Fejtetű a gyerekeknél: kezelés és megelőzés
A fejtetű zárt közösségben nagyon gyorsan
terjed, ezért gyermekközösségekben gyakran megjelenik. Mit tehetünk
ellene és hogyan tudjuk megelőzni?
, 2017. április 6.
Mi a fejtetű?
A fejtetű egy élősködő rovar, mely leggyakrabban a rossz higiénés viszonyok között élőknél fordul elő. Mivel zárt közösségekben gyorsan terjed, járványszerűen elsősorban gyermekközösségben léphet fel.
A tetű vérszívás útján táplálkozik, ezzel a gazdaszervezet (a gyermek) bőrén viszketést váltanak ki, és allergiás bőrreakciót okozhatnak.
Amikor az élősködő rovarok lerakják a petéiket a hajszálak tövében, e
fehér szemcsék odaragadnak a hajszálhoz, amelyekből körülbelül egy hét
alatt kelnek ki a tetvek. Gyorsan tudnak mászni a fejbőrön, de kerülik a
fényt, ezért ritkán láthatók.
A fejtetvesség könnyen átterjed az
egyik gyermekről a másikra a fejek szoros érintkezése (birkózás, játék)
révén, fésűk, hajjal kapcsolatba kerülő tárgyak, törülközők vagy akár
plüssállatok közvetítésével is. A fejtetű nem terjeszt fertőző
betegséget, ám számtalan kellemetlen tünetet okoz.
A fejtetű tünetei
A fejtetvesség fejbőrviszketéssel jár,
miközben a fejbőrön vörös foltok jelenhetnek meg. A hosszabb hajúak
jobban ki vannak téve a fertőződésnek a tetvek kapaszkodási ösztöne
miatt. Mivel a vérszívási nyomokat a hajzat eltakarja, sokszor egyedül a
viszketés hívja fel a figyelmet a fertőzésre. A viszketés miatti
gyakori vakarózás felsebezheti a bőrt, a vakarás helyein pedig
bakteriális felülfertőződés, gennyesedés alakulhat ki, melyet a nyaki
nyirokcsomók megnagyobbodása is kísérhet.
A tetvességet egyértelművé teszi, ha serkéket fedezel fel a fejbőrön, a fül mögött vagy a nyak hátsó részén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése