Iskolakezdés problémái, miért maradnak le egyes tanulók az első osztályban
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Óvodai élet
A legújabb szabályozás szerint a gyermeknek három éves korától kötelező óvodába járni. Ez azért lehet szerencsés, mert minél korábban jár rendszeresen közösségbe, annál korábban szocializálódik, tanulja meg a társas kapcsoltok szabályait és kap más jellegű ingergazdagságot, mint otthon. A szakemberek véleménye megosztott ebben a kérdésben. Azonban a gyermek fejlődését tekintve a legtöbb esetben pozitív befolyásolása van a korai tankötelezettségnek. Az óvodába lépve fokozatosan megtanul önállósodni ( étkezés, öltözködés ..stb.) gyorsabban, mint otthon. Állandó, kiszámítható napirendben élnek. Személyisége életkori sajátossága az elvártaknak megfelelően fejlődik, illetve ha nem, akkor az gyorsan kiderül. A foglalkozásokon elsajátítja azt a tudást, ami szükséges majd az iskolai feladatok teljesítésében.Óvoda-iskola átmenet
A tapasztalat általában az, hogy az átmeneti időszak az iskola és óvoda között sok bizonytalanságot gerjeszt. Létezik és működik a településeken, intézményekben alaposan kidolgozott stratégia erre vonatkozóan, de nem mindenhol. A nyílt napok szervezése, óvodások és szüleik iskolai látogatása egy alkalommal kevésnek bizonyul ahhoz, hogy valamelyest is kiderüljön hogyan fog boldogulni a gyermek az első osztályban. Szakmailag nagyon fontos lenne, főleg a gyermek, de az iskolai pedagógus érdekében is, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a várományos elsős tanító és az óvódapedagógus között. Ez sok munkát, időt igényel mindkét fél részéről, ami a későbbiek során alaposan megtérül.Az lenne az ideális, ha a kisgyermek úgy kerülne az iskolapadba, ha már a pedagógus félig ismerné őt: milyen a személyisége, milyen készség-képesség területen van nehézsége, vagy mi az, amiben kiemelkedő. Ez egy előzetes tanulói megismerés lenne a tapasztalatok alapján. De fordítva is nagyon hasznos információkat szerezhet az óvónéni: az íráshoz, olvasáshoz stb. milyen képességekkel, készségekkel rendelkezik a gyermek és ezt a nagycsoportban már szem előtt tartja.
Az iskolai élet
A pedagógus sokszor tapasztalja, hogy az első két-három hétben kiderül a gyermekről, hogy nem ismeri a színeket, nem tud tájékozódni saját testén, térben, időben. Ceruzafogása szabálytalan, vonalvezetése bizonytalan, általános tájékozottsága nem megfelelő. Amelyik gyermek értelmi képessége kielégítő, az hamar megtanulja, bepótolja ezeket a lemaradásokat. A gyengébb mentális képességgel bíró tanulók, viszont lemaradnak.A nagyobb figyelmet ezek a gyerekek kellene megkapniuk - még az átmeneti időszakban -, hogy ezekre a hiányosságra az iskola megfelelő lépéseket tudjon tenni rögtön az elején. Itt az idő kérdése kulcsfontosságú. Mire a tanító számára láthatóvá válnak az adott problémák, a többiek már régen túl haladtak azon a szinten. Órán nehéz kezelni az egyes problémákat, bár nem lehetetlen (pl. differenciálás). Ha a gyermek nem képes haladni a többiekkel, lemarad és ez a lemaradás innentől kezdve hatványozódni fog.
Mit lehet tenni?
Szülőként, óvópedagógusként, pedagógusként tudatosabban figyeljük gyermekeinket. Ne lépjünk túl apróságnak tűnő jeleken, változásokon, eltéréseken amit észre veszünk rajtuk. Az együttműködés, kommunikáció az érintett felek közt még nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon. Minél korábban tapasztaljuk a hiányosságokat, annál hamarabb lehet segíteni rajta. Így lehet megelőzni az iskolai kudarc kialakulását, megélését gyermekeinkben, tanulóinkban, óvodásainkban.Takács Ilona
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése