Nőgyógyászati problémák 

 gyermek- és serdülőkorban

A

Évszázadokon keresztül tabutéma volt a nemiség. A helytelen álszemérem miatt sem a szülők, sem az iskola nem foglalkozott vele. Ez az állapot szerencsére változóban van, de még mindig igen messze járunk attól, hogy a nemi élettel összefüggő dolgokat mindenki természetesnek venné, és senkinek ne okozna megrökönyödést a gondolat: bizony minderről már gyermekkorban tájékozódni kell.

Gondos szülők gyermeke természetesnek tartja, hogy fogait rendszeresen megnézze a fogorvos, hogy torkát, fülét, mellkasát megvizsgálja a gyermekorvos, szemét a szemészorvos, de nagyon kevés szülő van, aki bizonyos problémák megelőzése vagy gyógykezelése céljából ritkán, vagy rendszeresen megvizsgáltatná a leánygyermek nemi szerveit.
Amint Sass professzor írta Gyermeknőgyógyászat című tankönyvében: helyes volna, hogy az anya nőgyógyászati vizsgálataira 7-10 éves kor után leányát is magával vigye, így a gyermek abszolút természetesként fogná fel a vizsgálatot, amely az élethez hozzátartozik.

Anyai hormonok

Már a szülés után néhány nappal gondot okozhat sok anyának, hogy újszülött leánygyermeke hüvelyéből néhány csepp vér szivárog. Ez nem betegség, hanem természetes dolog: az anyai nemi hormonok a méhlepényen keresztül bejutnak a magzat szervezetébe, a szülés után ezek mennyisége lecsökken a babában, és a csökkenés miatt úgynevezett "megvonásos vérzés" jelentkezik az újszülöttnél. Szintén születés után jelentkezhet néhány csepp tej is az újszülött mellbimbóján ("boszorkánytej"), ami szintén az anyai hormonok hatására történik. A jelenség nem kóros!
Nem túl ritkák a fejlődési rendellenességek, különösen akkor, ha figyelembe vesszük azokat is, amelyek nem okoznak panaszt (1,5-2,5%). Egy részüket már az első gyermekgyógyászati vizsgálat kideríti az újszülött osztályon, de vannak olyan rendellenességek, melyek csak a serdülés korában válnak ismertté, illetve akkor, amikor a meddőségi rendelést keresi fel a felnőtt nő.
Már kisgyermekkorban gyakoriak a nemi szervek gyulladásos megbetegedései. Sokan nem gondolnak rá, hogy a közös fürdőzéskor a kislány fertőzéseket kaphat el édesanyjától. Később a strandon lesz ennek kitéve (Trichomonas, gomba), mivel a medencék vize általában fertőzött. Már a csecsemőknél nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy székelés után a végbelet elölről hátrafelé töröljük (nem fordítva), és erre a kisgyermeket is tanítsuk meg! (Előfordul, hogy minden kezeléssel dacoló hüvelygyulladás oka felnőttkorban az volt, hogy a nő a végbelét hátulról előre törölte meg.)

Serdül a lányka

Sok anya és gyermeke megijed, amikor a 7-9 éves kislány mellei növekedni kezdenek. Rendszerint először csak az egyik oldalon keletkezik érzékeny babnyi dudor. Nem rendellenesség: az addig nyugalomba lévő petefészek működésének kezdetét mutatja. Általában fél év múlva követi a másik mell növekedésének megindulása. Nem szabad nyomkodni, piszkálni.
12-14 éves korban jelentkezik az első menstruáció. Korai nemi érésről beszélünk, ha az ivarérettség leányoknál 8-9 éves korban következik be. Irodalmi ritkaság, de 5-10 éves kor között is bekövetkezett terhesség.
Korai nemi érés esetén a legnagyobb probléma az érzelmi rész. A gyermeknek olyan szexuális nevelésben kell részesülnie, mint a serdülőknek, csak még nagyobb tapintatra van szüksége. Számos probléma adódhat abból, hogy e gyermekek sokkal magasabbak a korukbelieknél, idősebbeknek is látszanak, de szellemileg nem koraérettek. (Később viszont az átlagosnál alacsonyabb felnőttek válnak belőlük.) Nem szabad koruknál nagyobb teljesítményt elvárni tőlük. Gyakran szívesebben játszanak náluk idősebb gyermekekkel, de ekkor is nehézségek adódhatnak abból, hogy szellemileg nem olyan fejlettek, mint az idősebb gyermekek. Ez a tény gondos szülői kezelést igényel.
Késedelmes serdülés, ha a nemi érésnek egyetlen tünete sem jelentkezik 14 éves korig. Ha 17 éves korig sem következik be, alapos kivizsgálás szükséges.

Rendellenes vérzések

Gyakori a serdülés korában az olyan típusú rendellenes vérzés, amikor a rendes időben nem jelentkezik a menstruáció, hanem csak 2-3 héttel később, és ezután nem marad abba a rendes időben. Előfordult olyan eset, amikor a 13 éves kislánynak több mint egy hónapja tartó vérzése volt, ez alatt az idő alatt a vörösvértesteknek 3 részét elveszítette, és majdnem belehalt a vérvesztésbe. A leírt rendellenesség hasonló ahhoz, ami 40 éves kor után jelentkezik elhúzódó vérzéssel, csak más a kezelése! Olyankor szövettani vizsgálatra méhkaparást kell végezni, gyermekeknél ezt általában nem szabad megtenni.
Nagyon fontos, hogy az anya figyelje leánygyermeke menstruációjának rendszerességét és időtartamát! Helyes lenne az első menstruáció jelentkezésétől kezdve hozzászoktatni a reggeli alaphőmérséklet méréséhez, és hogy ezt a menstruációs naptárba feljegyezze. Ha ezt túl nehézkesnek tartja az anya, legalább annyit tegyen meg, hogy ad a gyermeknek egy kártyanaptárt, azon jelölje be a vérzések napjait (az elsőtől az utolsóig mindet), és ezt vigye magával, ha nőgyógyászhoz megy.
Rendszertelenül jelentkező menstruáció, ha az egyik 20-25 nap múlva, a másik 40-50 napra, vagy még később következik be. Fontos tudni: ennek kezelése nem fogamzásgátló tabletta szedésével történik! A betegség lényege az, hogy a petefészek és az őt irányító agyalapi mirigy működésében hiba van: nem, vagy csak ritkán jön létre peteérés és az azt (2 héttel) követő méhnyálkahártya-lelökődés, vagyis a menstruáció. A peteérést gátló hormonális fogamzásgátló ezt a hibás automatikus működést még tovább károsítja. Az így kezelt lányok később nagy valószínűséggel meddőség miatt járják majd végig a nőgyógyászati rendelőket.
Fontos tudni: ha egy lányt a peteérést rendszerező gyógyszerekkel kellett kezelni, később sem szabad hormonális fogamzásgátlással védekeznie a terhesség ellen.
Bármilyen rendellenességet észlel a szülő: ne késlekedjen orvoshoz fordulni!

#1 Dr.BauerBela

---