Az újszülött és a csecsemő szoptatása-hasznos tanácsok
Az első szoptatást akár közvetlenül a szülés után érdemes megkísérelni. Ez a néhány percig tartó kapcsolat az anya és újszülöttje között a tejelválasztás szempontjából igen jelentős.
-Kezdetben 3 óránként, naponta hatszor helyezzük mellre a csecsemőt, pl. 6, 9,12,15,18 és 21 órakor.
- Ha rosszul szopik, még egy hetedik szopást lehet közbeiktatni, 24 órakor.
- Szükség esetén naponta akár tízszer is szabad szoptatni.
- Ha a kiszopott tejmennyiség elegendő a normális gyarapodáshoz és az újszülött súlya 4000 g fölött van, fokozatosan át lehet térni a napi ötszöri szoptatásra. -Lényeges, hogy szabályos időközökben szoptassunk.
Mennyit szopjon az újszülött és a csecsemő?
-Az első napon az újszülött mindössze néhány g-ot szopik.
- A második napon 30-50, a harmadikon 100-150, a negyediken 200-300 g-ot. A hatodik-hetedik naptól kezdve az egészséges csecsemő testsúlyának 1/6-át, 1/7-ét szopja.
-Általában 3 hónapos korig a testsúly 1/6-odának, 3 hónaptól felfelé 1/7-ének megfelelő tejmennyiség kell a csecsemő optimális fejlődéséhez. Így pl. a 4 kg-os csecsemő testsúlyának 1/6-a 660 g, tehát ennyi tejre, a 6 kg-osnak pedig 860 g tejre van szüksége.
-A napi anyatejmennyiséget az egyes szopásokra arányosan elosztva szopja lehetőleg. A mellből kiszívott tejmennyiség mérésére akkor lehet szükség, ha a csecsemő fejlődése az átlagos, normál értékektől elmarad. -Ha a fejlődés normális, akkor az első hónap után nincs szükség az egyes szopások mennyiségének mérésére, sőt ez néha kifejezetten káros
- Az aggályos természetű anyák ugyanis, ha a csecsemő véletlenül egy-egy szopás alkalmával néhány grammal kevesebbet szív, felesleges izgalmakat állanak ki. És éppen ezeknek az izgalmaknak lehet következménye, hogy a tejelválasztás rohamosan csökken, olyannyira, hogy elégtelen a csecsemő táplálására.
- Kívánatos, hogy az anya az első hónapokban az egyes szoptatások után mellét mindig teljesen fejje ki, hogy a későbbiekben is bőséges legyen tejtermelése.
Az újszülött és a csecsemő kalóriaszükséglete testsúlyához viszonyítva nagyobb, mint a felnőtté. Az első félévben a testsúlykg-ra számított kalóriaszükséglet naponta 110, a második félévtől 85, míg felnőttnél csupán 35 kalória.
-A kalóriaszükséglet alkatonként kisebb-nagyobb mértékben változhat, tehát nem szabad túlzottan merev mértékkel mérni, hanem kizárólag és mindig a csecsemő egészséges fejlődését kell szem előtt tartani.
Mi legyen az újszülött és a csecsemő tápláléka?
Az újszülött legideálisabb tápláléka az anyatej. Fehérje-, szénhidrát-, zsír-, vitamin- és sóösszetételénél fogva ez biztosítja legjobban a csecsemő fejlődését.
- Az első három hónapban ezért kell ragaszkodni minden körülmények között az anyatejtápláláshoz.
-Kizárólag csak akkor ne szoptasson az anya, ha valamilyen súlyos betegség, pl, tüdő-, vesebaj miatt az orvos határozottan eltiltotta ettől. Még ezekben az esetekben is kapjon a csecsemő - városban, ahol anyatej -begyűjtő állomás van - legalább az első hónapban anyatejet.
-Csak ha sem tejbegyűjtő állomástól, sem dajkától nem állna rendelkezésre anyatej, folyamodjon már eleve mesterséges tápláláshoz.
-Az az anya, aki kényelmi vagy kozmetikai okokból mulasztja el a szoptatást, saját magát az anyaság egyik legcsodálatosabb élményétől fosztja meg és csecsemője egészségét, sőt néha életét is kockára teszi. A szoptatás a női mell alakját nem rontja, sőt sok esetben javítja. Ha többszöri szoptatás után a mell elpetyhüdt volna, vagy kozmetikailag hátrányos alakot vett volna fel, viszonylag egyszerű plasztikai műtét segítségével visszaszerezhető az eredetinél akár előnyösebb alakja.
A szoptatás élettana
Az anyamell a terhesség alatt speciális hormonok hatására átépül, előkészül és ismét más hormon hatására a szülés után megindul a tejelválasztás.
-A tejelválasztás legerőteljesebb ingere a csecsemő szájának szopó mozgása.
-Ezek mértékétől függően szinte automatikusan szabályozódik a csecsemő mindenkori táplálékszükségletének megfelelően az anyamell tejtermelése.
-A szopómozgások nemcsak a tejelválasztást serkentik, hanem hatásukra-reflexes úton-a terhesség alatt kitágult méhizomzat is összehúzódik.
A szoptatás tartama alatt a petefészekműködés asszonyonként más-más ideig szünetel.
- A szülést követő első havivérzés időpontja és a fogamzóképesség visszatérésének ideje éppen ezért más és más.
-Az anya, akinek terhessége nem járt szövődménnyel, a szülést követő hatodik héttől kezdve élhet nemi életet.
-Tudni kell azonban, hogy a szoptatás alatt elmaradó menstruáció nem jelenti szükkégképpen a fogamzásképesség elmaradását is.
- Ezért váratlan és nem kívánt terhesség megelőzése érdekében a fogamzásgátló rendszabályokat ebben az időszakban is be kell tartani.
Ha az anyamellből ürülő tej nem volna elég a csecsemő napi táplálékszükségletének fedezésére, hat hónapig akkor is folytatni kell a szoptatást, de a hiányzó tejmennyiséget mesterségesen kell mellétáplálni.
A szoptatós anya étrendje
Csak annyiban különbözik a normális étrendtől, hogy az anya folyadék- és kalóriaszükséglete nagyobb.
- A szoptatós anya étrendje akkor a legjobb, ha a csecsemő kielégítően fejlődik és ha az anya egészséges és testsúlya számottevően nem változik. Szoptatás alatt, ha a testsúly állandó, az étvágy a kalóriamennyiség legmegbízhatóbb regulátora.
-Arra azonban feltétlenül kell ügyelni, hogy a szoptatós anya étrendjében bőségesen legyen állati fehérje (tej, tojás, túró, sajt, hús), vitamintartalmú főzelék és gyümölcs.
-A babonás néphittől eltérően sem a rántott levesnek, sem a sörnek nincsen speciális tejelválasztást fokozó hatása.
- A szoptatás alatt viszonylag gyakori elhízás nem a szoptatás következménye, hanem a túl bő, mértéktelen táplálkozásé. A tej elapadásától való félelem a lelkileg kiegyensúlyozatlan fiatal anyáknál gyakran okoz szorongást, amelyet azután falánk étkezéssel próbálnak kiegyensúlyozni. Gyakran okoz falánkságot a férj hidegsége és szeretetlensége is.
- Ha a szoptatás alatt az anya rohamosan hízásnak indulna, ne tekintse természetes, egészséges folyamatnak, hanem forduljon orvoshoz a helyes étrend megbeszélése céljából.
Általában még farkasétvágy mellett sem hízik el a szoptatós anya, ha állati fehérjékkel (tej, tejtermékek, tojás, hús stb.), főzelékfélékkel és gyümölcsökkel lakik jól, de közben megszorítja a zsír, a kenyér, a cukor és a tésztafélék fogyasztását. Az elégséges fehérjeellátás és folyadékfogyasztás bőven elég ahhoz, hogy kellő mennyiségű anyatej termelődjék.
Szoptatási nehézség
Megeshet, hogy a mellbimbó hibás alakja miatt az anya a legjobb szándéka ellenére sem tud szoptatni. Ezen a nehézségen a mellbimbóra helyezett szívósapkával vagy a tej mesterséges leszívásával lehet segíteni.
-A leszívást mellszívóval vagy kézzel végezhetjük. Bármilyen okból és bármilyen eszközzel történjék is a tej leszívása, mindig kínos gonddal kell ügyelni a fejő kéz vagy edény csíramentességére, mert a fertőzött anyatej megbetegítheti a csecsemőt.
Mellbimbógondozás
Már a terhesség utolsó hónapjaiban elő kell készíteni a mellbimbót edzéssel a szoptatásra, hogy az esetleges mellgyulladásnak eleve elejét vegyük.
- Ha a mellbimbó kicsi vagy befelé fordult, a terhesség második felében mellszívóval naponta kétszer néhány percig ki kell szívni a bimbót, és két ujj között sodró-húzó mozgással masszírozni.
-Normális bimbó esetén a napi mosakodás után törülközéskor edzés céljából erőteljesen át kell törölni frottírtörülközővel a bimbót úgy, hogy azért mégse fájjon.
A szoptatás időszakában a mellgyulladást megelőzhetjük, ha minden szoptatás előtt kezet mosunk és a mellbimbót környékével együtt 3 ezrelékes Sterogenolba mártott puha vattával lemossuk.
-A szoptatás befejezte után száraz, tiszta gézlapot vagy vasalt vászondarabot teszünk a bimbó fölé, és erre még egy második tiszta lapot.
- A terhesség előtt használt melltartók a terhesség második felében és a szoptatás idején általában szűkek és használhatatlanok, mert a mell térfogata jelentősen megnövekszik. A régi és szűk melltartó gátolja a vérkeringést a mellben, és ezért is alkalmatlan.
Ha a gondozás és elővigyázat ellenére a csecsemő felsebezné vagy felharapná a mellbimbót, vagy az bármi okból sérülne, menjünk orvoshoz. Fertőtlenítő kenőcsök, bimbóvédő sapkák, a sérült mellből való szoptatás megszüntetése egy-két napra - természetesen úgy, hogy a tejet mesterségesen leszívjuk megelőzheti a mellgyulladást.
Mellgyulladás
A mellgyulladást a mell fájdalmassággá, hidegrázás és láz jelzi.
-A mellben csomót észlelhetünk, amelyet azonban tejpangás is okozhat.
-A mellgyulladás feltétlenül orvosi kezelést igényel. Jeges borogatásokkal, a kórokozók ellen ható speciális antibiotikumokkal a mellgyulladás az esetek többségében sebészi beavatkozás nélkül gyógyul. A gyulladt mellből a tejet lehetőleg ki kell fejni, sőt - ha az orvos megengedi - akár szoptatni is lehet.
Testhelyzet szoptatáskor
A szülést követő első napokban az anya fekve, később ülve szoptat.
- Fekve szoptatáskor a csecsemő feje illeszkedjék az anya felkarjára, alsó karjával pedig támassza a csecsemő hátát.
- Ülve szoptatáskor a csecsemő úgy helyezkedjék el az anya ölében, hogy feje annak alkarjára támaszkodjék.
-Az anya akkor tartja jól szopó csecsemőjét, ha ez a testhelyzet sem az anyára, sem a csecsemőre nem kényelmetlen és nem fárasztó. Az anya lehetőleg üljön alacsony székre, vagy tegyen a szoptatás tartamára lába alá zsámolyt.
- A hátfájás szoptatás alatt annak jele, hogy az anya testhelyzete nem megfelelő. A csecsemő feje szopáskor csak enyhén hajlított helyzetben legyen, mert ha a fej túlzottan hátra hajlik, a nyelés nehezített.
- Az anya hüvelykujjával mellét tartsa távol a szopó csecsemő orrától, mert a puha mell elzárhatja az orrnyílást, ami szájon keresztüli légzést tesz szükségessé.
- Szopni és szájon át lélegezni egyszerre nem lehet.
A csecsemőnek ezt a viselkedését gyakran tévesen szopási lustaságnak minősítik, pedig nem az. A szoptatáshoz az anya mindig viseljen maszkot, amelyet a gyógyszertárakban készen vásárolhat.
Levegőnyelés, böfögtetés
Szopáskor minden csecsemő a tejjel együtt szükségképpen több-kevesebb levegőt is nyel.
- Hogy a gyomorba jutott levegőnek szabad utat biztosítsunk, a szoptatás után a csecsemőt függőleges helyzetbe emeljük, mire a tejnél könnyebb levegő böfögés kíséretében kinyomul.
- Ha a böfögtetést elmulasztjuk és szoptatás után a csecsemőt azonnal lefektetjük, megeshet, hogy a felböfögött levegővel együtt a tej egy része is kijön. A nagyon falánk csecsemő annyi levegőt nyelhet, hogy a szoptatást egyszer-kétszer abba kell hagyni, és meg kell várni, míg kiböfögi a levegőt.
- Szoptatás után a csecsemőt fektessük oldalra, hogy az esetleg felböfögött tej ne csurogjon vissza légcsövébe.
-Ha mégis megesne, hogy tej kerül a légcsőbe - ilyenkor a csecsemő hirtelen ellilul és köhög - lógassuk törzsét fejjel lefelé, és tenyérrel finoman ütögessük a hátát, amíg a bőrszíne ismét rózsaszínű lesz és légzése normalizálódik. Ha az ajkak, a bőr és a körmök lila elszíneződése a szoptatástól függetlenül is előfordulna, az ok kiderítése végett forduljunk orvoshoz.
A szoptatás időtartama
Általános szabály, hogy egy-egy szoptatás alkalmával csak egy mellből szoptatunk. Ezen csak akkor változtassunk, ha a tej kevés, amikor is átmenetileg mindkét mellből szoptathat az anya.
-A szoptatást mindig kezdje azzal a mellel, amelyikben a tej kevesebb.
-A szoptatás időtartama általában 15 perc. A csecsemő az első 5-10 percben rendszerint kiszívja a tejmennyiség nagy részét.
20-30 percnél tovább semmi esetre se szoptassunk.
-Lustán szopó csecsemőnknek - a mell előzetes megszívásával vagy fejésével - "könnyebben járóvá" tehetjük a mellet és így megkönnyíthetjük a szopást.
-Ügyelni kell arra is, hogy a csecsemő a bimbó mögött levő tejzsákból valóban ki tudja szívni a tejet, tehát arra, hogy a bimbó udvara kellő mélységben legyen a csecsemő szájában. A mellet e célból a mutató és középső ujjal kissé össze kell nyomni, hogy az így megnyújtott bimbót kellő mélységben tolhassuk a csecsemő szájába.
- Ha ugyanis csak a bimbót tartja a szájában a bimbó udvara nélkül, úgy hasztalan lesz minden erőlködés, legfeljebb összeharapja a bimbót, ami fertőzésveszéllyel jár.
http://www.informed.hu
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése