Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2016. február 11., csütörtök

A szexualitás kialakulása gyermekkorban




Az, hogy milyen nemű lénynek születünk, az egy biológiai tény, (tekintsünk most el a sebészeti beavatkozásoktól) mégis sokan felvesszük  vagy megpróbáljuk felvenni a másik nem szerepét bizonyos okokból.Mint mindennek, ennek az okai is a korai fejlődési szakaszokra és az ott történt eseményekre vezethetőek vissza.
A pszichológiai és a biológiai "nem" kialakulása magzat korban
Ha a kettő nem egyezik meg, tehát ha a biológiai nemünk nem ugyanaz , mint aminek lelkileg érezni tudjuk, vagy érezni szeretnénk magunkat, akkor feszültség keletkezik bennünk, amit kompenzálni fogunk tettekben és viselkedésben.
Fogantatás előtt a szülő fejében már megszületik az ötlet (sok esetben), hogy fiút vagy lányt szeretne. Aztán megtörténik a fogantatás és eldől a baba biológiai neme, ami a várandósság 12. hetére már kimutathatóvá is válik.
Ebben a folyamatban az apán múlik, hogy fiú vagy lány fogan, ugyanis a hímivarsejt nemi kromoszómája játssza a kulcsszerepet. Ő az mi különböző lehet (X vagy Y) míg a petesejt csak X, vagyis lány kromoszómákat hordozhat.Sejt szinten már a fogantatás pillanatában eldől, hogy a baba melyik nemhez fog tartozni, tehát ettől a pillanattól lényeges, hogy a szülők hogyan állnak ehhez a kérdéshez.
A baba az első három hónapban a legsérülékenyebb ebből a szempontból, mert ekkor fejlődnek a szervei és szerv rendszerei.Amennyiben a szülők kifejezetten az egyik nemet szeretnék akkor próbál megfelelni ennek, akkor is ha közben a sejtjeiből a másik nemnek megfelelő szervek fejlődnek éppen. Ez egy feszültségként fog leképeződni, ami azt jelenti, hogy később megpróbál majd emiatt kompenzálni, és megpróbál a tetteiben és az életvitelében, kinézetében megfelelni a másik nemnek.

Miben nyilvánul meg ha tagadjuk a saját nemi "hova tartozásunkat" ?
Ha nem akarjuk a saját biológiai nemünket elfogadni (sokszor csak tudattalanul) azt észre vehetjük abból, hogy nem érezzük nőnek/férfinak magunkat a párkapcsolatainkban, vagy visszajelzik, hogy a kinézetünk nem azt tükrözi amit kellene. Nekem például van egy hölgy ismerősöm, aki mindig előre enged mindenkit az ajtóban, a liftnél stb. Nála feltűnően a viselkedésben köszön ez vissza, míg kinézetre például nem lehet ezt észre venni. Persze amikor erről kérdeztem elmesélte, hogy az édesapja fiút szeretett volna az ő születésénél, és ő ezt érzi is magában, hogy nem érzi elégnek magát amikor nőként kell viselkednie. 
A szexualitás kifejeződése gyermekkorban
A következő fejlődési szakasz, amikor a szexualitással és a nemiséggel kapcsolatos érzéseink kialakulnak a korai gyermekkor.
 A gyerekek szexuális lények. A saját testük feltérképezése egy teljesen természetes folyamat, és lassan felfedezik az is, hogy a nemi szervek érintése kellemes számukra. Általában fürdés, vagy a délutáni pihenés alkalmával fedezik fel a nemi szerveket és mások nemi szervei felé is érdeklődéssel fordulnak. Ez a kíváncsiság ösztönös és természetes, és a szülőre hárul az a feladat, hogy ennek a társadalmilag elfogadott formáját olyan keretek közé tudja tenni, hogy a gyermek ne sérüljön és kialakulhasson az egészséges érdeklődés.
Sokszor előfordul, hogy a szülő zavarba jön ha a gyermek az erogén zónáiról beszél,vagy megérinti azokat, főleg társaságban. Ekkor megpróbálja elnyomni a témát, egy egy durvább odaszólással,"nem szabaddal", vagy "hagyd azonnal abba" mondattal. Néha ráüt a szülő a gyerek kezére, leszidja emiatt, vagy megfélemlíti őt, hogyha még egyszer ezt csinálja akkor ki fog kapni.
Ez azt az üzenetet küldi a gyermek felé, hogy amit csinál az rossz és nem teheti meg azt ,ami jó érzés lenne számára. A gyermek piszkosnak fogja magát érezni, és szégyelleni fogja később is ha előkerül ez a téma. Felnőttkori következmény lehet kiugró szégyenlősség, párkapcsolatban is szégyen érzet, ha a párja előtt ruha nélkül kell mutatkozni, és a saját test el nem fogadása alakul ki.Nőknél sokszor ilyen trauma miatt alakul ki , hogy nehézkesen tudják elérni a  gyönyör csúcspontját mert a blokk miatt nem engedik meg maguknak.
Előfordul olyan is, hogy gyermekként rajta kapnak valakit, és nevetségessé teszik őt, ami szintén traumatizál és szégyen érzetet okoz. A gyermek ekkor teljesen védtelen, nem tudja, hogy oda nem illő dolgot tesz, így stressz hatására egyből összeköti a tudattalan ezt a szituációt a szégyenérzettel. 
Ha teljesen elnyomjuk a témát, és nem beszélünk róla a gyermeknek, szintén nem jó minta a számára. 
"Majd ha nagy leszel megtudod"
"Semmi szükség rá, hogy ilyeneket tudjál"
Nos, ezek a mondatok a szülői hárítás miatt, és a szülői szégyen miatt hangoznak el. Pedig a gyermeknek fontos, hogy tisztába kerüljön a nemi és szexuális kérdésekkel ahhoz, hogy felnőttként ebben a témában kellemesen érezhesse magát. Ha nem kap egyértelmű információkat, és csak a saját innen onnan összeszedett infóira hagyatkozhat, akkor a tudatának nem lesz egyértelmű felépített képe a szexualitásról és bizonytalanná válik ezekben a kérdésekben.
Hogyan lehet jól csinálni?
Sem rossz, sem szégyenleni való dolognak nem szabad beállítani a gyermek számára. Azt kell csak megtanítani nekik, hogy ezt mások előtt nem tesszük. Egy egészséges határt kell szabni ebben a szülőnek, és azt kell csak hangsúlyossá tenni a gyermek számára, hogy azért ne tegye, mert ez másokra nem tartozik. Ez egy saját magunkra tartozó, szép és kellemes dolog, amit felnőttként majd a párunkkal osztunk meg. Elegendő csak megállítani őt ebben, és higgadtan figyelmeztetni, hogy most ennek nincs itt a helye. Ekkor nem fog rossz élmény hozzá kapcsolódni a fejében, és jó érzések fogják őt később is ehhez a témához fűzni.
Mit tegyünk, ha észre vesszük a gyermekünkön, hogy a másik nem jegyeit képviseli?
A gyermek számára nagyon fontos ha elmondjuk neki, hogy nyugodtan lehet az ami, lehet az akinek született.Mondjuk el neki, hogy elégedettek vagyunk vele, örülünk hogy lánynak/fiúnak született és nyugodtan megélheti magát annak aki, minden velejárójával együtt. Így szeretjük ,ahogy van.Kialakítja a gyermekben,hogy ő jó,szabadság érzetet és nyugalmat ad.
A szülői elfogadás felszabadító hatású. 


#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése