Vitaminpótlás
gyermekkorban
Hogyan pótoljuk akkor a
vitaminokat, melyek a hosszú tél végére kiürültek gyermekünk szervezetéből?
Szükség van-e egyáltalán vitaminpótlásra, vagy elegendő a megfelelő étrend?
A hideg téli
hónapok alatt, valamint kora tavasszal sokszor fáradtabbnak, bágyadtabbnak
érezhetjük magunkat, melyet akár az esetlegesen fellépő vitamin- és
ásványianyag-hiány is okozhat.
Gyermekeinknél hasonló tünetek szintén
előfordulhatnak, így az ő táplálékbevitelükre ezekben az időszakokban érdemes
fokozottabban odafigyelnünk, mivel a vitaminhiány akár testi-lelki fejlődésüket
is befolyásolhatja. Míg a felnőttek szükséges vitaminbevitelének napi mennyisége egyszerűen
meghatározható, addig a gyerkőcöknél ez még életkorok szerint is tagolódik.
A szakemberek közt is megoszlanak a vélemények
arról, vajon szükséges-e a vitaminpótlás ebben az időszakban. Egyesek
szerint elég tápanyag jut csemetéink szervezetébe a napi koszttal, amit az
iskolában-óvodában kapnak, és ezen még mi is javítunk egy jó kis hazai
vacsorával, vagy a hétvégi családi ebédekkel. Ha jó étvágyú a csemeténk, sokat
van a jó levegőn és eleget mozog, valószínűleg nem szorul vitaminpótlásra.
Mások szerint viszont gyermekeink napi
étkezésével bevitt vitamin- és ásványi anyag mennyisége kiegészítést igényel. Ez utóbbi
csoport meggyőződése többek között azon a tényen alapszik, hogy a hagyományos
ételek elkészítése nagyrészt hőkezeléssel történik, ami tönkreteszi az
enzimeket és vitaminokat az alapanyagokban.
Így hiába van tele a gulyásleves
mindenféle finom zöldséggel, megalkotása során elveszti esszenciáját. Érdemes hát még
főzés előtt félretenni egy-két zöldségből, hogy a család – sós vagy édes
csipegetnivaló helyett – elropogtathassa.
Igen ám, de akkor mi lesz a
sütés-főzéskor megsemmisülő baktériumokkal, amiktől igenis meg kell tisztítani
az ételt, mielőtt a szánkba vesszük?
Ha pénztárcánk engedi, érdemes
bioélelmiszereket vásárolni megbízható forrásból, mert a biogazdálkodás során
nem alkalmaznak vegyszeres anyagokat, így az árunak magas a vitamin- és
ásványianyagtartalma, viszont elenyésző toxin mutatható ki belőlük, nem úgy,
mint a legtöbb szupermarketben kapható zöldségben és gyümölcsben. Házunk
kertjében, erkélyén termesztett finomságok értéke is kimagasló lehet, ha ott
betartjuk a biogazdálkodás szabályait.
Sokan úgy vélik, hogy ma a
szupermarketekben kapható zöldségek-gyümölcsök vitamintartalma már elenyésző,
ezekből nem fedezhető a napi szükséglet. A legtöbb esetben azonban a probléma inkább
az, hogy értéktelen, tápanyagokban szegény élelmiszereket fogyasztunk,
nassolunk, és nem eszünk elegendő zöldséget-gyümölcsöt.
Az üzletek polcain sorakoznak a
táplálékkiegészítő készítmények, amelyekkel többé-kevésbé feltornázhatjuk
csemetéink vitaminállományát. Akadnak köztük olyanok is, amik kifejezetten hívogatóan
hatnak külalakjukkal, ízükkel, ezeket az egész kicsi gyerekek is szívesen
fogyasztják.
De ha nem szeretnénk
tablettákkal és bogyókkal etetni a család kincseit, érdemes minél több nyers
zöldséget és gyümölcsöt a kosarunkba tenni, melyek elsősorban a sok napsütést
látott hazai földeken teremnek. A nyersétel-fogyasztás mára már önálló táplálkozási
irányzattá nőtte ki magát, melynek hazai képviselői is komoly eredményeket
mutathatnak fel.
A vitaminokat két nagy csoportra
oszthatjuk: a vízben oldódó és a zsírban oldódó vitaminokra. Előbbiek
jellemzően a zöldségekben-gyümölcsökben, gabonafélékben, hüvelyesekben
találhatóak, míg az utóbbiak a húsokban, tojásban, tejtermékekben.
A gyermekek táplálkozására azért
különösen fontos figyelmet szentelnünk, mert ebben a korban alakulnak ki azok
az étkezési szokások, íz preferenciák, amik egész életük során el fogja őket
kísérni. Az ő
esetükben zöldségeknek és gyümölcsöknek naponta négyszer kellene szerepelniük
az étkezésben, ez kb. 400 grammnyi mennyiség.
Ami az elkészítést illeti: az a
legideálisabb, ha nyers és feldolgozott formában is adjuk őket. Igaz, hogy a
hőérzékeny vitaminok egy része (pl. C-vitamin) a főzés során elbomlik, viszont
sok zöldség magas rosttartalma miatt nyersen az értékes tápanyagok egy része
nem tud felszívódni.
A legkedvezőbb hőközlési forma a gőzben
főzés, ekkor veszíti a növény a legkevesebbet értékes tápanyagtartalmából.Egyes zöldségek,
pl. a gyökérfélék felhalmozzák a trágyázás során használt nitritet, ezért
ezeket főzni érdemes, és főzés után el kell önteni a főzővizet, így
csökkenthetjük a káros nitrittartalmat.
Ügyeljünk arra, hogy a
gyerekek csak ritkán egyenek alacsony tápértékű kekszeket, édességeket,
üdítőket, mert ezek eltelítik őket, és elveszik a helyet az értékes ételektől.
A megfázásos, influenzás időszakban érdemes C-vitaminpótlásról gondoskodni.
A zsírban oldódó vitaminok közül a
D-vitamin pótlása a legsürgetőbb a téli időszakban. Mivel a táplálkozással bevihető
D-vitamin mennyisége nem elegendő (csak az állati eredetű termékekben lévő D3
vitamin hasznosul jól a szervezetben), és a napsütés D-vitamin szintetizáló
hatásától is elesünk ezekben a hónapokban, érdemes a gyermekorvosunk
ajánlásának megfelelő D-vitamin kiegészítést beiktatni.
Az ásványi anyagok közül gyermekek
táplálása esetén nem lehet eleget hangoztatni a Ca bevitel fontosságát. A megfelelő
csúcs csonttömeg elérése érdekében gyermekkorban napi háromszor szükséges
tejet,- tejterméket fogyasztaniuk. 1 adag kb.: 200ml tej, 200 gramm joghurt, 35
gramm sajt.
Kicsinyeink
táplálkozási szokásai sokban
hasonlítanak a miénkre, hiszen tőlünk veszik a mintát. Fontos, hogy figyeljünk
testünk jelzéseire, hiszen abból érezzük, hogy mire van szüksége
szervezetünknek, és ezt tanítsuk meg gyermekeinknek is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése