Cukorbetegség gyermekkorban
A cukorbetegség a leggyakoribb
gyermekkori anyagcsere-betegség, mely az esetek döntő részében
kamaszkorban jelentkezik, de a gyermekkor bármelyik szakaszában
megjelenhet. A gyermekkori cukorbetegség döntő
többsége az úgynevezett inzulinfüggő cukorbetegség, csak az esetek 1-2
százalékában nincs szükség inzulin kezelésre (nem inzulinfüggő
cukorbetegség), bár az utóbbi típus előfordulási gyakorisága is
jelentősen növekszik az elmúlt években.
Létezik a cukorbetegségnek más autoimmun
betegséghez (pl. pajzsmirigy-gyulladás, lisztérzékenység),
Down-szindrómához, illetve tartós gyógyszeres kezeléshez (pl. szisztémás
szteroid kezelés) társuló formája is.
A cukorbetegség tünete
A cukorbetegség gyanújához leggyakrabban
néhány hete tartó jó étvágy melletti fogyás, feltűnően nagy mennyiségű
folyadék fogyasztása, és ehhez társulóan gyakori és sok vizelet ürítése
vezet (a gyermek éjszaka is többször iszik, felkel pisilni, napi
folyadékszükséglete több liter is lehet). Feltűnhet a rosszabb
sebgyógyulási hajlam sérüléseket követően, de csecsemő- és kisdedkorban
nagyon makacs, főként a pelenka alatti területen jelentkező gombás
fertőzések esetén is mindenképpen gondolni kell rá! Fáradtság, hasi
fájdalom, látászavar szintén szerepelhet a panaszok között.
Kialakulásnak lehetséges okai
A cukorbetegség kialakulásához genetikai
hajlam és környezeti tényezők egyaránt szükségesek, melyek közös
eredője, hogy a szervezet a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei ellen
antitesteket termel, ezáltal azokat elpusztítja. A klinikai tünetek
végeredményben az inzulin hiányának következtében jelennek meg. Az
inzulin hiányában mind a szénhidrát-, mind a fehérje- és zsíranyagcsere
zavart szenved. A túl magas vércukorszint esetén a vesén keresztül
jelentős mennyiségű cukor fog kiválasztódni, ami kémiai hatásánál fogva
vizet is „magával visz”. Ennek a folyománya lesz a nagy mennyiségű
vizeletürítés. Az elvesztett folyadékot a szervezetnek az egyensúlyának
biztosítása érdekében pótolnia kell, emiatt a gyermek feltűnően sokat
fog inni. A zsíranyagcsere zavara miatt a ketonsavak szintje
megemelkedik a szervezetben, acetonos leheletet, a vér savasodását
okozva. Utóbbi késői diagnózis esetén tudatzavart, eszméletvesztést,
jellegzetes légzést (mély belégzés és kilégzés) okoz.
Mit tehet a szülő?
A fent felsorolt tünetek észlelése
esetén jelezni kell a megfigyeléseket a kezelőorvos felé, aki a
kivizsgálást elindítja. Amennyiben a cukorbetegséget diagnosztizálják,
akkor a szülő egy nagyon részletes oktatáson esik keresztül a gondozó
intézetben, ahol megtanítják a cukorbetegség lényegére, a gyermek
diétájának szükségességére, módjára, a magas és alacsony
vércukorszinttel járó állapot tüneteire, és azok sürgősségi ellátására, a
gyermek vércukorszintjének folyamatos ellenőrzésére. Ennek részletézése
a szövődmények leírásánál található.
A cukorbetegség öt szakasza
A cukorbetegséget öt szakaszra
oszthatjuk: az első, kezdeti szakaszban a szervezet igen magas
inzulinszükséglete jellemző. Ezt követően egy relatíve jó szakasz
következik, mely során az inzulinszükséglet csökken. Tévesen azt a
látszatot keltheti, hogy a gyermek meggyógyul ebből a krónikus
betegségből. A javulást a saját inzulintermelés viszonylag kielégítő
mértéke eredményezi. A betegség harmadik szakasza az úgynevezett totális
cukorbetegség. Ilyenkor a szervezet már nem képes inzulint előállítani,
a szükséges mennyiséget teljes egészében pótolni kell. A negyedik,
serdülőkori szakaszban nagyon labilis a gyermek anyagcsere egyensúlya,
mert az inzulin hatásával ellentétes hatású hormonok magas és változó
szintje erős vércukor-ingadozást eredményez. Az ötödik, fiatal
felnőttkori szakaszban ismét könnyebbé válik a stabil egyensúly
kialakítása.
A cukorbetegség kezelése több részből áll:
Inzulinkezelés
A szervezet nélkülözhetetlen hormonját
inzulinkészítménnyel kell pótolni. Az inzulinkészítmények hatástartamuk
alapján csoportosíthatók, vannak gyors felszívódású, rövid
hatástartamúak és lassabb felszívódású késleltetett hatástartamúak. A
legjobb anyagcsere-egyensúlyt úgynevezett intenzifikált kezeléssel lehet
elérni. Ez azt jelenti, hogy a gyermeknek főétkezések előtt gyors
hatású készítményt kell adni, reggel és lefekvés előtt késleltetett
hatástartamúval kiegészítve.
Az inzulint a bőr alá kell beadni az
erre a célra kifejlesztett inzulintoll segítségével. Az inzulin
beadásának helyén a zsírszövet tömege helyileg megnő (inzulincsomó),
ezért célszerű váltogatni a beadás helyét (felkar, comb, has bőre alá).
Étrend és a táplálkozás
Egészséges szervezetben az
inzulintermelés a napszaktól és az elfogyasztott ételek minőségétől,
mennyiségétől függően folyamatosan az igényeknek megfelelően változik,
és biztosítja, hogy a vércukorszint változása ne legyen szélsőséges.
Cukorbetegség esetén az inzulint „kívülről” visszük be, ezért nagyon
fontos, hogy a beadott inzulinok mennyisége és az elfogyasztott ételek
mennyisége, összetétele gondosan egyensúlyban legyen. Fontos
alapszabály, hogy a gyorsan felszívódó cukrokat ki kell az étrendből
iktatni, mert azok jelentősen és gyorsan emelik a vércukorszintet, és
ezzel együtt az inzulinigényt, míg a többi szénhidrátot a nap folyamán
elosztva, az inzulin adagjához és hatástartamához igazítva kapja a
gyermek. A gyermek ételeinek kb. felét tegyék ki a rostban gazdag
szénhidrátok, kb. 30% zsírt, 20% fehérjét tartalmazzanak.
Testmozgás
A gyermek inzulin-beállításának része a
fizikai aktivitás bekalkulálása, mely nemcsak a szénhidrát egyensúlyhoz,
de az egészséges életvitel miatt is fontos. A fizikai aktivitás, sport
az izommunka révén csökkenti a vércukorszintet. Ezt figyelembe kell
venni az inzulin pótlása során is, hiszen egy egész napos aktivitás,
például túra vagy sportnap jelentősen csökkenti az inzulinigényt.
Amennyiben ezt nem kalkulálják be az inzulin adásakor, akkor a
gyermeknél az alacsony vércukorszint veszélye jelentősen megnő.
Amennyiben a gyermek rövidebb ideig tartó fizikai aktivitása van, akkor
egy kicsit megnövelhető a mozgás előtti energia-bevitel (többet ehet)
annyival, amit fel is használ rögtön.
Oktatás
Mind a szülőknek, mind pedig a
gyermekeknek (értelmi szintjüknek megfelelően) el kell magyarázni a
betegség lényegét, az azzal járó „terheket”. Meg kell ismerniük a
kalóriaszámolást, az inzulinkezelést, a vércukor-ellenőrzést, és fel
kell építeni egy nagyon pontos napirendet az étkezéseket és
inzulinbeadásokat illetően. Nagyon pontosan meg kell tanulni a
szövődmények jeleit, azok elhárításának módját. Precízen kell vezetni a
tüneti naplót, hogy a gondozó orvos is lássa a gyermek kezelésének
eredményességét.
Lelki támogatás
Nagy terhet jelent először azzal
szembesülni, hogy a gyermek krónikusan beteg, életvitelébe szigorú
szabályokat kell bevezetni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ha beépül a
mindennapokba a gyermek megfelelő irányítása, kezelése, akkor a
cukorbetegséggel együtt is szinte teljes értékű életet élhet. Sőt mi
több, erre is kell törekedni! Azt tudatosítsuk a gyermekben, hogy az ő
szervezetének a jó működéséhez pótolnunk kell inzulint, oda kell
figyelni az étkezésekre, de egy rövidlátó szemüveg viselésére
kényszerül, hogy „fogyatékosságát” korrigálja, neki pedig más jellegű
segítségre van szüksége. De a jól alkalmazott mindennapi rutin során pár
perc odafigyelést igényel csupán a betegsége. A cukorbetegek diétája
alapvetően egy nagyon egészséges táplálkozási szokást részesít előnyben,
éppen ezért egyáltalán nem hátrány, ha a család minden tagja átáll
erre. Az apróbb bűnök (csokoládé, édesség) pedig megengedhetők
cukorbetegek számára készített termékekkel.
Gondozás
A gondozó orvossal való találkozás
lehetővé teszi, hogy folyamatosan ellenőrizzék a gyermek
anyagcsere-állapotát, kezelésének eredményességét, és mielőbb
korrigálhassák azt. Emellett a sikeresen kezelt gyermeknek fontos az
ilyenkor kapott pozitív megerősítés, elismerés is.
Svábhegyi Gyermekgyógyintézet
www. svabhegy.eu
www. svabhegy.eu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése