A sérült gyermek
1. A károsodás, fogyatékosság, akadályozottság, mint alapfogalmak
Hogyan jelennek meg a gyermeki fejlődésben
Az értelmi fogyatékos gyermek személyiségalakításának lehetőségei, elv és feltétel rendszere fejlesztésének, nevelésének, oktatásának kísérésén, cél , feladat, eszköz és színtérrendszere.
A hallássérült gyermek. A hallássérülés orvosi, gyógypedagógiai értelmezése, a hallásveszteség foka, mértéke, típusa. A hallássérültek fejlesztése, a hallássérülés kapcsolata más zavarokkal
A látássérült gyermek. A látássérülés orvosi, gyógypedagógiai értelmezése, a látásveszteség foka, mértéke, típusa. A látássérültek fejlesztése, a látássérülés kapcsolata más zavarokkal
A mozgásukban sérült gyermekek A mozgássérülés orvosi, és gyógypedagógiai értelmezése
Beszédsérültek fok. szerinti csoportosítása, folyamatműködés szerinti kategóriák, a beszéd észlelés és beszédmegértés zavarai
A korai gyógypedagógiai megsegítés, alapelvek, formák, egyéni fejlesztési terv
A sérült gyermek. A sérült és ép személyiség összehasonlítása A sérült gyermek legfőbb jellemzői
- A károsodás, fogyatékosság, akadályozottság, mint alapfogalmak
Hogyan jelennek meg a gyermeki fejlődésben
A gyermek: bioszociális lény, biológiai tulajdonságai:
- Örökletes tulajdonság
- Veleszületett
- Születéskor meglévő
- Születés alatt ill. után szerzett tulajdonságok (károsodások)
- Születés után kibontakozó örökletes tulajdonságok
Életútját hány feltételrendszer határozza meg:
1. genetikai program v. genetikai örökség (belső diszpozíciók) (Veczkó könyv)
2. szociokulturális pszichoszociális környezet
3. önfejlesztő energiák – belső késztetések, mit akar, belső motivációs bázis (Veczkó Angliai kísérletek, milyen kapcsolat van a genetika és a környezet között)
Hogyan kezelje a nevelés a tanulók különböző biológiai tulajdonságait?
- Igazodjon a biológiai tulajdonságok különbségeihez
- Differenciálással
- Egyéniesítéssel, individualizálással
- Miben igazodjon?
- a nevelés eljárásaiban
- a nevelés céljaiban
Nevelés egyetemes jellege: kultúrhatások tudatos átadása.
Kultúra: az emberiség története során felhalmozódott anyag, technikai, szociális szellemi értékek és értékek rendszere.
Értéke: amelyek az emberiség fejlődéséhez és jólétéhez hozzájárulnak.
Nevelés: tudatos személyiségfejlesztés. A nevelés az a folyamat, amely során a felnőtt nemzedék átadja a történelem folyamán felhalmozott ismeretét és tapasztalatait az ifjabb nemzedéknek, annak érdekében, hogy minél zökkenőmentesebben illeszkedjenek a felnőtt társadalomba.
Oktatás: viszonyrendszerbe utatni be, kettő közötti különbség distaniát
Nevelés: a gyermek nevelése családban kezdődik.
Család Család: legkisebb szociálizációs egység, elsődlegessége a gyermekkel szemben, hogy a legkorábbi életszakaszban hat. Közvetítő kis csoport az egyén és a társadalom között. Családon belül a gyermek számára a kötődés a legfontosabb. Szerencsés szerkezet ha teljes. A csonka kifejezést nem használjuk!!!!! Egyszülős.
Család életmódja hat rá, a szubkultúra leképezési formája.
Sérült, fogyatékos gyermek
Gyermek – személyiség
Szermélyiség:
- Szerkezet
- Szociogén
- Pszichogén
- biogén
- Fejlődési tempó
- Átlagos
- Felgyorsult
- Lelassult
Retardáció: tempó lelassulása az átlagoshoz viszonyítva
o Pszichoszomatikus retardáció: testi és lelki fejlődés együtt lassul
o Pszichikus: lelki
o Szomatikus: testi
o Mentális retardáció: megismerő tevékenység lassul le
o Motoros retardáció: mozgás
o Beszédfejlődés: megkésett beszéd
Személyiség:
- Egyedi ember egyéni tulajdonságainak sajátos összességű és bizonyos rendezettségű egysége
- Veleszületett és szerzett, külső és belső, morfológiai és funkcionális kapcsolatrendszereinek sajátos egysége, amely …
- Az értelmi fogyatékos gyermek személyiségalakításának lehetőségei, elv és feltétel rendszere fejlesztésének, nevelésének, oktatásának kísérésén, cél , feladat, eszköz és színtérrendszere.
Értelmi fogyatékosság egy állapot. Legfőbb jellemzői:
Tradícionális szerint:
- Neuroendokrin rendszer csökkent értékűségén, sérülésén vagy zavarain alapszik.
- Vagy öröklött, vagy veleszületett, vagy korai gyermekkorban keletkezett.
- Irreverzibilis (visszafordíthatatlan)
- Egész életen át tartó, de a fejlesztés lehetősége adott (fogyatékos személy a törvény szerint akadály….)
- A legkülönfélébb etimológiai kórképhez tüneti csatlakozó
- Elsősorban az intellektus károsodott
- Az értelmi erők elsődleges sérülései mellett az egész személyiség zavarai jelen vannak
- Az egész életvezetés akadályozott
: Az értelmi fogyatékos a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezeti hatások eredőjeként alakulhat ki, melynek következtében az ált. értelmi képesség az adott népesség átlagos értelmi képességének átlagától a kezdő évektől számítva számottevően elmarad, ezért az önálló életvezetés jelentősen akadályozott.
Értelmi fogyatékosság felosztása jelenleg: intelligencia kvóciens mérőszám alapján történik
Szükséges megsegtés foka alapján fog történni, ha az ökológiai szemlélet elterjed.
IQ 70 alatt van
69-50 enyhe értelmi, tanulásban akadályozott
25-50 középsúlyos, értelmileg akadályozott
25 alatt súlyos
TANULÁS
Tanulási nehézség: valamilyen ideiglenes problémája van (tartós betegség, időszaki munka) normál pedagógiával felzárkóztatható, többletszolgáltatást igényel, nem irreverzibilis
Tanulási zavar: részképesség zavara dis…. Affázia, beilleszkedési, magatartási problémákat nem kell elkülönítetten fejleszteni, speciális szaktudással rendelkező szakember bevonása szükséges, egész életben végigkíséri
Tanulásban akadályozott: enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos, gyógypedagógus kell
Mindháromnak tanulási korlátja van.
Tanulásban akadályozott – enyhén értelmi fogyatékos
- Testi tünet nem kíséri
- A fejlődés során késik a mozgásfejlődés
- A játék alig köti le
- Szobatisztaság később alakul ki
- Mentális megismerési útja általában hasonló az épekéhez, nehéz az absztrakt fogalmak kialakulása, logikus gondolkodás kialakulása
- Magatartás én-központúsága
- Erkölcsi fogalmak kialakulnak, de gyakori a helytelen magatartás
- Régi elnevezés szerint a kisegítő iskolában tanultak (szűkebb tananyag, mint az általános iskolákban)
- Speciális módszerekkel, több eszközzel, lassúbb tempóval tanuljanak.
- Általános iskolában tanulásban akadályozottak
- Jogilag bárhová mehet, reális a speciális iskola (1960, 70-es évek)
- Speciális szakiskola: szakképzés gyógypedagógiában való meggyökereztetése
- Önálló életvezetésre, családi és társadalmi segítséggel képesek
- Többségük családot alapít
Értelmileg akadályozott – középsúlyos
- Testi tünetek is kísérik (szomatikus fejletlenségek, arc, fej és egyéb deformitások)
- Mozgásfejlődésük nagyon sokat késik, bizonyos szinten megreked.
- Megismerő tevékenység: az érzékletes elemekhez tapad, ismeretek elsajátításában mindent meg kell ismerni minél több érzékszervvel.
- Fantáziája, elvonatkoztatási képessége igen szegényes
- Szókincse szűk körű, gyakori a beszédhiba
- Alkalmazkodási struktúra, az érzelmek dominálnak, ez irányít
- Erkölcsi érzékük fejletlen.
- Ítélet alkotásuk primitív.
- Értelmükben akadályozott tanulók.
- Bárhol tanulhatnak, készségfejlesztő speciális szakiskola (munkára felkészítő tapogat, csoport)
- Képzés befejezése után a megszerzett dolgok összeomlanak
- Önálló életvezetésre nem képes, gyermekről gondoskodni nem tud.
Súlyos vagy mély értelmi fogyatékos
- A külső rendellenességek miatt általában születéskor felismerhető
- Szomatikus fejletlenség, arc
- Érzékszervi társuló fogyatékosság
- Kisgyermek fejlődése rendkívül lassú
- Gyakoriak az epilepsziás görcsök
- Nehezen vagy egyáltalán nem lesz szobatiszta
- Több évesen tanul járni vagy egyáltalán nem
- Emlékképei nagyon hiányosak
- Új ismereteket nem tud a régihez kapcsolni
- Beszédhibás, nehezen érthető, szómondatos a beszéde
- Alkalmazkodási struktúrája rendkívül alacsony
- Képezhetetlenségük elavult nézet, fejlesztés során vannak elérhető célok
- 18 éves korig kiskorúak otthonában, 18 éves kor után nagykorúak otthonában vagy családban élnek
Értelmileg akadályozott gyermekek fejlődése
l Csecsemőkor: vegetatív szabályozás – szenzomotórium – érdeklődés zavarai
l Kisgyermekkor: vontatott mozgásfejlődés – beszédmegindulás késése – játékfejlődés sajátosságai
l Óvodáskor: beszédfejlődés zavarai, gondolkozási problémák – szocializáció zavarai
l Iskoláskor: észlelés – emlékezet – gondolkodási funkciózavarok
Funkciózavarok általános okai
l Az agykéreg funkcionális állapotának megváltozása:
- csökkent munkaképesség
- ingerlés-aktív gátlás folyamatok gyengülése
- kapcsolatképzés nehézségei (csökkent kiterjedés, lassúság, kevésbé szilárd, differenciálatlanság, ingergeneralizáció zavarai)
- orientációs reakciók kialvásának veszélye – védőgátlás
- a zavart fejlődésnek közvetlen kapcsolata van a gondolkdással
l Másodlagos károsodások:
- gyakorlati tevékenység tapasztalatainak hiányossága
- motorika, érzéki megismerés problémái
- motivációs bázis hiányosságai
- önértékelés, igényszint éretlenségei
- A hallássérült gyermek.
- -A hallássérülés orvosi, gyógypedagógiai értelmezése, a hallásveszteség foka, mértéke, típusa. A hallássérültek fejlesztése, a hallássérülés kapcsolata más zavarokkal
Hallássérült
- Sérül a hallási analizátor
- Beszéd fejlődése akadályozott vagy hátrányosan befolyásolt
o Hallóideg
o Fül
o Agykérgi központ
o Idegi jellegű, hangok érzékelése
o Idegi vezetéses jellegű
Súlyosság:
- Siketség
- Nagyothallás
Orvosi és gyógypedagógiai csoportosítása eltér! Decibeleket tudni!!!
Okok:
Segédeszköz, hallóeszköz
Oktatási törvényben hogy van „segédeszköz”?
Nevelés: speciális módszereket kiemelni
- Hallásnevelés
- Beszéd tanítása
(fonetikai tükör, szájról olvasók, Vasek könyv, jelbeszéd, ujj abc, Braille nyelv, Piktogramok, pályaválasztásnál mit vegyen figyelembe, érdekvédelem)
Hallássérült gyermekek
l Hallássérülés: 30-100 dB közötti hallásküszöb, időnként nem egyenletes, nem jelentkezik minden frekvenciasávon (hangmagasságon)
l Súlyosság szerinti osztályozás:
Enyhe (25-40dB), Közepes (40-60 dB) Súlyos (60-90 dB) Siketség határa (90-110dB) Siketség (110 dB felett)
l Okok: veleszületett (Rh inkompatibilitás, magzati fertőzések – szerzett (középfülgyulladás, meningitis)
l Formái: vezetéses, idegi típusú
Másodlagos tünetek
l Lassú beszéd-, és nyelvfejlődés
l Szűkebb szókincs
l Grammatikai hibák
l Artikulációs zavarok
l Kommunikációs utak megtervezése:
- jelnyelv
- verbális kommunikáció
Az integrált nevelés várható előnyei
l A környezet pozitív beszédmintája
l Ép magatartásminták kialakulása
l Reálisabb énkép, reálisabb önértékelés
l Nagyobb esély a lakóhelyen történő intézményes nevelésre
l Későbbi társadalmi beilleszkedés sikeressége
Gyakorlati teendők, szervezési kérdések
l A pedagógus közelsége
l Társak megismertetése
l Szóbeli megnyilatkozások fontosságának erősítése
l Az utasítások, elmondottak megértésének ellenőrzése
l A közös foglalkozások vizuális megerősítése (pl. közös mese képekkel történő segítése)
l Feladatok elvégzésére késztetés
l Éppen annyi segítség, amennyire szükség van
l Gyermekek felkészítése, gyermekek közti kooperáció segítése
- A látássérült gyermek. A látássérülés orvosi, gyógypedagógiai értelmezése, a látásveszteség foka, mértéke, típusa. A látássérültek fejlesztése, a látássérülés kapcsolata más zavarokkal
Látásfogyatékosok
Ki tekinthető látásfogyatékosoknak: az a személy, akinek a jobbik szemén a max. terhelés esetén az ép látás 30%-a, a látóérszűkület nem több 20 foknál.
Súlyosság:
- Vakok, akik még a fényt sem érzékelik
- Alig látók: fényérzékelők, nagytárgylátók, ujjolvasók (Czeizel jelentés 1991)
Látássérülés:
- Vele született
- Később szerzett
Létrejöhet:
- Öröklés útján
- Látási analizátor
- Nem látóhártja kérgi központ
A látássérült gyermek egész személyisége is megváltozik.
Korlátjai:
- Megismerésben (nem teljeskörű)
- Érzékelés lehetősége változik
- Más lesz a mozgása
- Nagyobb a környezettől való függése
- Nehezített a szocializáció
Fejlesztési lehetőségek:
- Veleszületett látássérülés a mozgásfejlődést befolyásolja leginkább
- Fontos a korai anya-gyermek kapcsolat
- Nincs vizuális ismeretszerzés, amely az utánzást befolyásolja
- A szülő ne hagyja egyedül a gyereket, ne is védje túl
- Fontos a helyes napirend
o A világos tiszta környezet
o Önkiszolgálásra nevelés
o Korai fejlesztés szakember által a szülő bevonásával
- Óvodában speciálisan vagy integráltan megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel, utazó gyógypedagógus
- Iskola speciális, többségiben integráltan
- Tapintó pontrendszer írás-olvasás
Életút:
- Részleges vagy teljes integráció keretében tud elhelyezkedni
- Sajátos vak-szakmák
- Felsőfokú tanulmányokra képesek
- Rehabilitációs munkahelyen eredményesebb
- Érdekvédelmük, civil szervezetek, alapítványok
Látássérült gyermekek
l A látássérülés fogalma: akinek látása az ép látás 33%-a, vagy annál kevesebb, illetve 10 fokos, vagy annál szűkebb a látótere (WHO)
l Látássérülés osztályozása:
gyengénlátók: speciális nevelés-oktatás vizuális úton
vakok, aliglátók: speciális nevelés-oktatás auditív-taktilis módon
l A látásélesség jelölése: pl. V0,2, V20%, V 5/50
Gyengénlátást, aliglátást okozó szembetegségek
l Myopia: rövidlátás
l Hypermetropia: távollátás
l Cataracta congenitalis: veleszületett szürkehályog
l Glaucoma: zöldhályog
l ROP (retinopathia praematurorum)I-V.:a retina kóros ereződése
l Atrophia nervi optici: látóidegsorvadás
l Nystagmus: szemtekerezgés
l Strabismus: kancsalság
Pedagógiai látásvizsgálat
l Két szem együttes látása
l Jelek felismerése
l Szemüveggel korrigált vízus mérése
l Egyéb látásteljesítmények: kontrasztérzékenység, színlátás, látótér
l A szemléltetés, oktatási utak, betűméretek, vonalvastagság, pedagógus által használt kontraszt, ültetés meghatározása
Gyengénlátó gyermekek integrált nevelése
l Ép társakkal való kapcsolatartás és speciális (utazótanári) felkészítés, a korai gondozás igényével
l Feladatok:
Látásnevelés: látási megfigyelő képesség, látási figyelem, vizuális gondolkodás fejlesztése
Finommotorika fejlesztése: eszközhasználat, önállóság fejlesztése
Mozgásnevelés: munkafelülethez való közelhajolás miatt tartáshibák javítása, mozgásos passzivitás miatti ügyetlenség enyhítése, állóképesség növelése
Térérzék és tájékozódó képesség fejlesztése: önálló közlekedés, támpontok felismerése, akadályok kikerülése, bothasználat
Tanítással kapcsolatos speciális teendők(pl.írás-olvasás)
Optikai segédeszközök használatának, elfogadásának tanítása
- A mozgásukban sérült gyermekek A mozgássérülés orvosi, és gyógypedagógiai értelmezése
Mozgáskorlátozott gyermekek
l Fogalma: valamilyen sérülés következtében a mozgásaktivitásban és a mozgásos kompetenciában változások, vagy zavarok keletkeztek, aminek következtében az érzelmi élet, az érzékelés-észlelés, az értelmi képességek, a tanulás, beszéd, a kommunikáció is károsodhat.
l Formái:
Végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok
Petyhüdt bénulást kiváltó kórformák
Korai agykárosodás utáni mozgásrendellenességek
Egyéb eredetű mozgásrendellenességet okozó kórformák
Mozgáskorlátozott gyermekek integrált nevelése
l Az intézmény megközelíthetősége, közlekedés akadálymentesítése
l Az intézmény tárgyi feltételei (pl. kapaszkodók, segédeszközzel közlekedők számára akadálymentes helyiségek, bútorok, fejlesztő eszközök)
l Személyi feltételek: elfogadó nevelőtestület, szomatopedagógus/konduktor/terapeuta
Pedagógiai feladatok
l Kommunikációs hátrányok enyhítése
l Mozgás javítása, terapeuta által meghatározott gyakorlatok, teendők végzése
l Manipulációs tevékenység fejlesztése, eszközök kialakítása
l Észlelés, figyelem fejlesztése
l Értelmi fejlesztés
l Önállóság kialakítása
l Iskolában: tantárgyi ismeretek elsajátításának sajátosságai
- Beszédsérültek fok. szerinti csoportosítása, folyamatműködés szerinti kategóriák, a beszéd észlelés és beszédmegértés zavarai
Beszédfogyatékos gyermekek
l Veleszületett, vagy szerezett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Átmeneti, vagy tartós zavarok lépnek fel a nyelvi, kommunikációs, tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában
l Tünetcsoportok: megkésett beszédfejlődés – diszfázia – diszlália – orrhangzós beszéd – beszédritmus zavarai (dadogás, hadarás), diszfónia, diszarthria, mutizmus, diszlexia, diszgráfia, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, illetve ezek halmozott előfordulása (pl. komplex nyelvi fejlődési zavar, akadályozott beszédfejlődés)
l Pszichés következmények: kommunikációs hátrányok, beszédhelyzetek kerülése, interperszonális kapcsolatok beszűkülése.
Beszéd feszültségredukciós hatásának csökkenése
Fogalmi gondolkodás kialakulásának nehezítettsége, kultúrtechnikák elsajátításának zavarai
- A korai gyógypedagógiai megsegítés, alapelvek, formák, egyéni fejlesztési terv
Fejlesztő pedagógia
Korai fejlesztés def.: a korai fejlesztés a rehabilitáció részeként – a 0 és 6 éves korú eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen felépített programja, mely komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai oktatást és különböző terápiás szolgáltatásokat foglal magában.
Célja:
1 elősegíteni a gyermek fejlődését – ez a legfogékonyabb időszak
2 támogatást és segítséget nyújtani a családnak
3 csökkenteni a társadalom terheit – később kevesebb gond
Jogosultak:
1. akik megfelelő diagnosztikai vizsgálómódszerrel jelentős elmaradást mutatnak az alább felsoroltak közül egy vagy több fejlődési területen
- Mozgásfejlődés
- Értelmi fejlődés
- Kommunikáció, beszédfejlődés
- Szociális, érzelmi fejlődés
- Figyelem, magatartás illetve
- Látási, hallási sérültek
2. olyan diagnosztizált állapotokban, amelynek nagy valószínűséggel következménye a fejlődési elmaradás
Korai fejlesztő szolgáltatások
1. vizsgálat – komplex – később kontroll
- Részletes, írásos szakvélemény
- Team végzi, tagjai:
· gyermekorvos (fejlődéspediátriában javasolt) v. neurológus
· gyógypedagógus
· gyógytornász, konduktor
· logopédus
· pszichológus
2. gyógypedagógiai ellátás
- gyermek erősségeire alapozva segíti a megkésett területeken a fejlődését
- egyéni fejlesztési tervet készít
3. terápiás szolgáltatások
- gyógytorna + más mozgásfejlesztő terápiák
- logopédia
- pszichológiai szolgáltatások
- művészeti terápiák
- orvos tanácsadás
- szociális szolgálat
Korai fejlesztő szolgáltatásokat nyújtó szakemberek
- különböző képzettségű gyógypedagógus, pedagógus
- gyógytornász, konduktor
- orvos
- szociális munkás
- pszichológus
Korai fejlesztő szolgáltatások formái
1 „Home Based” – a gyermek otthonában
- ált. csecsemőkhöz, kisgyermekekhez
- előnyei:
§ ismerős környezet, könnyebb együttműködés
§ gyermeknek nincs fárasztó utazás
2 „Center based” – a gyermek a szülővel együtt az intézmény programjában vesz részt
- általában 1 évnél idősebbeknek
- előnyei:
§ a gyermek + szülőnek is lehetőséget nyújt a társadalmi érintkezésre
§ több fejlesztő eszköz
§ különböző szakemberek könnyebb konzultálása
3. Integrált oktatási, nevelési intézmény
- normál bölcsődei, óvodai környezetbe megy a sérült gyermek. Megfelelő szakmai, személyi, tárgyi feltételek
- előnyei:
§ egészséges társak, (minta, gyorsabb fejlődés)
§ kortárs kapcsolatok
§ anya mehet dolgozni
4 Speciális óvoda, fejlesztő napközi
- súlyosan sérülteknek, akik nem integrálhatók
- előnyei:
§ mindennapos, szakszerű foglalkozás
§ anya mehet dolgozni
- A sérült gyermek. A sérült és ép személyiség összehasonlítása A sérült gyermek legfőbb jellemzői
A sérült személyiség fejlődésmenete láthatóan különbözik az ép személyiség fejlődésétől, a sérült személyiség láthatóan más, mint az ép személyiség.
Sérült személyiség: Az egyedi ember egyéni tulajdonságainak sajátos összessége és egyben bizonyos rendezettségű egysége.
Bizonyos funkciók nem alakulnak ki vagy rendellenessé válnak.
- Megváltozik a környezethez való viszony, és az arra való ráhatás és lehetőség.
- Akadályozottá válik a szocializáció, legrosszabb esetben izoláltság jön létre.
Fejlődésmenetük és személyiségszerkezetük eltér a normálistól. Személyiségfejlesztésük a normál pedagógia eszközeivel, eszközrendszereivel nem oldható meg. Fejlesztési lehetőségei individuálisan, egyéni fejlesztéssel adott.
Fejlődés: gyors – lassú (akceleráció, retardáció)
Törvényei: életkörülményeknek megfelelően alakul, aktív tevékenység formájában, a tempó és a minőség egyenes arányban van.
Önmozgás és önszabályozás jellemző rá.
Fejlődésmenetében már van eltérés, de a személyiségben nem!
Biológiailag normális: aki megegyezik a faj sajátosságaival.
Biológiailag beteg: a szervezet rendellenes kóros folyamata
- a szervezet helyreáll
- a szervezet megváltozik, de a működése nem változik meg (szerv-eltávolítás)
- a szervezet nem változik meg, de a működés eltér
- a szervezet struktúrája, működése is megváltozik.
OK: SÉRÜLÉS
Sérült személyiség fejlesztése csak komplex módon közelíthető meg: biológiai, pszichológiai, szociális szempontok alapján.
Visszafordíthatatlan, maradandó, ha az idegsejtek sérülnek. Irreverzibilis.
Sérült személyiség kialakulásának modellje:
Károsító tényezők → Primer következmények → szekunder következmény
Ok Klinikai képek sérült személy
A sérült személyiség fejlődése gyermek- és ifjúkorban:
- fejlődésüket számtalan tényező befolyásolhatja, ill. módosíthatja
- az értelmi fogyatékosság ( mentális retardáció ) kialakulása és formái sokféle tényezőtől függnek – az állapot kialakulásában több kockázati tényező, együttesen játszik szerepet – a fejlődés különböző periódusaiban hathatnak
- meglassúbbodott fejlődési ütem – ami összefügg az alacsony pszichés aktivizációs szinttel
- a funkciók egymásra épülése alig tapasztalható – a fejlődési ugrópontok szinte összemosódnak → ennek hátterében: motivációszegénység, magasabb ingerküszöb, a környezeti ingereket kevésbé tudják spontán felhasználni ( visszalépnek egy-egy fejlődési szintre
- szenzomotoros fejlődés:
- cselekvéseiben nem nagyon lehet felismerni gondolati elemeket
- nem érdeklődő, nem firkál szívesen, firkáiban nem jelenik meg az ábrázolás igénye
- megismerési funkciók késleltetettsége ( hallási → látási → tapintási )
- mozgásszervek beidegzési gyengesége
- kommunikáció és beszédfejlődés:
- kevesebb hangot adnak már a gagyogás időszakában
- egyedi módon strukturálódik a beszédjük
- korlátozott nyelvi kód szinten maradnak
- környezetre adott reakcióik halványabbak
- gyengébb kapcsolatteremtő képesség - alig kezdeményeznek kapcsolatot → magányosokká válnak
- később tanulnak meg beszélni
- ritkábbak a spontán kérdéseik – kevesebb ismeret jut el hozzájuk
- tanulás és tanultak megőrzése:
- az értelmileg akadályozottak is meg tudják tanulni azokat az elemi és alapvető ismereteket, amelyeket más gyermek, DE : alacsony a transzfer és generalizálási képességük ( csak egy szituációban tudja alkalmazni a tanultakat, illetve nem képes elválasztani )
- figyelem ingadozása
- alacsony fokú terhelhetőség
- lassú tanulási tempó
- folytonos stimulálásra van szükségük
- sikeres tanulás feltétele:
- folytonos ingerlés, figyelem fenntartása
- testközeli kapcsolat, szemkontaktus
- kis lépésekben való tanulás, gyakori ismétlés, konkrétság
- jól átlátható, tagolt, ösztönző tanulás
- szociális fejlődés:
- én-tudata megkésett és hiányos
- számukra a szerepelvárások magasak
- minél többet vegyenek részt a mindennapok eseményeiben
- környezetük értékelje a csekély teljesítményt is
- az elvárások alkalmazkodjanak szükségleteikhez
Sérült gyermek prioritásai:
- először a gyermek, azután a fogyatékosság
- először a meglévő, utána a helyreállítandó
- először a kibontakoztatható, utána a megtanítandó
- először spontán, utána a szabályozott
- először az érzelem, utána az értelem
- először az ismeret, utána a képesség
- először a kéz, utána a fej.
Tanácsok
- A pedagógust ne terhelje túl a fogyatékos gyermek beilleszkedési nehézsége.
- A fogyatékos gyermek érezze jól magát az óvodában, iskolában.
- A fogyatékos gyermek csináljon valamit, kösse le magát.
- A fogyatékos gyermek viselkedése, játékmegtartása kis lépésekben gazdagodjon.
- Régi tevékenységben új tárgy
- Régi tárggyal új tevékenység
- A fogyatékos gyermek ne legyen magányos, legalább elemi szinten kooperáljon társaival.
- A fogyatékos gyermek irányíthatósága fejlődjön a pedagógussal való kooperációban (foglalkoztathatóság feltétele a kapcsolatban tarthatóság)
- A fogyatékos gyermek a gyakoroltatáshoz szokjon meg külső motiváló hatásokat
- A pedagógusnak legyen elképzelése a fejlesztés aktuális következő kis lépéséről.
http://ro.search.yahoo.com
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése