
Görcsök az öt év feletti gyermekek kb. 5%-ánál és az öt év alattiak 10%-ában fordulnak elő a súlyos fejsérülés utáni első hetekben.
-A sérülés után azonnal fellépő görcsök kisebb valószínűséggel okoznak hosszú távú görcs-problémákat, mint azok, amelyek hét vagy több nappal később jelentkezhetnek.
Gyermekekben a fejsérülések súlyos, de viszonylag ritka szövődménye az agyat körülvevő hártyák rétegei között vagy magában az agyban fellépő vérzés.
Az epidurális hematoma - a vér felgyülemlése a koponya és az ezt határoló hártya között (kemény agyhártya) - nyomást fejthet ki az agyra. A vérzés a koponyacsontok belső felszínén futó artériák és vénák károsodásának következménye. Felnőttben az epidurális hematoma tünete a kezdeti eszméletvesztés; később a beteg visszanyeri az eszméletét (világos időszak), majd agyi nyomásfokozódás tünetei jelentkeznek, pl. aluszékonyság, erőtlenség. Fiatal gyermekekben azonban nincs világos időszak, inkább percek-órák alatt fokozatosan eszméletvesztés alakul ki az agynyomás fokozódása miatt.
Szubdurális hematoma fellépésekor vér gyűlik össze a kemény agyhártya alatt, amely általában az agyszövet jelentős károsodásával áll összefüggésben. Aluszékonyság egészen az eszméletlenségig, érzékelésromlás, erővesztés, kóros mozgások - ide értve a görcsöket is - általában gyorsan, enyhe sérüléskor azonban időnként fokozatosan alakulnak ki.
Vérzés előfordulhat az agy belső üregeiben (kamrák, intraventrikuláris vérzés) vagy az agy felszínét borító hártyán belül (szubarachnoideális vérzés). A vérzés ezen típusai nagyon súlyos agysérülés bizonyítékai és hosszú távú agykárosodással járnak.
Kórisme
Fejsérülést szenvedett gyermek vizsgálata során az orvos mérlegeli az előfordult sérülés módját és a kialakult tüneteket, és alapos fizikális vizsgálatot végez. Különösen figyel az eszméletlenség fokára, az érzékelési és mozgási képességre, minden kóros mozgásra, a reflexekre, a szemekre és a fülekre, a pulzusra, a vérnyomásra, és a légzésszámra.
- A pupillák mérete és fényre adott reakciójuk fontos adat, ezért a szem belsejét szemtükörrel vizsgálják meg, hogy megállapítsák, vajon az agynyomás fokozódott-e. Megrázott csecsemőknél (megrázott baba szindróma) gyakran alakulnak ki vérzések a szem hátsó részén (ideghártya vérzések). Ha jelentős agysérülés valószínűsíthető, koponya CT vizsgálatot végeznek. Agysérülés nélküli benyomatos koponyatörés gyanúja esetén a koponya röntgen-vizsgálatára kerülhet sor.
Kezelés
Az enyhe fejsérülést szenvedett gyermeket legtöbbször hazaküldik a kórházból, és a szülőknek elmagyarázzák, miként figyeljék meg a gyermeket tartós hányás vagy fokozódó aluszékonyság irányában.
-Ha a gyermek éjszakára hazamegy, nem kell ébren tartani, elegendő időnként felkelteni (ahogy az orvos mondja - például minden 2-4. órában), hogy megbizonyosodjanak ébreszthetőségéről.
-A gyermeket kórházban figyelik meg, ha aluszékony, rövid ideig eszméletlen volt, ha érzészavar (zsibbadás) vagy izomerőzavar jelentkezik, vagy ha nagy az állapotromlás veszélye.
- Azokat a gyermekeket, akiknek koponyatörésük van nyilvánvaló agysérülés nélkül, nem szükséges rutinszerűen kórházban elhelyezni.
-Ezzel szemben a koponyatörést szenvedett csecsemőt - különösen ha a törés benyomatos - majdnem mindig kórházban figyelik meg: darabos koponyatörésnél műtét válhat szükségessé a csonttörmelékek kiemelésére és a későbbi agysérülések kialakulásának megakadályozására.
 A gyermeket kórházban tartják akkor is, ha bántalmazás gyanúja merül fel.
A kórházban gondosan figyelik az eszméletlenség fokának, a légzés- és pulzusszámnak, valamint a vérnyomásnak a változásait. Az orvos figyelemmel követi a koponyán belüli nyomásfokozódás jeleit is a pupilla rendszeres vizsgálatával, valamint az érzékelés és az izomerő változásait és a görcsöket.
-A fej CT vizsgálata végezhető vagy ismételhető, ha görcsök jelentkeznek, a hányás tartóssá válik, az aluszékonyság fokozódik vagy az állapot bármely más szempontból tovább romlik.
A már elszenvedett károsodást semmi sem fordíthatja vissza.
-A későbbi károsodás azonban megelőzhető annak biztosításával, hogy megfelelő mennyiségű oxigént tartalmazó vér érje el az agyat. Az agyban a nyomást, amennyire csak lehet, a normális szinten tartják az agyödéma azonnali kezelésével és az agynyomás csökkentésével.
Epidurális hematoma sürgősségi műtétet igényel, hogy eltávolítsák az összegyűlt vért és ezzel megakadályozzák az agyra nehezedő nyomást és károsodás kialakulását. Megfelelő kezeléssel a legtöbb gyermek, akinek egyszerű epidurális hematomája van, teljesen meggyógyul.
A szubdurális hematomát adott esetben szintén műtéttel kell kezelni.
- Az agyödémát általában koponyán belüli nyomásmérővel vizsgálják, amely az agyban uralkodó nyomást méri. Cső helyezhető az egyik agykamrába is, hogy elvezesse az agyvizet és csökkentse a nyomást. Az ágy fejrészét megemelik, így is mérsékelve az agyban uralkodó nyomást, továbbá különböző gyógyszerek (mannitol vagy furoszemid) használhatók az agynyomás csökkentésére.
A görcsöket általában fenitoinnal kezelik. Azoknak a gyermekeknek, akiknek a fejsérülés után görcseik jelentkeznek, elektorenkefalográfiás vizsgálata (EEG) elvégezhető, hogy a diagnózishoz és a kezeléshez adatokat nyerjenek.
Kórjóslat
Az agyi működés helyreállásának mértéke az agysérülés súlyosságától, a gyermek korától, az eszméletlenség időtartamától és az agysérülés helyétől függ.
-Az évente közel 5 millió, fejsérülést szenvedő gyermek közül 4000 hal meg és 15000 hosszú időtartamú kórházi ellátást igényel.
- A több mint 24 óráig eszméletlen súlyos sérülést elszenvedettek 50%-ánál hosszú távú szövődmények alakulnak ki (jelentős testi, intellektuális és érzelmi problémák), 2-5%-uk pedig súlyosan mozgássérült marad.
- Súlyos fejsérülés következtében a kisgyermekek, különösen csecsemők, nagyobb valószínűséggel halnak meg, mint az idősebb gyermekek.
A sérülést túlélőknek különösen az intellektuális és érzelmi fejlődésükben gyakran tartós rehabilitáció szükséges.
- A gyógyulás során gyakori probléma a közvetlenül a sérülést megelőző időszakra vonatkozó emlékezetvesztés (retrográd amnézia), magatartásváltozások, érzelmi ingatagság, alvászavarok és csökkent intellektuális képesség.
http://www.cegledikigyo.hu

#1 Dr.BauerBela

---