Csalánkiütés kezelése - naprakész összefoglaló a legmodernebb ajánlások alapján

event2017-01-28 | Frissítve: 2017-01-28

persondr. Novák Hunor

A csalánkiütés kezelése és tünetei gyermekeknél: ebben az írásban mindent megtudhat a gyakori betegségről. Ez az írás 100%-ban naprakész, a bizonyítékon alapuló (evidence-based) orvoslás modern ajánlásaira épül. 
Ahogy megszokhatták, ezúttal is a legújabb kutatási adatokra és szakmai ajánlásokra, a közel 6.000 orvos/kutató által szerkesztett vezető orvostudományi szaklapra (UpToDate.com), és az angolszász NICE-guideline-ra támaszkodom. Az urticaria a csaláncsípéshez hasonló kiütés, innen kapta a nevét is (csalánkiütés). A kiütések viszketnek (ez éjszaka a legerősebb), változó kinézetűek, a bőrből kissé kiemelkednek, közepük fehérebb lehet. A kiütések akár foltokban össze is folyhatnak és szinte az egész testet beboríthatják. Az alábbi, részben saját fotók a súlyosabb, erőteljesebb csalánkiütést mutatják:

Csalánkiütés, azaz urticaria - Fotó: © Tinglee1631 | Dreamstime.com

Az urticaria hullámzó lefolyású, jön-megy: néhány perc vagy óra alatt jöhet új kiütés, és a kiütések legtöbbször maguktól 24 óra alatt el is múlnak, de akár néhány napig is eltarthatnak. Utána átmenetileg foltos bőr, vagy maximum vakarásnyomok maradhatnak a viszketés miatt, ha azonban a kiütés helye fáj, vagy sérülés, véraláfutás lesz a helyén (mintha beütötte volna), az mindenképpen kóros: ilyenkor urticariás vaszkulitiszről (érgyulladásról) beszélünk, ami autoimmun betegség – ezeket a tüneteket mindenképpen figyelni kell, hogy marad-e ilyen nyoma a csalánkiütésnek!
A csalánkiütés gyakran a ruha nyomása alatt (pl.: öv) és a hajlatokban (hónalj) a legerőteljesebb. A szervezet hízósejtjei és bazofil sejtjei allergiás reakciót okozó anyagokat, többek között hisztamint szabadítanak fel, így alakul ki a kiütés. A csalánkiütést sokszor érödéma is kíséri (angioödéma, a bőr mélyebb rétegeinek gyulladása, duzzanata).

Mi okozhat csalánkiütést?
A csalánkiütéses esetek több mint felében nem sikerül kimutatni az okot. Ha sikerül, akkor leggyakrabban valamilyen fertőzés, étel, rovarcsípés-rovarharapás vagy gyógyszer áll a háttérben. Alább az okokat veszem részletesebben.

1. Fertőzések: Vírusfertőzés (gyakran valamilyen hepatitisz, májgyulladás), bakteriális vagy parazitás fertőzés is okozhat csalánkiütést. A Mycoplasma pneumoniae okozta fertőzések (pl.: tüdőgyulladás) esetén a kiütések allergiaellenes szerre alig javulnak, de a hatásos antibiotikumra (azithromycin) igen, ez diagnosztikus jelentőségű.
2. Allergiás reakciók (IgE-mediált): Az allergénnel történő találkozás, érintkezés után percekkel, de legkésőbb két órán belül (!) jelentkeznek a tünetek. Lehet helyi reakció, enyhe bőrkiütés, de akár egész szervrendszert érintő, életveszélyes anafilaxia is (ha a csalánkiütés az egész testre kiterjed és nagy, ilyenkor nagy az anafilaxia esélye). Gyógyszerek közül főleg az antibiotikumok (penicillin, cefalosporinok) és aszpirin  állhatnak a csalánkiütés hátterében. Ízeltlábúak, rovarok közül a poloska, bolha, atka is okozhat csalánkiütést – ilyenkor hetekig tarthat a panasz! A latex is kiválthat reakciót,  vagy bármi egyéb, ami lokálisan a bőrhöz ér. Egyes ételek és összetevőik is állhatnak a panaszok hátterében: tej, tojás, szója, mogyoró, hal a leggyakoribb, ezek fogyasztását követő 30 percen belül jelentkezik legtöbbször a kiütés és panasz.
3. Allergiás reakció (direkt hízósejt aktiváció): Így okoz csalánkiütést maga a csaláncsípés (hisztamin van benne), de egyes ételek is (paradicsom, eper), továbbá néhány gyógyszer (narkotikumok, izomrelaxánsok, vancomycin, radiokontrasztanyagok).
4. Egyéb okok: Nem szteroid gyulladáscsökkentők (pl.: diclofenac, Cataflam, Voltaren, Fortedol stb.) komplex módon okoznak kiütést. De csalánkiütéshez vezethet még a hideg/meleg stimulus, a hőmérséklet változása, a napozás, a bőr nyomása vagy vibrálásos ingerlése is! A csalánkiütés szisztémás betegség része, tünete is lehet (urtikáriás vaszkulitisz, masztocitózis, SLE, Sjögren-szindróma, cöliákia vagy egyéb autoimmun betegségek), amiket az orvosnak szem előtt kell tartania.

Hogyan diagnosztizáljuk?
Fontosak a tünetek, a kiütés kinézete, és az esetleges kiváltó okok keresése. Volt-e már korábban kiütése, van-e ismert allergia? Ha súlyos alapbetegségre utaló tünet nincs, a szakmai ajánlások szerint vérvétel nem igazán indokolt, haszna ugyanis kérdéses. Ha tartós vagy súlyos a kiütés: vérkép, májfunkció, CRP, süllyedés (az autoimmun betegségek kizárása végett) és vizelet vizsgálata javasolt. Gyomorfájdalom esetén Helicobacter pylori kimutatása szóba jön kilégzéses teszttel.  A csalánkiütést el kell különíteni egyéb bőrelváltozásoktól (nem viszkető víruskiütések; viszkető atópiás bőrgyulladás, gyógyszerkiütés vagy eritéma multiforme).

Hogyan kezeljük a csalánkiütést?
A csalánkiütés az esetek kétharmadában spontán javul, magától megszűnik kb. 24 órán belül! Éppen ezért hiszik sokan hatásosnak tévesen a kalciumot ilyen esetekben: a kalcium valójában allergiában is teljesen hatástalan, semmi értelme szedni, ez egy régi magyarországi tévhit. A kalcium hazánkban csodagyógyszer, ami kb. 20 gyakori betegségre jó a közvélekedés szerint  - valójában azonban gyakorlatilag semmire sem jó a hétköznapokban, csak a kalcium pótlására, ha valaki nem ihat tejterméket. A kalcium hatástalanságáról ebben a cikkben olvashat.
Ha esetleg sikerül kimutatni a csalánkiütés okát (például: fertőzés), akkor azt célzottan kell kezelni, bár a vírusokkal úgysem tudunk mit csinálni. Enyhe csalánkiütés, tünetek esetén SEMMIFÉLE gyógyszer adása nem javasolt, mivel a betegség spontán megszűnik. Erősebb kiütés, viszketés esetén elsőként választandó valamilyen modern allergiaellenes szer (H1-antihisztamin): cetirizin, loratadin vagy származékaik. Ezek szinte mind recept nélkül kaphatók a gyógyszertárban. A legnépszerűbb allergiaellenes szert, cseppet (terméknevét nem írom le) nem kellene már használni, mert sok mellékhatása van. 6 hónapos-1 éves kortól már adható a cetirizin csepp, két éves kortól pedig az Erolin (loratadin) szirup is. Előfordulhat, hogy egyik gyógyszer valakinél hat, másnál nem annyira, ezért érdemes lehet nem kielégítő hatás esetén másik hatóanyagot kipróbálni. A modern allergiaellenes szerekről itt írtam részletesebben.
Ha azonban a viszketés nagyon erős, és éjszaka emiatt a gyermek nem tud aludni, használhatunk lefekvés előtt „elavult” készítményeket (pl. első generációs dimetinden hatóanyagút) hiszen annak álmosító mellékhatása jól jöhet az éjszaka folyamán ilyen esetben.

A sok allergiaellenes szer közül nem a legnépszerűbbet érdemes használni, az elavult

Csalánkiütésben egyes vizsgálatok szerint egyes gyomorsavcsökkentő szerek hatásosak lehetnek (ennek több oka lehet, például, hogy hasonló receptoron hatnak). Így a klasszikus értelemben vett, fent említett H1-antihisztamin mellé adható még H2-antihisztamin is, például a famotidin hatóanyag (Quamatel, APO-famotidin, Motidin).  A famotidin dózisa 0,5 mg/kg napi egyszer, már csecsemőkortól adható, a Quamatel mini 10 mg például recept nélkül kapható. Kisebb gyermekeknek természetesen a tablettát porítani kell!
Súlyosabb esetben 0,5-1 mg/kg/nap dózisban szteroid ((metil)prednizolon) adható kúp vagy tabletta formájában (Medrol), akár 5-7 napig. Erős bőrviszketés esetén mentolos hűsítő krém használható a bőrre, de hatása sajnos nagyon csekély. A legnépszerűbb gél (nevét nem írom le, főként csípésekre szokták használni) használata azonban nem javasolt, mivel kontakt bőrgyulladást okozhat, azaz olajat önthetünk vele még a tűzre.
A csalánkiütést fokozhatják, provokálhatják az alábbi tényezők: stressz, koffein, egyes gyógyszerek [aszpirin, nem szteroid gyulladáscsökkentők (diclofenac), ACE-gátló vérnyomáscsökkentők], alkohol, fűszerek, meleg hőmérséklet (meleg fürdő, alvás közben meleg szobahőmérséklet). Ezeket kerülni kell, éjszaka érdemes hűvöset csinálni a szobában. Speciális, például fehérjeszegény diéta azonban nem szükséges, bár sokan ajánlják, ez egy népszerű tévhit. A homeopátiáról komoly vizsgálatok igazolják: hatástalan, átverés.

Ha hat hétnél tovább tart, az már krónikus csalánkiütés
A hat hét alatt lehetnek teljesen panaszmentes napok is, amikor nincs kiütés, néhány nap múlva azonban megint jöhetnek a bőrelváltozások. Hat hétnél tovább fennálló urticaria esetén a rossz hír az, hogy kb. 80%-ában nincs kimutatható ok, az esetek jó részében pedig autoimmun folyamat állhat a háttérben, amit legtöbbször nem lehet konkretizálni. Kimutatható ok lehet még egy krónikus fertőzés: parazita, arcüreggyulladás, epehólyag-gyulladás, fogtályog, Helicobacter pylori gyomorfertőzés (ennek jelentősége a vizsgálatok szerint kérdéses), hepatitisz (vírusos májgyulladás), esetleg valamilyen tumor. Fontos a pajzsmirigyfunkció és pajzsmirigy-ellenes autoantitestek vizsgálata is.
A gyógyszer- és ételallergia extrém ritkán áll a krónikus csalánkiütés hátterében. Az alkohol, stressz, meleg és erős testmozgás provokálhatja a kiütések újbóli megjelenését.
Krónikus csalánkiütésben az antihisztamin dózisát lehet emelni, nagyobb gyerekeknek a szokásos napi dózis akár 3-4-szeresét is adhatjuk, 1-2 hétig ilyen emelt dózisban adható, ilyenkor jobb a hatás. Nem minden antihisztamin hatásosabb emelt dózisban: a vizsgálatok szerint a levocetirizin a leghatásosabb krónikus csalánkiütés esetén, de jó még a desloratadin is, és esetleg a cetirizin is. Ha ez így mégsem hat eléggé, a reggeli antihisztamin mellé este régebbi típusú antihisztamin adható emelt dózison (így az álmosító mellékhatás főként éjszaka jelentkezik, ami nem annyira zavaró).
Quamatel és szteroid szintén használható, továbbá a vizsgálatok szerint egyes leukotrién-receptor antagonisták (montelukast, zafirlukast) is hatásosak – ezek receptköteles, de könnyedén elérhető gyógyszerek.  A krónikus csalánkiütés akár évekig is eltarthat.
Take home message, azaz útravaló-tudnivaló: a csalánkiütés hullámzó lefolyású, és legtöbbször magától elmúlik. A kalcium adása felesleges, mert hatástalan. Antihisztamin és esetleg Quamatel, súlyos esetben szteroid adása javasolt a tünetek enyhítése érdekében. Fehérjeszegény diéta nem indokolt. #1 Dr.BauerBela

---