Az antibiotikum-kérdés

Sok szülő csak akkor elégedett, ha recepttel a kezében távozik a rendelőből, mások éppen az ellenkezőjét értékelik: szeretnék gyereküket antibiotikumok nélkül fölnevelni.

Vajon melyik a helyes út? Az antibiotikumok előtti világban sok gyereket vitt el baktérium okozta tüdőgyulladás, vérmérgezés, agyhártyagyulladás, és akik meggyógyultak, nemritkán maradandó károsodással, halláscsökkenéssel, értelmi fogyatékosan élték le életüket. Az antibiotikumok felfedezése és nagy tömegben való előállításuk módjának kidolgozása tíz évvel hosszabbította meg az átlagéletkort. Ám ha visszaélünk ezzel a csodával, eljöhet az "antibiotikumok utáni világ", amelyben a létező gyógyszerek már nem hatnak az ellenállóvá vált kórokozókra, és az orvosok újra tehetetlenül állnak majd a kis betegek ágya mellett.

Gombák csatasorban
A természetben gombák termelnek antibiotikumokat - nem véletlenül. A talajt behálózó gombák többsége (mint a penicilium notatum, vagyis a penészgomba) a talajbaktériumokkal verseng ugyanazért az élőhelyért, táplálékért. Hogy több területet tudjon elfoglalni, kifejlesztett egy anyagot, ami elpusztítja a baktériumokat.

- Az emberiséget egy véletlen - egy laboratóriumi edényke megpenészedett tartalmának vizsgálata - segítette hozzá a jelenség felfedezéshez.

- Egyre több gombát tanulmányoznak világszerte, mind több mesterséges antibiotikumot állítanak elő: a kutatás gőzerővel folyik.

- De miért is van szükségünk többféle antibiotikumra?

- Mert a baktériumok egy részére a régen bevált gyógyszerek ma már nem hatnak. A kórokozók "megtalálják" a méreg ellenszerét, és ellenállóvá (rezisztenssé) válnak.
A történet mindig úgy kezdődik, hogy egy véletlen genetikai baleset (mutáció) eredményeképp megszületik egy olyan baktérium, amely ellenáll az antibiotikumnak (például olyan fehérjét termel, amely tönkreteszi az antibiotikum kémiai szerkezetét).

- Ha a beteg gyógyszert kap, az adott antibiotikumra érzékeny baktériumok elpusztulnak, de az ellenálló kórokozó nem, sőt rohamosan szaporodni kezd a felszabadult területen.

-A legközelebbi megbetegedésnél már hiába kapja a beteg az előző antibiotikumot, ez hatástalan lesz az ellenálló törzsre. Új szer után kell nézni - csak ki ne fogyjunk belőle!

Hogyan kerüljük el a bajt?
Érdekes eredményt hozott az a kutatás, amely az ellenálló baktériumok elszaporodásának kockázati tényezőit vizsgálta.

-Kiderült, hogy azok a gyerekek a leginkább veszélyeztetettek, akik minden betegségükkel eljutnak az orvoshoz.

- Sajnos az orvosok egy része nem tudja, vagy nem is akarja elkülöníteni a baktérium okozta betegségeket a vírusfertőzésektől.

- Vajon miért nem?

-Egyrészt azért, mert néhány tünet nagyon hasonló: a torokgyulladást okozó vírusfertőzések összekeverhetők a bakteriális torokgyulladással, a nátha az arcüreggyulladással, a hörghurut a bakteriális tüdőgyulladással.

- Alapos vizsgálattal, kikérdezéssel és megfelelő módszerekkel jól elkülöníthető a kétféle kórokozó.

-Ám sok szülő csak akkor érzi gyerekét biztonságban, ha "jó erős antibiotikumot" írnak fel neki.

- Az orvosok viszont az elégedett paciensekből élnek, nem beszélve a gyógyszergyárakról, amelyek gazdasági célja a minél nagyobb gyógyszerforgalom. Az orvos tehát nincs könnyű helyzetben, ha nem akarja elveszíteni a betegét.

Gyógyító idő

.A vírusfertőzésekre nagyon jó gyógyhatású szer áll a szülők rendelkezésére: ez a türelem.

- Más dolgunk nincs, mint a gyerek közérzetét javítani kellemes körülmények megteremtésével, babusgatással és a zavaró tünetek (orrfolyás, szájszárazság, fülfájás) enyhítésével - ezekre jól beválnak az ősi praktikák, borogatások, illóolajak, melegítőpárnák, pakolások.

-Az amúgy egészséges szervezet leküzdi a vírust.

-Ám nem ritka, hogy a második lázas nap után a szülő nem bírja tovább, antibiotikumot kér - és itt a bizonyíték: a gyerek másnapra jobban lesz.

-Ilyen esetekben hihetetlennek tűnik, hogy a kicsi gyógyszer nélkül is éppen ennyi idő múlva jött volna rendbe - a gyógyulást az antibiotikumnak tulajdonítják.


Jó baktériumok

A baktériumok túlnyomó többsége hasznos - míg a vírusok egytől egyig károsak.
Az emberi test jó részén jelen vannak a baktériumok: segítik az emésztést, korlátozzák a számunkra veszélyes baktériumokat, kordában tartják a gombák szaporodását. Sajnos manapság már ezeket a jó baktériumokat is nyakra-főre pusztítjuk (például antibiotikumokkal, antibakteriális szappanokkal, kozmetikumokkal), és csodálkozunk, amikor a hiányukból fakadó betegségek elérnek bennünket.

-Az ipar persze erre is tud gyógyírt: élőflórás tejtermékekkel, gombaölő szerekkel árasztja el a piacot. A baktériumok pusztításáért megfizetünk.

Vírus ellen nem jó!

A vírusos betegségek többségét szervezetünk saját erői győzik le, ebben egy hangyányi segítséget sem jelentenek az antibiotikumok.

- Ha vírusos betegségek ellen is ezt szedjük, a szervezetünk még nagyobb bajba kerül, mint ha hagytuk volna magától meggyógyulni, mert:
- a hasznos baktériumok egy része elpusztul, ez emésztési zavarokhoz vezethet
- élőhely szabadul fel káros baktériumfajták számára
- a velünk élő baktériumok ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben
- a neki kedvező területeken (bőr, hüvely, pelenkával fedett terület, szájüreg) átveszik az uralmat a gombák.

Láz és bágyadtság

Felmérések szerint száz lázas gyerek közül tíznek baktérium okozza a betegségét, mégis legalább hatvan kap antibiotikumot.
Nem a szülő dolga, hogy megállapítsa, mi a gyerek baja, de a következő tények segítenek belenyugodni, abba, hogy antibiotikum-recept nélkül hagytuk el a rendelőt:
- Ha a gyerek egy-két nap lázas állapot után jól van, játékos és van étvágya, szinte biztos, hogy vírusfertőzésen esett át.
- A baktériummal fertőzött gyerek nagyon betegnek tűnik. Ha a láz csillapodása után sem lesz jobb a közérzete, valószínűleg baktérium támadta meg.

-Mindenképpen vigyük orvoshoz: szükség lehet antibiotikumra. Az antibiotikum életet menthet!

Célzott, szakszerű kezelés

Ha fertőzés éri szervezetünket, az immunrendszer védekezni kezd, ellenanyagot (antitesteket) termel, csökkenti a gyulladást.

-Az antibiotikumok segítik ezt a folyamatot, elpusztítják a kórokozó baktériumokat, illetve megakadályozzák szaporodásukat.

-Vírusos megbetegedésre hatástalan ez a gyógyszertípus, legfeljebb a bakteriális felülfertőződés gátolható meg.

-Egyes betegségek esetén (skarlát, a torok sztreptokokkuszos fertőzése, baktérium okozta tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, vérmérgezés), a súlyosabb következmények megelőzése céljából feltétlenül indokolt az antibiotikumos kezelés. Középfülgyulladást baktérium és vírus egyaránt okozhat.

- Ha a fül-orr-gégész a dobhártya mögött gennyet lát, és a szokásos házi módszerek (fül melegítése) nem használnak, antibiotikumot ír fel a kis betegnek.

- Hólyaghurut, húgyúti fertőzés esetén a kórokozó baktérium fajtája egyértelműen meghatározható, így pontosan megválasztható a hatásos antibiotikumfajta.

-Egyes antibiotikumok a bélben élő hasznos baktériumokat is elpusztítják, ez okozhatja a mellékhatásként fellépő hasmenést.

-A túl gyakori antibiotikum-szedés következtében a baktériumok ellenállóvá válhatnak, ezért mindig csak indokolt esetben, az orvos rendelése szerint alkalmazzuk ezeket a gyógyszereket. Tartsuk be az előírt mennyiséget és a kúra időtartamát! Nem szabad abbahagyni a gyógyszer szedését, ha a gyerek kicsit jobban lesz. Ekkor élnek még kórokozók, és ismét gyorsan szaporodni kezdenek, a gyerek pedig visszaesik.

Baktérium vagy vírus?

A különféle fertőzések nyolcvan-kilencven százalékát vírusok okozzák, ezekre ritka kivételektől eltekintve nincs orvosság, aggódnunk mégsem kell, a kisgyerek szervezete néhány nap alatt úgyis leküzdi a betegséget.

-Ha a fertőzést baktériumok okozzák, antibiotikumot kaphat a kis beteg.

- A gyakorlatban sajnos nem mindig egyértelmű a tünetek alapján, hogy vírusos vagy bakteriális fertőzésről van-e szó, ezért túlzott elővigyázatosságból sokszor feleslegesen írnak fel gyógyszert.

- Bizonyos betegségek, például gennyes fülgyulladás, tüdőgyulladás, tüszős mandulagyulladás, skarlát esetén fontos, hogy időben kezdjük meg a hatékony kezelést.

- Igaz ugyan, hogy ezekkel a betegségekkel is több-kevesebb sikerrel megbirkózik a gyerek szervezete, de a szövődmények veszélyesek lehetnek.

Ritkán van szükség rá

Antibiotikumnak azokat a vegyületeket nevezzük, melyeket baktériumok által okozott betegségek ellen fejlesztettek ki.

- A fertőzéseknek csupán egy részét okozzák ilyen kórokozók, többségükért inkább vírusok, kisebb százalékban gombák, élősködők felelősek.

- A mindennapi fertőző betegségek nyolcvan-kilencven százaléka vírusos eredetű. Ebben az esetben felesleges és káros az antibiotikumos kezelés.

- Léteznek olyan betegségek is, amikor a gyerekorvos mindenképpen felírja e gyógyszercsoport valamelyik képviselőjét: tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés, gennyes fülgyulladás, tüszős mandula és skarlát esetén.

- Az egyszerű náthát egyértelműen vírusok okozzák.

-Az esetleges szövődmény lehet bakteriális, de megelőzésként nem érdemes erre antibiotikumot szedni.

- Nem biztos ugyanis, hogy a választott gyógyszer valóban hatásos a szóban forgó baktérium ellen, a széles spektrumú antibiotikumot pedig, ami a baktériumok többsége ellen hatékony, csak igen indokolt esetben szabad adni, mert súlyos mellékhatásai vannak: kiirtja a normális száj- és bélflórát, ezáltal elősegíti a gombás megbetegedések kialakulását, csökkenti a védekezőképességet, gyakran hasmenést okoz.

http://www.sanomamedia.hu

#1 Dr.BauerBela

---