AZ ORVOSI ETIKAI SZEMPONTOK UJRAÉRTÉKELÉSE.
.
A mai etikai és deontológiai elvek megőrizték
ugyan a történelmi hagyományokat/Hippokráteszi eskü/de természetszerűen
alkalmazkodniuk kellett a történelem folyamán kialakult új gazdasági,társadalmi,szakmai
elvárásokhoz, amik napjainkban is hatalmas léptekkel haladnak előre.
Egy
dolog nem változott-a beteg ember- akinek szenvedése ugyanolyan mint
évezredekkel ezelőtt. Ez az ember ugyanúgy igényli a segítséget fájdalmaiknak
enyhítésére,a vigasztaló jó szót,a türelmet a körültekintő gondoskodást. Ő ma
is jó néven veszi vagy elvárja hogy alaposan
megvizsgálják,meghallgassák panaszait. Tehát ez az igény megmarad időtlen
időkig és megmaradnak az esdeklő tekintetek és segélyt kérő szavak.
Tulajdonképpen ez a hivatásunk emberi eleme,amit mindig
és mindenki elvár tőlünk és hozzáfűzöm hogy teljes joggal.
A
történelem folyamán valamikor úgy tekintettek egy orvosra mint egy olyan lényre
aki szinte emberfölötti cselekedetekre is képes. Természetesen az orvosi
gyakorlatnak mindig meg voltak az értékelhető, felmérhető gyógyítási határ értékei.
A változás ebben az orvos beteg viszonyban három alapvető téren változott meg-
1-A
fejlett orvosi technológia csökkentette az orvos szerepét,tekintélyelvűségét a
gyógyászatban. Ezzel megváltozott az orvos-beteg kapcsolat minősége és
tartalma.
2-Az
orvostársadalom is hozzászokott ahhoz-hogy ráfektesse a beteget a –modern
medicina futószalagára-sokszor magáévá téve a beteg azon igényét-hogy mielőtt
még kikérdezné a beteget a panaszainak jellegéről,vagy a klasszikus medicina
örökértékű szabályai szerint levetkőztetné és megvizsgálná becsületesen, és lelkiismeretesen-máris
küldi analízisekre-
3-Más
a társadalom általános és egészségügyi kulturális szintje,növekedtek az
elvárások,de az anyagi keretek ugyanazok maradtak
4-Sajnos
a beteg elszemélytelenedik és a közvélemény formálás
az orvosok szemben mind igényesebb lesz.
5-A
fogyasztó társadalom nemtelenül ledegradálta az orvosi hivatást-megvonva tőle a
legelemibb működési feltételeket.
Ezt a néhány kérdést szeretném
bővebben tárgyalni mindannyiunk okulására-
1-A beteg embernek a fejlett orvosi technika valóságos
egészségügyi üzemeket hozott létre melyekben az alkalmazott rendszerek,amik egy
igen jól képzett csapat vagy csapatok igen magas szintű ellátást biztosítottak.
A mai ellátási realitások már azt vetítik elénk és mondjuk ki jogosan,hogy a
betegeket nem lehet megfosztani attól a joguktól hogy emberközelben érezzék az
orvosukat. A beteg aki sorsát bízza ránk,és hisz bennünk nem tekinthető úgy
mint egy tárgy,akit rá kell kapcsolni különböző gépekre,automatikusan
kivizsgálni,és csak a gépeket ellenőrizni hogy milyen értékeket mutatnak.
Az
első és legfontosabb feladat még ma is ilyen fejlett technikai körülmények
között az hogy –nem szabad a beteget elszemélyteleníteni,hanem meg kell őrizni
a hagyományos orvos-beteg kapcsolatot.
2-Vitathatatlan
hogy az egészség megőrzése mindig a legfontosabb törekvése volt az
emberiségnek..Az hogy légy egészséges,éljél sokáig az emberi lét legfontosabb
kivánalmai közé tartozott.
Ez
a törekvése az embernek egy különös és egyedülálló helyet biztosított a
társadalomban az orvosnak. Az orvos ismerheti az embernek azt az intim fizikai
és lelki állapotát ami a bizalom és orvosi titoktartás lényege. Ezért az orvos
nem lehet indifferens a közvélemény számára.
A közvélemény lépésről-lépésre követi az életét,a figyelem
középpontjában tartja. Szigorú tisztánlátással besorolja rövid időn belül
szakmailag,emberi magatartás,erkölcsi érték szempontjából.
Erre a társadalmi értékmérőre,odafigyelésre minden magára valamit adó orvos vigyázzon.-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése