Érzelmi sérülések gyerekkorban Kiss
Judit • 2014. október 10., 20:59 Évente több mint 12 ezer gyermekbántalmazási
esetet regisztrálnak hivatalosan Romániában – ide tartozik az is, amikor
elhanyagolják vagy kizsákmányolják a kiskorúakat. Ugyanakkor a szülők 54
százaléka kiabál rá azonnal a gyerekére, ha az rossz fát tesz a tűzre, 11
százalékuk pedig gondolkodás nélkül felpofozza, vagy például meghúzza a haját –
derült ki az UNICEF (Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermekgyorssegély-alapja)
által Romániában készített felmérésből, amelynek eredményeit október elején
tették közzé a Verbális erőszak megsebez elnevezésű kampány keretében. A
kampányt az Országos Gyermekjogvédelmi és Örökbefogadási Hatóság (ANPDCA) és a
munkaügyi minisztérium Férfiak és Nők Közti Esélyegyenlőség Szakosztálya
(DESFB) indította el az UNICEF-fel közösen. Célja, hogy felhívja a figyelmet a
gyermekek rovására elkövetett erőszak mindenfajta formájára, különös
tekintettel a verbális erőszakra. A verbális erőszak az agresszió gyakori
formája A szervezet szakemberei rámutattak, a verbális erőszak az agresszió
legelterjedtebb formája, amelynek súlyos következményei lehetnek a gyermek
fejlődésére, az agy fejlődésére nézve is. A felmérés eredményei azt támasztják
alá, hogy az erőszakos cselekedetek iskolában, utcán és otthon is előfordulnak.
A legtöbb esetben gondatlanság miatt történik meg az erőszakos cselekedet,
amely lelki, testi és fizikai bántalmazást is maga után vonhat. Az UNICEF a
legfőbb problémának azt tekinti, hogy a gyerekek ellen elkövetett erőszak –
főként annak verbális és lelki formája (ilyen a kiabálás, megalázás,
fenyegetés) és a testi fenyítés is (pofozkodás, haj meghúzása stb)
elfogadottnak és toleráltnak számít Romániában. Sandie Blanchet, a szervezet
romániai képviselője szerint az agykutatás területén történt legutóbbi
kutatások azt igazolják, hogy az erőszak bármilyen formája negatívan hat a
gyerekek fejlődésére, és felnőttkorban is érezteti a hatását. Az agressziót
elszenvedett gyerekeknek kevés az önbizalmuk, jó eséllyel válnak ők maguk is
erőszak elkövetőivé, nehezen tudnak összpontosítani a tanulás során, és az
emberi kapcsolatok kialakításában is nehézségeik lehetnek. Szoros kapcsolat áll
fenn a gyermekkorban elszenvedett erőszak és a felnőttkorban felbukkanó
problémák között – ilyen a túlsúly, a depresszió, az infarktus veszélye, az
alkohol- és drogfüggőség, dohányzás cukor- és rákbetegség. A lelki bántalmazást
nehezebb feltérképezni „A gyermekek felé irányuló verbális agresszió – a
kiabálás vagy megalázás – is nyilvánvalóan az erőszak egyik formájának
tekinthető. Stresszreakciót és változásokat idéz elő a szervezetben és az
agyban egyaránt, ez pedig kihat az illető egészségi állapotára egész hátralévő
életére” – mutatott rá Sandie Blanchet. A romániai felméréssel kapcsolatban azt
hangsúlyozta, hogy a felnőttek nagy többsége önkéntelenül is követi szülei
mintáját, így az erőszakos cselekedetek jó része a családokban, otthonokban
történik. A testi bántalmazás nyomot hagy a gyerek testén, a lelki erőszak
pedig jóval árnyaltabb, és sokkal nehezebb beazonosítania az áldozatnak és a
kívülállóknak is. Mindazonáltal a következményei éppolyan súlyosak, mint a
testi erőszaknak. A felmérés eredményeiből az is kiderült, hogy a romániaiak 60
százaléka megszokottnak tartja a családban történt bántalmazást. Mivel ez a
külvilág számára gyakran nem derül ki, és a gyerekek elleni erőszak
elfogadottnak számít, a legtöbb esetben nem is derül fény rá. Sandie Blanchet
elmondta, a most indított kampány keretében szociális munkások és egészségügyi asszisztensek
fogják segíteni a közösséget az erőszak elleni küzdelemben, arra ösztönzik a
szülőket, hogy pozitív nevelési eszközökhöz folyamodjanak. A kampányban
résztvevők egyrészt azt az üzenetet fogják közvetíteni a közösség tagjai felé,
hogy mennyire szükséges felismerni az erőszak különféle formáit, ugyanakkor
tanácsadásban részesítik a szülőket, és gyermekgondozásban illetékeseket. Ennek
érdekében a szakembereknek egy útmutatót bocsátanak rendelkezésükre, hogy
csökkenthessék helyi szinten az erőszakos cselekedetek gyakoriságát. Az
UNICEF-et 1946-ban hozta létre az ENSZ közgyűlése, hogy segítsen a II.
világháború utáni Európában a fagyoskodó, éhező és beteg gyerekeken. Ma az ENSZ
szakosított szervezete, tevékenységét 1965-ben Nobel-békedíjjal ismerték el.
(Ezt a cikket a Krónikáról másolták:
https://kronikaonline.ro/eletmod/erzelmi-serulesek-gyerekkorban)
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése