Gyerekek a digitális világban - játék vagy veszély?
Mára mindennapjaink részévé vált a digitalizáció.
Szinte nincs olyan fiatal felnőtt, akinek ne lenne legalább egy
okoseszköze. A dominóhatás azonban ott indult el, amikor ez a generáció
is családot alapított: akarva-akaratlanul is egyre lejjebb tolódik a
"korhatár", a gyerekek egyre fiatalabban csöppennek bele a digitális
világba. Vajon mennyire válik ez előnyükre és mennyire okoz károkat?
Ezekre kerestük a válaszokat!
Egyes felmérések szerint a gyerekek nagyjából fele már kétéves
kora előtt kap a kezébe valamilyen digitális kütyüt. És ez még csak
Magyarország! Nyugat-Európában és Észak-Amerikában még ennél is nagyobb
az arány.Elintézhetjük annyival, hogy “haladni kell a korral”, vagy kikiálthatunk minden okoseszközt “ördögtől valónak”, a valóság az, hogy nincs egyértelmű tudományos álláspont azzal kapcsolatban, hogy a digitalizációval való korai találkozásnak az előnye vagy a hátránya van-e többségben.
Az arany középút
Pszichológusok véleményeit olvasgatva azt láthatjuk, hogy az az általános vélekedés, hogy 2 éves kor előtt semmiképp nem ajánlott bevezetni a kicsiket a digitális eszközök világába.Viszont bármikor is történik meg az első találkozás, a későbbiekben is nagy szerepet játszik a szülő jelenléte. Az anyáknak és apáknak kell ugyanis megszabniuk a határokat, szem előtt tartva azt, hogy az erőteljes tiltás csak még nagyobb vágyakozást generál, a túlzott engedékenység azonban a függőség kialakulásának veszélyét hordozza magában. Próbáljuk megtalálni az arany középutat!
A legfontosabb talán az, hogy ne a TV-t és a tabletet használjuk bébiszitterként, és ne a mesenézéssel és a platformjátékokkal helyettesítsük a közösen eltöltött időt. Ha már előkerül a kütyü, próbáljuk ezt is közös programként felfogni, a passzív elfoglaltságokat - mint például a mesenézés - pedig igyekezzünk interaktívvá tenni azzal, hogy bizonyos időközönként megállítjuk a videót, és megbeszéljük, hogy mit láttunk. Ezen kívül az is jó megoldás, ha az aktív használatot részesítjük előnyben, tehát az oktató és készségfejlesztő játékokat, programokat.
Ad és elvesz
“A számítógépes játékoknak vannak pozitív és negatív hatásaik is, fejlesztik például a képi feldolgozás és a figyelemmegosztás képességét, ugyanakkor gyengítik a szövegértést” - mondta Földi Rita klinikai szakpszichológus múlt héten az M1 aktuális csatornán.Ebből kiindulva, nézzük meg a legfontosabb előnyöket és hátrányokat!
A szakértő által említett képességeken kívül a digitális játékok fejlesztően hathatnak még a gyermekek problémamegoldó gondolkodására is, hiszen az egyes kihívások az események logikai sorrendjének felismerését, valamint rövid és hosszú távú célok kitűzését várják el a játékostól.
Ezen felül jó hatással van a kicsik kitartására is, mivel másképp viszonyulnak egy játékban lévő kihíváshoz. Jobban dolgozik bennük a “csak azért is megcsinálom” érzés, mert a digitális világban nincs veszteni valójuk. Ez hamar elhozza azt a felismerést, hogy ha sokat gyakorolunk valamit, egyre jobban megy majd. Ezáltalál természetesen az ügyességet is fejlesztik az ilyen játékok, amit a kitartással párosítva a való életben is kamatoztatni tud majd gyermekünk.
Pozitívan befolyásolja továbbá a finommotorikai készségeket is, bár erre még mindig a gyermek korához mért foglalkozás (például a gyurmázás, az építés, a rajzolás, a kirakózás vagy a homokozás) a legmegfelelőbb. Viszont jó kiegészítő lehet, ha magabiztosan tudja kezelni a platformjátékokat, amelyek a szem-kéz koordinációt is erősítik.
Forrás: pixabay
Ki kell emelni azt is, hogy iskolás (főként felső tagozatos és középiskolás) korban már a tanulás kiegészítéséhez is jól alkalmazhatóak egyes applikációk, programok. (Ezekről már itt és itt írtunk korábban.) Nagy előnyük, hogy lehetőséget adnak az egyéni képességek szerinti haladásra, ami annyit tesz, hogy gyermekünk diktálja a tempót, és addig gyakorolhat egy részt továbblépés nélkül, ameddig csak szükségesnek érzi.
Mindezek mellett azonban a negatív hatásokkal is számolnunk kell, főleg akkor, ha nem találjuk meg az egészséges egyensúlyt a digitális és a való világ között.
Ne feledkezzünk meg a veszélyekről sem!
Az előbbi felsorolásból láthattuk, hogy számos képességre jó hatással lehetnek a digitális játékok és programok, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy több hasznos terület viszont nem erősödik a számítógépek és okoseszközök világában.Bár vannak kivételek, de a játékok és applikációk nagy részéről elmondható, hogy nem fejlesztik a kommunikációs készséget, a szókincset, az érzelmi intelligenciát, az izomzatot/fizikumot, a térlátást és a szociális kultúrát.
Ha pedig nincs megfelelően kordában tartva a gyermekek számítógépezése vagy tabletezése, akkor könnyen kialakulhat a függőség és beszűkülhet az érdeklődés, amely magával hozhatja azt is, hogy a fiatalok elhatárolódnak a valóságtól és elzárkóznak a külvilágtól.
Ezek mellett akár fizikai tünetei is lehetnek a túlzásba vitt gépezésnek. A leggyakoribb a szemek szárazsága, illetve a látóidegek megerőltetése, de az esetek többségében a kontroll nélküli eszközhatszálatnak tulajdonítják a hiperaktivitást is, valamint a gerincproblémák fiatalkori kialakulását. Hosszú távon pedig magában hordozza a cukorbetegség és az elhízás kockázatát is a mozgásszegény életmód következményeként.
A virtuális térben is fogjuk a kezét!
A játékok mellett az internet világába is egyre hamarabb nyernek betekintést a gyerekek. Ezzel kapcsolatban - a szakértők álláspontja szerint - a legjobb dolog, amit tehetünk, ha közösen fedezzük fel a világháló rejtelmeit, így könnyebben megtaníthatjuk a kicsiknek a biztonságos használatot.Fontos például elmagyarázni a vírusok és a levélszemét (spam) veszélyeit, illetve az sem hátrány, ha nem egyedül találkozik először felnőtt tartalmakkal. A "nemkívánatos oldalakat" egyébként könnyedén kitilthatjuk az erre specializálódott szűrők és listák segítségével.
Forrás: pixabay
A legkisebbeknek összeállíthatunk egy úgynevezett fehér listát, amelyen azok a weboldalok szerepelnek, amelyeket bármikor, akár önállóan is látogathatnak. Kiskamaszoknál pedig már a feketelista lehet segítségünkre, ami a káros vagy szexuális tartalmú oldalak elérését blokkolja. Ezekről bővebben olvashatunk a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) weboldalán, egyes szűrőporgramok tesztjeit pedig a Tudatos Vásárló honlapján találjuk meg.
Ezeken kívül azonban vannak olyan kényes témák is, amelyeket nem tudunk pár kattintással orvosolni. Ide sorolhatjuk például, ha gyermekünk bizalmas információkat (teljes nevét, telefonszámát, címét, jelszavát, bankszámla adatokat) ad meg idegeneknek, kompromitáló képeket oszt meg magáról, esetleg zaklatják az interneten.
Itt mindenképpen a tudatos nevelés a kulcs, illetve az, hogy minden esetben gyermekünk mellett álljunk. Fontos tudnia, hogy bármivel fordulhat hozzánk, illetve, ha egyes helyzetekben nem tudja, mit tegyen, inkább kérdezzen meg minket.
Tartsuk szem előtt, hogy bár az új generációknál már sokkal természetesebb a digitális világban való jelenlét, az "alapeveket" itt is meg kell tanulni, ez pedig egy kiskorúnak sem megy egyedül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése