Öngyilkos magatartás gyermekkorban
- A gyermekek képesek öngyilkos cselekményekmegtervezésére éskivitelezésére többféle módon is, példáulbeugrik vagy berohan a forgalom kellős közepébe, de önakasztásra vagy önmaga meglövésére is képes, vagy mérgező anyagokat vehet be, gyógyszereket és alcoholt is beleértve.
- A gyermekek és serdülők által alkalmazott módok miatt az öngyilkosságukatvalószínűleg gyakran balesetként vagy egyéb szerencsétlenségként könyvelik el.
- A gyermekek által elkövetett öngyilkosságokat nem ajánlatos újságokban közzétenni, és nem kell tartani öngyilkos magatartásra vonatkozó előadásokat kiskorúak számára .
- Öngyilkossági gondolatok gyakoriak a gyermekeknél és serdülőknél, és távolról sem mindig társulnak hozzájuk más psychopathologiai tünetek.
- A gyermekek öngyilkossági elképzelései és öngyilkossági magatartásaaz utóbbi néhány évtizedben növekvő tendenciát mutatnak. Öngyilkosságok ritkán fordul elő a serdülés előtt, de azután növekvő gyakoriságot mutatnak a serdülés folyamán.
- A fiúk gyakrabban követnek el öngyilkosságot, mint a leányok.
- A gyermekek psychiatriai szakintézménybe történő sürgősségi beutalásakor gyakran derül ki öngyilkossági késztetés.
- Az élet későbbi szakaszában az öngyilkossági cselekmények ismétlődésének kockázata általában nagy, de az egyes gyermek vagy serdülő esetében ezt nehéz megítélni.
- Az öngyilkosságot elkövető gyermekek általában depressiósak, és gyakran zavarosak a családi körüléményeik.
- Rossz tapasztalatok, és általánosságban valamely megterhelő élethelyzet, például a szülők válása. szeretett személy elvesztése, érzelmi kapcsolat megszakadása, különböző gondok a tanulással és a szülőkkel kapcsolatbanelősegítika fiatalkorúak öngyilkosságát.
- További kockázati tényezők az alcohol és kábítószer használata, korábbi öngyilkossági cselekmények, kisebbséghez tartozás nemi irányultság tekintetében, valamint testi vagy szexualis visszaélés elszenvedése.
- Az öngyilkos magatartáshoz tartoznak az ilyen irányú gondolatok, a kifejezett halálvágy, valamint az öngyilkossági kísérletek és a befejezett öngyilkosságok.
- A gyermekek és serdülők általában túlértékelik az egyes öngyilkossági módok halálos kimenetelét, ezért az ifjak öngyilkossági szándéka jelentős részben nem végződik halállal.
- Gyermekeknél és serdülőknél a kifejezésre jutó öngyilkossági elképzeléseket és magatartást mindig komolyan kell venni. Az öngyilkossági fenyegetőzésekkel való mesterkedést nem mindig könnyű elválasztani a komoly öngyilkossági szándéktól.
- Mindig figyelmet kell fordítani a lehetséges depressióra, az egyéb psychés tünetekre és a szerekkel való visszaélésre.
- Fiatalgyermekekbenaz öngyilkossági magatartás elszökésben vagy balesetveszélyes viselkedésben is megnyilvánulhat.
- Széteséses zavarok aszociális magatartás tiltott szerrel való visszaélés, valamint elválszatásos szorongás összefüggést mutat a gyermekek, és különösen a serdülők öngyilkossági szándékaival (Lásd: ebm00705) .
- Azok a gyermekek, akik öngyilkossággal fenyegetőznek, rá akarják ébreszteni környezetüket kilátástalannak érzett helyzetükre ("cry for help":segélykiáltás - a lektor megj.), és ha erről nem vesznek tudomást, beválthatják fenyegetéseiket.
- Ide tartozik mind az azonnali helyzetértékelés és beavatkozás, mind a társuló mentalis zavarok későbbi psychiatriai kezelése. Az öngyilkos fiatalt mindig psychiatriai szakintézménybe kell utalni.
- Mindig figyelmet kell fordítani a depressio vagy az egyéb psychiatriai tünetek és zavarok lehetőségére, valamint az alcohollal és drogokkal történő visszaélésre.
- Az öngyilkos magatartás súlyosságát az alábbi tájékozódás alapján kell megítélni:
- Tisztában van a fiatal azzal, hogy mit is jelent az öngyilkosság?
- Melyek az öngyilkosságra utaló tünetek, és milyen helyzetekben juttatja azokat kifejezésre az ifjú?
- Kidolgozta a gyermek vagy a serdülő részleteiben is az öngyilkossági cselekményt?
- Szorongást árul el a fiatal magatartása, vagy izgatott?
- Képes–e a család folyamatos védelmet biztosítani az ifjúnak az öngyilkossági késztetések esetén?
- Az öngyilkossági szándékkal és kísérletekkel kapcsolatban ismert kockázati tényezők értékelése.
- Szükség esetén sürgősségi kórházi beutalás
- Az öngyilkossági szándék vagy magatartás folyamatosan észlelhető a szakvizsgálat idején
- Az ifjú adott psychologiai állapota deviáns, és kiegyensúlyozatlansága megjósolhatatlanná teszi várható magatartását
- A szülők képtelenek biztonságos környezetet és folyamatos felügyeletet nyújtani az elmeegészségügyi szolgálatnál történő szakvizsgálatig
- A szülők, saját lelki reakcióik miatt képtelenek a fiatal támogatására.
- Ha sürgősségi beutalás nem szükséges
- A lehető leghamarabb psychiatriai szakvizsgálatra kell küldeni. Telefonhívással meg kell győződni, hogy a szakvizsgálat késlekedés nélkül megtörtént.
- A szülőkkel meg kell tárgyalni a környezet biztonságos voltát, és meg kell győződni arról, hogy otthon fegyver, alkohol, gyógyszerek vagy egyéb veszélyes anyagok nem elérhetőek.
- A szülőknek tanácsolni kell, hogy szükség esetén vegyék fel a kapcsolatot a sürgősségi ellátó egységgel.
- Tartani kell a kapcsolatot a családdal, például telefonon, amíg az elmeegészségügyi szakvizsgálat nem történt meg. Fontos a család támogatása a tervezett teendők elvégzésében, mivel az ifjú nagy fokban hajlamos az öngyilkossági szándék letagadására, ha az öngyilkossági késztetés kissé enyhül.
- A kezelést egyénre szabottan kell megtervezni, és általában crisis therapiával kell kezdeni járóbeteg rendelésen vagy kórházi körülmények között, majd egyéni vagy családtherapiával kell folytatni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése