A dicséret is árthat a gyereknek

3 mondat, amit ne ejts ki a szádon

A rossz dicséret elveszi a motivációt, rombolja az önértékelést vagy egyszerűen csak hatástalan.

Bizonyára te is tisztában vagy a pozitív megerősítések erejével, és gyakorta megdicséred csemetédet - ami az egyik legjobb dolog, amit tehetsz. Hiszen a gyermek a legkevésbé sem lesz elbizakodott vagy elkényeztetett csak attól, hogy jóságát néhány kedves szóval jutalmazod.

Sokkal inkább olyan viselkedés felé terelheted őt, amilyet látni szeretnél tőle: azt ismered el, azt bátorítod. Közvetetten pedig eltereled attól a fajta viselkedéstől, ami kevésbé kívánatos.
- Bizonyos fajta dicséretek azonban nem feltétlenül célravezetőek, sőt, vakvágányra vihetik a gyerek önértékelését - tudd meg, melyek ezek.

- Hogy te milyen jó vagy!

Természetesen nem baj, ha időről időre önmagáért is megdicséred gyermekedet, hiszen éppen ezáltal tapasztalja meg azt a fajta feltétel nélküli szeretetet, ami alappillére az egészséges személyiségfejlődésnek.
Ám a rendszeres ok nélküli dicséret többet árthat, mint amennyit használ, mivel a gyermek úgy érzi, bármit tesz - vagy éppen nem tesz -, így is, úgy is jó. Ez a fajta hozzáállás pedig már óvodában vagy az iskolában megbosszulja magát, a későbbiekről nem is beszélve.
-Ha tehát megdicséred csemetédet, fogalmazd meg azt is, hogy mivel érdemelte ki az elismerésedet. Például: "Milyen ügyesen rendet tettél a szobádban!" vagy "Milyen szépen vigyázol a kistestvéredre!"

 

 

- Mennyivel okosabb-ügyesebb-szebb vagy, mint a másik gyerek!

Nagyszerű, ha gyermeked valamely vagy akár több tulajdonsága révén kiemelkedik az átlagból, ám önmagában ezért nem szerencsés megdicsérni.
- Semmiféle közösségben nem könnyíti meg számára a beilleszkedést, ha fölötte érzi magát társainak, ráadásul hosszabb távon az énképe is torzulhat. Fontos persze, hogy tudatosítsd benne az értékeit, ám ezzel párhuzamos fordíts figyelmet az empátia fejlesztésére is, ami alapvető feltétele a másokkal való együttélésnek.
-Magyarázd el neki, hogy mindannyiunknak akadnak erős és gyenge pontjai egyaránt, és nincs a világon olyan ember, akitől ne lehetne valamit tanulni.

- Szépen megtanultad a verset, máskor miért nem vagy képes erre?

Ez a fajta úgymond dicséret valójában bírálat, egyszersmind elvárás, amit természetesen a gyermek is pontosan tud.
- Így a fenti mondat a legkevésbé sem tölti el sikerélménnyel, sokkal inkább azt az érzést mélyíti el benne, hogy ő nem elég jó.
- Ha szeretnéd, hogy gyermeked valóban jobbá váljon valamiben, az elismerés valóban elismerés legyen - se nem több, se nem kevesebb.
-A kevéssé dicsőséges múltbeli megnyilvánulásait - miután akkor és ott megbeszéltétek őket - lehetőleg se direkt, se indirekt módon ne idézd fel a továbbiakban.
- Ez ugyanis csak arra jó, hogy feleslegesen elmélyítse a bűntudatot a gyerekben, ami az önértékelését is károsan befolyásolja.
- Ha pedig ő sem hisz saját magában, hogyan boldogulhatna felnőttként az élet különböző területein?

Plusz három tipp, hogy a jó dicséret még jobb legyen

Dr. Elisa Medhus ötgyermekes texasi családanya, számos mentálhigiénés könyv szerzője szerint a dicséret milyenségén is múlik, hogy egy gyermek megmarad-e annak a szabad lelkű, önállóan gondolkodó, belülről vezérelt lénynek, akinek született, vagy bedarálja a mindenkori környezete, leginkább a fogyasztói társadalom.
- A jó szülő című könyvében az alábbiakat tanácsolja:
A dicséret váltson ki önvizsgálatot és öndicséretet a kicsiben, valahogy így: "Most biztos büszke vagy magadra!"
-Ez a fajta megfogalmazás önértékelésre készteti a gyereket, hiszen elgondolkodik a tettén - következésképpen felismeri lehetőségeit és képességeit, ami viszont abban segít, hogy meghatározza az identitását.

Dicsérd úgy a gyereket, hogy azt mások is hallják.
-Tégy úgy, mintha nem tudnád, hogy figyel, és mondd például azt: "Hogy ez a gyermek milyen udvarias #1 Dr.BauerBela

---