Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2016. február 28., vasárnap

VITAMIN PÓTLÁS GYERMEKKORBAN

Vitaminpótlás gyermekkorban


Hogyan pótoljuk akkor a vitaminokat, melyek a hosszú tél végére kiürültek gyermekünk szervezetéből? Szükség van-e egyáltalán vitaminpótlásra, vagy elegendő a megfelelő étrend?
A hideg téli hónapok alatt, valamint kora tavasszal sokszor fáradtabbnak, bágyadtabbnak érezhetjük magunkat, melyet akár az esetlegesen fellépő vitamin- és ásványianyag-hiány is okozhat. 
Gyermekeinknél hasonló tünetek szintén előfordulhatnak, így az ő táplálékbevitelükre ezekben az időszakokban érdemes fokozottabban odafigyelnünk, mivel a vitaminhiány akár testi-lelki fejlődésüket is befolyásolhatja. Míg a felnőttek szükséges vitaminbevitelének napi mennyisége egyszerűen meghatározható, addig a gyerkőcöknél ez még életkorok szerint is tagolódik.
A szakemberek közt is megoszlanak a vélemények arról, vajon szükséges-e a vitaminpótlás ebben az időszakban. Egyesek szerint elég tápanyag jut csemetéink szervezetébe a napi koszttal, amit az iskolában-óvodában kapnak, és ezen még mi is javítunk egy jó kis hazai vacsorával, vagy a hétvégi családi ebédekkel. Ha jó étvágyú a csemeténk, sokat van a jó levegőn és eleget mozog, valószínűleg nem szorul vitaminpótlásra.

Mások szerint viszont gyermekeink napi étkezésével bevitt vitamin- és ásványi anyag mennyisége kiegészítést igényel. Ez utóbbi csoport meggyőződése többek között azon a tényen alapszik, hogy a hagyományos ételek elkészítése nagyrészt hőkezeléssel történik, ami tönkreteszi az enzimeket és vitaminokat az alapanyagokban.
Így hiába van tele a gulyásleves mindenféle finom zöldséggel, megalkotása során elveszti esszenciáját. Érdemes hát még főzés előtt félretenni egy-két zöldségből, hogy a család – sós vagy édes csipegetnivaló helyett – elropogtathassa.
Igen ám, de akkor mi lesz a sütés-főzéskor megsemmisülő baktériumokkal, amiktől igenis meg kell tisztítani az ételt, mielőtt a szánkba vesszük?
Ha pénztárcánk engedi, érdemes bioélelmiszereket vásárolni megbízható forrásból, mert a biogazdálkodás során nem alkalmaznak vegyszeres anyagokat, így az árunak magas a vitamin- és ásványianyagtartalma, viszont elenyésző toxin mutatható ki belőlük, nem úgy, mint a legtöbb szupermarketben kapható zöldségben és gyümölcsben. Házunk kertjében, erkélyén termesztett finomságok értéke is kimagasló lehet, ha ott betartjuk a biogazdálkodás szabályait.
Sokan úgy vélik, hogy ma a szupermarketekben kapható zöldségek-gyümölcsök vitamintartalma már elenyésző, ezekből nem fedezhető a napi szükséglet. A legtöbb esetben azonban a probléma inkább az, hogy értéktelen, tápanyagokban szegény élelmiszereket fogyasztunk, nassolunk, és nem eszünk elegendő zöldséget-gyümölcsöt.
Az üzletek polcain sorakoznak a táplálékkiegészítő készítmények, amelyekkel többé-kevésbé feltornázhatjuk csemetéink vitaminállományát. Akadnak köztük olyanok is, amik kifejezetten hívogatóan hatnak külalakjukkal, ízükkel, ezeket az egész kicsi gyerekek is szívesen fogyasztják. 
De ha nem szeretnénk tablettákkal és bogyókkal etetni a család kincseit, érdemes minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt a kosarunkba tenni, melyek elsősorban a sok napsütést látott hazai földeken teremnek. A nyersétel-fogyasztás mára már önálló táplálkozási irányzattá nőtte ki magát, melynek hazai képviselői is komoly eredményeket mutathatnak fel.
A vitaminokat két nagy csoportra oszthatjuk: a vízben oldódó és a zsírban oldódó vitaminokra. Előbbiek jellemzően a zöldségekben-gyümölcsökben, gabonafélékben, hüvelyesekben találhatóak, míg az utóbbiak a húsokban, tojásban, tejtermékekben.
A gyermekek táplálkozására azért különösen fontos figyelmet szentelnünk, mert ebben a korban alakulnak ki azok az étkezési szokások, íz preferenciák, amik egész életük során el fogja őket kísérni. Az ő esetükben zöldségeknek és gyümölcsöknek naponta négyszer kellene szerepelniük az étkezésben, ez kb. 400 grammnyi mennyiség. 
Ami az elkészítést illeti: az a legideálisabb, ha nyers és feldolgozott formában is adjuk őket. Igaz, hogy a hőérzékeny vitaminok egy része (pl. C-vitamin) a főzés során elbomlik, viszont sok zöldség magas rosttartalma miatt nyersen az értékes tápanyagok egy része nem tud felszívódni.
A legkedvezőbb hőközlési forma a gőzben főzés, ekkor veszíti a növény a legkevesebbet értékes tápanyagtartalmából.Egyes zöldségek, pl. a gyökérfélék felhalmozzák a trágyázás során használt nitritet, ezért ezeket főzni érdemes, és főzés után el kell önteni a főzővizet, így csökkenthetjük a káros nitrittartalmat.
Ügyeljünk arra, hogy a gyerekek csak ritkán egyenek alacsony tápértékű kekszeket, édességeket, üdítőket, mert ezek eltelítik őket, és elveszik a helyet az értékes ételektől. A megfázásos, influenzás időszakban érdemes C-vitaminpótlásról gondoskodni.
A zsírban oldódó vitaminok közül a D-vitamin pótlása a legsürgetőbb a téli időszakban. Mivel a táplálkozással bevihető D-vitamin mennyisége nem elegendő (csak az állati eredetű termékekben lévő D3 vitamin hasznosul jól a szervezetben), és a napsütés D-vitamin szintetizáló hatásától is elesünk ezekben a hónapokban, érdemes a gyermekorvosunk ajánlásának megfelelő D-vitamin kiegészítést beiktatni.
Az ásványi anyagok közül gyermekek táplálása esetén nem lehet eleget hangoztatni a Ca bevitel fontosságát. A megfelelő csúcs csonttömeg elérése érdekében gyermekkorban napi háromszor szükséges tejet,- tejterméket fogyasztaniuk. 1 adag kb.: 200ml tej, 200 gramm joghurt, 35 gramm sajt.
Kicsinyeink táplálkozási szokásai sokban hasonlítanak a miénkre, hiszen tőlünk veszik a mintát. Fontos, hogy figyeljünk testünk jelzéseire, hiszen abból érezzük, hogy mire van szüksége szervezetünknek, és ezt tanítsuk meg gyermekeinknek is.


#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése