A tehetséges gyermek felismerése

Elrejtés
A tehetséges gyermekek felismeréséhez segítséget jelenthet Van-Tassel- Baska (1989; idézi Balogh, 2006) által összeállított tulajdonságlista. A tehetséges gyermekek az általánostól eltérő kognitív fejlődési vonalat mutathatnak: A tehetséges gyermekek a szimbólumok használatában jóval ügyesebbek, könnyebben sajátítják el a számok és betűk használatát. Jó koncentrációs készséggel bírnak, képesek egy problémával kitartóan foglalkozni. Jó memóriaképességgel rendelkeznek, a megjegyzett információt hosszú ideig képesek tárolni és azt használni.
A tehetséges gyermekeknek a fizikai és a szellemi fejlettségük gyakran nincs szinkronban, az oktatás során ezért rendszerint nem a biológiai, hanem a mentális korukat érdemes figyelembe venni. A helyzetüket továbbnehezítheti, hogy a különböző kognitív területek fejlettsége között is lehet egyenetlenség.
Korán tanulnak meg beszélni, nagyobb szókinccsel rendelkeznek, korán megtanulnak írni, olvasni. Nagyfokú kíváncsiság és tudásvágy jellemzi őket, hogy megértsék a körülöttük lévő világot. A tehetséges tanulók szeretnek önállóan, egyedül, saját tempójukban dolgozni és tanulni. Érdeklődési területük széles, igen kreatívak.
Az érzelmi aspektust illetően Van Tassel Baska kiemeli, hogy igazságérzetük fejlett, kritikusak, képesek az eseményeket más perspektívából is megközelíteni, jó humorérzékkel rendelkeznek. Érzelmeik intenzívebbek, túlérzékenyek lehetnek. Az élet kritikus kérdései iránt (pl. élet és halál) korán érdeklődnek. Teljesítménycentrikusak, maximalisták, magas energiaszintjük miatt gyakran tűnnek hiperaktívnak. Családjukhoz, kortársaikhoz erősen kötődnek. 

Feladat

Elrejtés
A tananyag XII. fejezetében található kérdőívek közül egy tehetséges tanítványára vagy ismerősére vonatkozóan töltse ki a Renzulli-Hartmann skálát!
Elrejtés
A tehetséges gyerekeknek az intellektuális teljesítmény mentén magasabb az önértékelésük, magasabb elvárásokat fogalmaznak meg (Ross és Parker, 1980; idézi Mirnics, 2014). Iskolai beilleszkedésük nem tér el osztálytársaiktól, viszont több veszélyeztető helyzet kialakulásával kell számolnunk: pl. az unalomból fakadó magatartási problémák kialakulása (Neihart és mtsai, 2002; idézi Mirnics, 2014). Törekvésük, hogy a többiekhez hasonlóak legyenek, ugyanakkor megőrizzék különlegességüket, folyamatos feszültséget eredményez.

Feladat

Elrejtés
Olvassa el az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének honlapján 2010. május 11-én megjelent esettanulmányt! http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=788 vagy megtalálható a tananyag XI. fejezetében: „Kreatív Tamás esete” címmel.Figyelje meg, mennyiben hordozza a bemutatott tanuló a tehetséges fiatalokra jellemző sajátosságokat!
Elrejtés
A tehetséggondozó programok legkritikusabb eleme a gyermekek azonosítása: Ehhez a gyakorlatban leginkább valamilyen szűrőeljárást, tesztcsomagot használnak. Az eljárások összeállításában tartalmukat nézve az alábbi szempontok érvényesülnek (Gyarmathy, 2006):
1. általános intelligencia,
2. tananyag, ismeret,
3 speciális képesség,
4. érdeklődés,
5. tanulmányi eredményesség,
6. versenyen elért eredmény 

Az azonosításban minél átfogóbb megközelítésre kell törekednünk, ezért érdemes információt gyűjtenünk a gyerekekről 
1. a pedagógusoktól
2.tesztek alkalmazásával (a gyermek pszichológiai sajátosságairól: intelligencia, kreativitás, tanulási motiváció, tanulási stratégiák, énkép, önértékelés, szorongás. pályaelképzelések)
3. iskolatársaktól,
4. kérhetünk jellemzést a szülőktől.

Feladat

Elrejtés
A tananyag XII. fejezetében megtalálható kérdőívek közül a válassza ki azokat, melyeket adott esetben egy iskolai tehetséggondozó programban a tanulók megismeréséhez felhasználna! Választását indokolja! Használja a tananyagban megadott szempontokat!
Elrejtés
A beérkező információkkal körültekintően kell bánnunk! A kritériumok meghatározásakor, az eredmények értékelésekor ügyelnünk kell, ne maradjon ki egy, arra érdemes gyermek sem.
Ziegler és Stoeger (2004; idézi Gyarmathy, 2013) leírják, hogy a tehetségazonosító csomagok a tehetséget több-kevesebb összetevőre bontják, de tévedés az, hogy ezek mérésével előre jelezhető lenne a kiváló teljesítmény. Freeman (2006; idézi Gyarmathy, 2013) negyven évi követéses vizsgálata kimutatta, hogy a tehetség azonosítása azon túl, hogy bejóslásra sem alkalmas, még súlyos konfliktusokat is okozhat, mint például fejlődési, viselkedési zavarokat, családi problémákat.
Gyarmathy Éva (2013) meghatározásában a tehetség nem teljesítmény, hanem tevékenység. A tehetséges gyermeket egy adott teljesítmény újabb tevékenységre, gyakorlásra ösztönöz, ami így újabb teljesítményhez vezet. Ez alapján: „A tehetséggondozás, és általában a tanítás és fejlesztés feladata tevékenységben tartani az egyént, és megfelelő környezetet biztosítani a tevékenységnek” (Gyarmathy, 2013; 104. o.). A leghatékonyabb tehetségazonosítás, tehát maga a tehetséggondozás. A korszerű tehetséggondozási program a tehetség fejlesztésétől halad a tehetség azonosításáig. A tehetséggondozás szemlélete a mindennapi oktatás részévé kell, hogy váljon. A gondozás során megmutatkozó érdeklődés és teljesítmény adja majd a további gondozási szintekre való belépés lehetőségét. Ha lehetőséget adunk, a tehetség megmutatkozik. Gyarmathy (2013) szerint a hatékony tehetséggondozás jellemzője, hogy
• az egyéni sajátosságokat tiszteletben tartja,
• az egyéni fejlődést közvetetten a környezeti változók által támogatja,
• tevékenységre és nem teljesítményre irányul,
• módszertani sokféleségre épül,
• erősíti az önálló és társas tevékenységet.