Koraszülöttség,
koraszülés - rizikótényezők, tudnivalók
Milyen gyakori?
Milyen okok vezethetnek
koraszüléshez?
Hogyan csökkenthető a kockázata?
Mit kell tudni a koraszülött
csecsemőről?
Hogyan fejlődnek tovább?
Megelőzés és tudatosság –
családtervezés, majd terhesgondozás, egészséges életmód, kiegyensúlyozott
táplálkozás, mozgás, káros szenvedélyektől mentes élet, betegségek körültekintő
orvoslása – ezen fogalmak mentén kell gondolkodnunk ahhoz, hogy leendő
szülőként mindent megtegyünk
magzatunk optimális fejlődéséért
A kihordási idő
A fogantatástól számított 37- 42. hétig tart a magzat normál kihordási
ideje.
A születendő gyermek szervezete ennyi idő alatt készül fel arra,
hogy az anyától függetlenül is életképes legyen.
Az érett újszülöttek súlya
2500g és 4500g között mozog.
Az időre, ám 2500g alatti súllyal - kis súlyú újszülött -, valamint a 37.
hét előtt megszületett koraszülött gyermekek - jellemzően 2500g alatti súllyal
- rizikócsoportot alkotnak a normál fejlődés szempontjából. A méhen belül eltöltött idő
és az elért testsúly alapján
a 24. fogamzási hét és az 550g - extrém kissúlyú és
éretlen koraszülött -
vált alsó határértékké az életben maradási esélyek tekintetében.
Kis súlyú újszülöttek
Az un. kis súlyú újszülöttek esetében a
fejlődési folyamatok már a méhen belül megrekednek annak ellenére, hogy az ott
eltöltött időhossz optimális . Ezekben az esetekben – nagy
valószínűséggel - valamilyen fejlődési rendellenesség állhat a háttérben. A
méhen kívüli további fejlődés szempontjából fontos a fokozott megtámogatás ezen
gyermekek esetében is, hiszen ekkor is éretlen szervezettel van dolgunk.
Statisztikai adatok
szerint a terhességek kb. 8-11%-a
fejeződik be
hamarabb (100 szülésből 8-10 esetben), mint az
várható lenne.
Időben minél távolabb vagyunk a „kiírt” időponthoz
képest, annál komolyabb, súlyosabb következményekkel kell számolni az újszülött
állapotát illetően.
A
csecsemőhalálozások és a később kialakuló állapotok (érzékszervi-, értelmi-, mozgássérülések, magatartás-, figyelemzavar,
tanulási problémák)
hátterében nagy százalékban találjuk a
koraszülöttségből eredő eltéréseket.
Ezért kell lehetőleg mindent megtenni azért
gyermekvállalóként is, hogy a koraszülés esélyét csökkentsük és ezért kiemelt
fontosságú az orvostudományon belül is a koraszülés kockázatának kiszűrése és
megelőzése.
Van normál
menetrend, az újszülött nincs "készen"
Az anyaméhben való fejlődésnek is meghatározott
üteme van, a különböző szervrendszerek egy előírt program szerint fejlődnek.
Mivel az érett újszülöttnél sem záródnak le még a fejlődési folyamatok, vagyis
a gyermek születésekor még „nincs készen”, ezért egy idő előtti születésnek
nagy a kockázata a tekintetben is, hogy milyen „készültségi” fokon állnak az
egyes működési folyamatok (például elég érett-e a tüdő, az idegrendszer stb.
ahhoz, hogy jól reagáljon az ingerekre stb.).
Mi okozza?
Az objektív okokat vizsgálva
megállapítható, hogy csak kb. az esetek felénél találunk konkrétumokat a
háttérben.
Többek között magzatkárosító környezeti tényezők
is fellelhetőek a kórtörténetben - méhen belüli fertőzések, az anya
alultápláltsága, a különféle élvezeti szerek használata stb.-, gyakoribb a
fiatalon, illetve a rövid időn
belül többször teherbeeső nők között,
ikerterhességeknél és súlyosabb
anyai betegségek (pl. magasvérnyomás, epilepszia)
esetén is.
Konkrét, ismert ok
nélkül
Sokszor azonban minden gondosság és
elővigyázatosság mellett, konkrét kiváltó ok nélkül is megindul az idő előtti
szülés. Az esetleges koraszülésnek sokszor vannak jól
diagnosztizálható előjelei (pl. intenzív méhösszehúzódások, kinyílt méhszáj) és
ekkor - az orvos előírásainak megfelelően - meg kell tenni a megfelelő
óvintézkedéseket (ágynyugalom, gyógyszeres kezelés).
Amennyiben kivitelezhetetlen a szülés
megindulásának késleltetése,
megfelelően felszerelt és megfelelően képzett
szakorvosi teamnek
kell várnia a kis jövevényt.
A koraszülöttek esetében hosszú – több
napos, hetes, hónapos –
kórházi ellátásra kell számítani.
Koraszülött csecsemő
inkubátorban
Éretlen idegrendszer
A koraszülöttekre jellemző, hogy az idegrendszer
egésze - így többek között
a légzés-, a száj- és a garat mozgását szabályozó
terület is - éretlen. A légzést szabályozó központ és a tüdő, mint szerv
fejletlensége miatt gyakori a légzés leállás (apnoe), a nyelő- és a szopó
mozgás szabályozásáért felelős területek éretlensége nehezíti a táplálkozást,
amihez hozzájárul az is, hogy a bevitt tápanyag feldolgozása is nehezebb az
emésztőrendszer nem megfelelő működése miatt (kicsi a gyomor és lassú a
feldolgozás).
Orvosi segítség a
táplálásban
A nagyon éretlen újszülöttek esetében gyakran a
vénán-, majd a szondán keresztüli táplálás jelenti a megoldást mielőtt a szájon
át történő tápanyagbevitelre is lehetőség nyílik.
Gyakoribb a sárgaság
Jellemző a májműködés éretlensége - a bilirubin
nevezetű epefesték lebontása nehezített
az ahhoz szükséges enzim hiánya miatt – és emiatt
a sárgaság gyakrabban alakul ki koraszülötteknél, mint az érett újszülötteknél.
Általában enyhe lefolyású a sárgaság,
de súlyosabb esetekben agykárosodást is okozhat.
Az agyvérzés kockázata
A koraszülöttek esetében nagy az esélye egy
esetleges agyvérzés kialakulásának is,
főként a 32.terhességi hét előtt
megszületetteknél, azoknál akiknél valamiféle komplikáció lépett fel a szülés
folyamán, illetve akiknél a szülést követően légzészavar áll fenn.
Attól függően, hogy az agyvérzés melyik területen
és mekkora kiterjedéssel zajlik le,
attól függ a következmények súlyossága (normál
fejlődéstől a halálozásig terjed a skála).
Gyenge immunrendszer
Az egyik legnagyobb veszélyt az
általában gyenge immunrendszer jelenti a koraszülöttek számára.
A normál lefolyású terhesség utolsó heteiben a
méhlepényen keresztül a különböző fertőzésekkel szembeni védekezésre alkalmas
ellenanyagok vándorolnak át az anya szervezetéből a magzatba.
Koraszülötteknél ez a fázis kimarad, ezért
fokozottan ügyelni kell a higiénikus és fertőzésmentes környezet biztosítására
és a kezelésük során alkalmazott orvosi eszközök megfelelő sterilizálására is.
Testhőmérséklet
A szülést követően az új környezethez
való alkalmazkodásban fontos szerepe van
a testhőmérsékletet szabályozó központ
működésének is.
Érett újszülöttek, csecsemők esetében is sokszor
okoz kellemetlenséget, hogy ezen központ működése sokáig rugalmatlan és eleve
nehezen alkalmazkodnak a környezet hőmérsékletének változásaihoz.
Koraszülött gyermekek testhőmérséklete hamar le
tud hűlni,
mert a kicsi súlyhoz nagy testfelület társul és
így nagy a szervezet hőleadása.
Ezért, a koraszülött inkubátorban történő
elhelyezése az ideális testhőmérséklet fenntartása miatt is elengedhetetlen.
Az orvostudomány
felkészült
A koraszülött gyermekek
életbentartására már felkészült az orvostudomány, ismerik a veszélyeket és azok
kivédését, kezelését is. A speciális koraszülött osztályokon
mindent megtesznek azért, hogy az életfunkciók tekintetében minél rövidebb idő
alatt normalizálódjon a gyermekek állapota és minél hamarabb az otthoni
környezetben folytathassák az eddig nehezített életüket.
És a pedagógia?
A koraszülött gyermek pedagógiai
szempontból is külön figyelmet érdemel, hiszen azáltal, hogy az idegrendszer
kisebb-nagyobb mértékben érintett lehet a koraszülés következtében (eleve
éretlen működés, egyéb oxigénhiányos állapotok stb.), fennáll a kisebb-nagyobb
fejlődési rendellenességeknek, fejlődési módosulásoknak az esélye is.
Ezért a koraszülött gyermekek fejlődését hosszabb
időn át kontrollálni, figyelni kell,
így várhatóan az ún. normális fejlődéstől való
eltérést időben fel lehet fedezni,
és el lehet kezdeni a megfelelő terápiát is
egyúttal.
Korrigált életkor
A korrigált életkor elterjedt fogalom a
koraszülött gyermekek fejlődésének a nyomon követésében. A korrekcióra azért
van szükség, mert adott volt egy előre megállapított várt születési időpont,
amihez képest idő előtt megszületett a gyermek, éretlenebb szervezettel.
Így akkor, amikor az egyes képességeknek a
fejlődési ütemét elemezzük, nem a valós életkort kell figyelembe venni, hanem
abból ki kell vonni azt az időintervallumot, amennyivel hamarabb látta meg a
napvilágot az újszülött. Így például egy naptár szerinti egy éves gyermek, ha 8
héttel hamarabb született, akkor az ő fejlődési kora 10 hónap és ez esetben nem
várjuk még el azt tőle, hogy önállóan, vagy kapaszkodva járjon, de azt igen,
hogy másszon és kapaszkodva felálljon.
Azok a gyermekek, akik bár korábban, de
időarányosan megfelelő súllyal születtek elég rövid időn belül utolérik az
időben született társakat, náluk hamar megszűnik a „korrigált életkoros”
számítás és utána a valós életkor számít a teljesítmények értékelésekor.
Minél távolabb van a valós születésnek a dátuma a
várt időponthoz képest, illetve ha egyéb sérülések, rendellenességek is
nehezítik a fejlődést, annál tovább marad érvényben a korrigált életkor
figyelembevétele.
Tanulási-, figyelem-,
magatartás zavar
Tény: a tanulási-, figyelem- és
magatartás zavarral küzdő gyermekek között szép számmal találhatunk koraszülött
gyermekeket is. Az ő esetükben is az a cél, hogy
valamennyi képességüket az életkoruknak megfelelő szintre hozzuk fel és a
speciális mozgás- és egyensúlytréningek segítségével felszámoljuk az éretlen
idegrendszeri működés folyományként kialakult tünetegyütteseket.
Az élet a születés
után folytatódik ...
Általában véve is elmondható, hogy a mai modern
terhesgondozás, szűrővizsgálatok
igazán hatékony, fejlett segítséget nyújtanak az
ember életének első 9 hónapja alatt.
Ez rendkívül fontos, és örömteli, hiszen életünk
nem a születéssel kezdődik,
és ezekkel az erőfeszítésekkel az orvostudomány
hatalmas fejlődést tett,
hogy a fejlődés legintenzívebb, legfontosabb
szakaszában asszisztáljon.
Az agyi éréséi
folyamatok is folytatódnak tovább
Gyakran hangsúlyozzuk, ismételjük, hogy az élet
nem a születéssel kezdődik.
- és gyermekkel foglalkozó szakemberek -
figyelmét, hogy az élet a születéssel nem is ér véget!
Az a robbannásszerű fejlődés, ami az anyaméhben
indult el, a születéskor nem ér véget.
Az első életévekben hasonló intenzitással
folytatódik, egészen 6-7 éves korig,
az un. iskolaérettség eléréséig.
Az első 6-7 év
Ez az időszak ugyanolyan fontos, mint az első 9
hónap, hiszen ezalatt megy végbe,
fejeződik be az agyi- és idegrendszer teljes
érése, ekkor szilárdulnak meg azok
az idegrendszeri funkciók, képességek, amelyekre
életünk minden területén
szükségünk lesz (tanulás, munka, sport,
magánélet).
Képességfelmérés
A terhesgondozás, és szűrővizsgálatok sokasága
gondoskodik arról, hogy az első 9 hónap fejlődése lehetőség szerint normál
mederben haladjon.
Ezért buzdítunk
minden szülőt arra, hogy - különösen
koraszülött gyermekével - már néhány hónap után (amint szívesen mozdulnak ki
otthonról) keressen fel szakavatott gyógypedagógust, konduktort.
A születés után a terhesség alatti
szűrővizsgálatokhoz hasonlóan fontos, hogy szakember mérje fel, hogyan is
állnak a baba különböző fontos funkciói: kognitív funkciók (észlelés, figyelem,
emlékezet, gondolkodás), mozgás-, beszédfejlődés és a szociális érettsége.
Amennyiben valamilyen terület fejlettsége nem megfelelő, foglalkozni kell vele!
#1 Dr.BauerBela